tárca szinonimái

főnév
  • pénztárca, erszény, buksza (bizalmas), brifkó (szleng)
  • jegyzetfüzet, mappa
  • tárcarovat
  • ügykör, minisztérium, miniszterség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nővér

főnév
  • leánytestvér, nőtestvér, néne (tájnyelvi)
  • nővérke, ápolónő, betegápolónő, gondozónő, asszisztensnő
  • apáca, szerzetesnő, soror (régies)

agyafúrt

melléknév
  • ravasz, furfangos, leleményes, körmönfont, csavaros, fortélyos, csalafinta, dörzsölt (bizalmas), fifikus, fineszes (szleng), fúrteszű (régies), rafinált, agyas-fejes (tájnyelvi), csavaros eszű, csavaros észjárású, trükkös (bizalmas), cseles, minden hájjal megkent, éles eszű, eszes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tárca szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szünidő

főnév
  • vakáció, szünet
  • szabadság, pihenés, pihenő

száműzött

főnév, melléknév
  • számkivetett, elűzött, bujdosó, földönfutó, üldözött, hazátlan, expatriált (idegen), emigráns (idegen), hontalan, menekült, jogfosztott
  • kiátkozott
  • kiközösített, kitaszított, kizárt

szabadnapos

melléknév
  • távollevő, pihenő, szabadságos

rosszalló

melléknév
  • helytelenítő, elítélő, bíráló, kedvezőtlen, megbélyegző, feddő, szemrehányó, pejoratív

tanácsadás

főnév
  • tájékoztatás, útbaigazítás, útmutatás, konzultáció

tetem

főnév
  • holttest, hulla, holttetem (régies), dög (durva), kadáver (idegen), földi maradvány
  • (régies): test

programoz

ige
  • tervez, utasít
  • ütemez, beoszt

pórias

melléknév
  • parasztos, népi, falusi, egyszerű
  • közönséges, útszéli, goromba, durva, alpári, alantas, ocsmány, trágár, obszcén, ordenáré, vulgáris, mucsai (durva), tahó (bizalmas)
  • kulturálatlan, bárdolatlan, faragatlan, műveletlen, neveletlen, modortalan, nyers, tiszteletlen, szemtelen, pimasz, udvariatlan

merészkedik

ige
  • merészel, mer, bátorkodik, szemtelenkedik, arcátlankodik, pofátlankodik, veszi magának a bátorságot, nem átall

ragozás

főnév
  • hajlítás (régies), hajtogatás (régies)
  • igeragozás, konjugáció (szaknyelvi)
  • névszóragozás (szaknyelvi), deklináció (szaknyelvi)

tisztogat

ige
  • tisztít, pucol (bizalmas), takarít, seter-kotor (tájnyelvi), tisztál (tájnyelvi), csutakol

turbékol

ige
  • búg, burukkol (tájnyelvi), kurrog (tájnyelvi)
  • kacag
  • nyájaskodik, enyeleg, szerelmeskedik

idejekorán

határozószó
  • idejében, jókor, időben, idején, a megfelelő időben, a kellő órában, a kellő percben, időnek idejében (tájnyelvi)
  • idő előtt, korán, kelletekorán (régies)

vérontás

főnév
  • vérengzés, vérfürdő, öldöklés, mészárlás, gyilkolás, gyilkosság, pusztítás, háború

tárgyilagos

melléknév
  • objektív
  • elfogulatlan, pártatlan, józan, korrekt, részrehajlatlan, előítélet-mentes, semleges

szutykos

melléknév
  • piszkos, maszatos, mocskos, koszos, szennyes, szurtos, mosdatlan, fekete, kormos

tengerpart

főnév
  • tengermellék, partvonal, partvidék, mart (választékos)

vékony

melléknév
  • hajszálvékony, leheletvékony, lapos, hártyaszerű, hártyavékony, áttetsző, átlátszó, könnyű, finom
  • sovány, keskeny, karcsú, filigrán, nyúlánk, cingár, cinege, vézna, girhes, keszeg, csontkollekció, csihás (tájnyelvi), hígóc (tájnyelvi), peszlek (tájnyelvi), szilimán (tájnyelvi)
  • híg, üres
  • gyenge, gyér
  • kevés, szűkös

távbeszélőfülke

főnév
  • telefonfülke, fülke

szavaz

ige
  • választ, voksol, votál (idegen), urnához járul, szaval (tájnyelvi)
  • dönt, állást foglal
  • (tájnyelvi): beszél, szónokol

termékeny

melléknév
  • jól termő, kövér, zsíros, szapora, gyümölcshozó, bőven termő, bőtermő, virágzó, gazdag, produktív, jövedelmező, hasznot hajtó, bővelkedő
  • rentábilis (szaknyelvi), gyümölcsöző, áldásos
  • gazdag, sokoldalú, alkotó, leleményes, színes

veret

főnév
  • dombormű, relief (idegen), bas-relief (idegen), haut-relief (idegen)
  • jelleg, sajátosság, patina (választékos)