ragozás szinonimái

főnév
  • hajlítás (régies), hajtogatás (régies)
  • igeragozás, konjugáció (szaknyelvi)
  • névszóragozás (szaknyelvi), deklináció (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összetűz

ige
  • összefog, összeerősít, kapcsol, egybekapcsol, összecsatol, megtűz, összeköt, összefűz
  • (választékos): összevész, összekap, összeszólalkozik, összekülönbözik, összekoccan, összezördül, összezörren, összeakaszkodik, ujjat húz, hajba kap Sz: csúfra kel; felrázta az abroszt; összerúgja a patkót; nem pászol a szavuk; tengelyt akaszt; üstökbe kap valakivel
  • összevarr, összeölt

kisebbít

ige
  • csökkent, mérsékel, csillapít, tompít, enyhít, gyengít, elvesz erejéből, kevesbít, csonkít, csorbít, apaszt, fékez, leszállít, leértékel, rövidít, lefokoz, korlátoz (hatáskört), megnyirbál, redukál, degradál (idegen), diminuál (idegen)
  • (tájnyelvi): becsmérel, ócsárol, rempel (régies), dehonesztál (idegen), gyaláz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ragozás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

precíziós

melléknév
  • precíz, pontos, érzékeny, finom

összeomlás

főnév
  • összedőlés, bedőlés, beomlás, romba dőlés, összerogyás, összeroskadás
  • tönkremenés, csőd, bukás, kudarc, fiaskó, krach (régies), összeroppanás, megsemmisülés, vereség, katasztrófa, kataklizma (idegen), pusztulás, végromlás, tragédia

őrgébics

főnév
  • gáborján

növendék

főnév
  • tanuló, nebuló (bizalmas), tanítvány, diák, hallgató, discipulus (régies)
  • inas, tanonc
  • csemete, sarj, surján (tájnyelvi)
  • (jelzőként): fiatal, serdülő

pusmog

ige
  • sugdolózik, motyog, dünnyög, suttog, susog, sugdos

riporter

főnév
  • tudósító, újságíró, hírlapíró, újdondász (régies)

mindeddig

határozószó
  • mostanáig, eddig, mind ez ideig, ez idáig, eddigelé (tájnyelvi), eleddig (tájnyelvi)

mérges

melléknév
  • mérgező, toxikus (szaknyelvi), pusztító, káros, egészségtelen, halálos, maszlagos (tájnyelvi), mételyező (tájnyelvi)
  • gyulladásos, fertőzött, gennyes
  • dühös, dühödt, haragos, bosszús, ingerült, felháborodott, felbőszült, bősz, mérgeskedő, felindult, haragvó, veszekedő, harapós, morózus, zabos, kötekedő, viperafajzat (választékos), ergellős (tájnyelvi) Sz: aligha meg nem eszi a méreg; bömböl, mint a bika; dühben van, mint a pap szamara a korpától; elfutotta a méreg; eszi a lúg a nyakát; feni az agyarát (valakire); kijött a sodrából, mint a vásárhelyi madzag; nagy mája van; olyan mérges, mint a vérkelés; olyan, mint a láncos kutya; olyan, mint az ért kelés; szikrát hány a szeme; úgy néz rá, mintha meg akarná enni; véres a szeme

ködös

melléknév
  • párás, nyirkos, gőzös
  • borús, borongós
  • homályos, határozatlan, kialakulatlan, pontatlan, elmosódott, bizonytalan, felismerhetetlen, érthetetlen, zagyva, zavaros
  • távoli, régi, tompa, hézagos
  • fátyolos, könnyes

mostohaanya

főnév
  • mostoha, nevelőanya, másodanya (tájnyelvi), kismama (tájnyelvi)

rosszaság

főnév
  • használhatatlanság, helytelenség
  • rosszindulat, komiszság, gonoszság, latorság (régies), rosszhiszeműség, romlottság, elvetemültség
  • rosszalkodás, pajkosság, pajkoskodás, csintalankodás, csintalanság, rendetlenkedés, helytelenkedés (tájnyelvi), ördögség (tájnyelvi)
  • csíny, csínytevés, gazság
  • csibész, rosszcsont, imposztor

sokféle

melléknév
  • sokfajta, különféle, mindenfajta, többféle, százféle, százfajta, ezerféle, ezerarcú, ezernyi, számos, változatos, sokrétű, különb-különbféle (régies)
  • vegyes, heterogén, mindenféle

félt

ige
  • aggódik, óv, őriz, vigyáz, ügyel

terjeszt

ige
  • széthord, szétvisz, továbbad, szétkürtöl, lanszíroz (idegen), közhírré tesz, kitereget, fűnek-fának elmond, elhint, dobra ver, kongázik (tájnyelvi), közzétesz, elhíresztel
  • (fényt) áraszt
  • osztogat, szétküld, forgalomba hoz, forgalmaz, árusít, áruba bocsát, kínál, elad, értékesít
  • sugároz, közvetít, ad, lead (bizalmas)
  • híresztel, hirdet, népszerűsít, propagál, reklámoz
  • beharangoz
  • megjelentet, kiad, sokszorosít, közzétesz, publikál, kihoz (bizalmas)
  • (kezet, szárnyat): tár, nyújt, tart
  • (valaki, valami elé): benyújt, javasol

szintézis

főnév
  • összefoglalás, összegezés, summázat

ráharap

ige
  • beleharap
  • (hal): bekap, benyel, elnyel
  • kedvet kap, kap rajta, beugrik, elhisz, lépre megy

potroh

főnév
  • has, pocak, bendő, poh (régies)

rendszeres

melléknév
  • szisztematikus, rendszerezett, rendezett, pedáns, rendes, tervszerű, módszeres, tudományos, metodikus (szaknyelvi), következetes
  • periodikus (idegen), ismétlődő
  • állandó, fix, gyakori
  • rendszeresített, szabványozott, reguláris (szaknyelvi), szabványosított, standard

szétzúz

ige
  • széttör, összetör, összezúz
  • szétroncsol, összeroncsol
  • megsemmisít, elpusztít, tönkrever, lerombol
  • megcáfol, megbírál

rárak

ige
  • ráhelyez, rátesz, feltesz, fölrak, rárakodik, ráhány (bizalmas)

összhang

főnév
  • összhangzat, akkord, harmónia
  • összecsengés, egybecsengés, összhangzás, egybehangzás
  • konszenzus, egyetértés, egyezség (régies), konkordancia (régies), összehangoltság, békesség

retesz

főnév
  • tolózár, tolóka, kallantyú, zár, rigli (bizalmas), csukó (tájnyelvi), závár (régies), ajtószegező (régies)

színlel

ige
  • tettet, szimulál, alakoskodik, mímel, imitál, markíroz (bizalmas), negélyez (régies), tetteti magát, affektál (régies), színészkedik, megjátssza magát, színeskedik (régies), komédiázik, teszi magát, alibizik (szleng), kétszínkedik (régies)