tengerpart szinonimái

főnév
  • tengermellék, partvonal, partvidék, mart (választékos)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

valamennyi

névmás
  • minden, mindegyik, összes, valahány
  • mind
  • kevés, valamicske, némi

csírátlanít

ige
  • lecsíráz
  • sterilizál, fertőtlenít, dezinficiál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tengerpart szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

társasági

melléknév
  • társas, közös, közösségi

szenzáció

főnév
  • újdonság
  • botrány
  • látványosság, attrakció

szekció

főnév
  • szakosztály, tagozat, ügyosztály, részleg, csoport, bizottság

sereg

főnév
  • hadsereg, had, hadnép (régies), katonaság, csapat, tábor (régies), ármádia (régies), regiment, regement (tájnyelvi), légió (régies)
  • sokaság, tömeg, halom
  • csoport, falka, raj, banda, horda, csorda
  • (jelzőként): seregnyi, számos, rengeteg, sok, csomó, se szeri, se száma

tekervény

főnév
  • görbület, kanyarulat, hajlat, kacskaringó

tömlő

főnév
  • tartály, zsák
  • (szaknyelvi): ciszta (szaknyelvi), tüsző (szaknyelvi)
  • kerékpárgumi, kerékpárbelső, belső gumi, gumibelső, belső (bizalmas)
  • öntözőcső, gumicső, locsolócső, slag (bizalmas), cső

ráripakodik

ige
  • rátámad, ráförmed, rárivall, rámordul, rákiabál, rákiált, rászól, ráordít, ráreccsent (bizalmas), ráröffen (tájnyelvi), ráagyarkodik (tájnyelvi)

rádől

ige
  • ráesik, ráborul, rábukik, ráomlik, rázuhan, rázúdul
  • rátámaszkodik, nekitámaszkodik, ránehezedik, rákönyököl, rátelepedik, rátehénkedik (bizalmas), ráfekszik

monopolkapitalizmus

főnév
  • imperializmus, gazdasági imperializmus

rendszeres

melléknév
  • szisztematikus, rendszerezett, rendezett, pedáns, rendes, tervszerű, módszeres, tudományos, metodikus (szaknyelvi), következetes
  • periodikus (idegen), ismétlődő
  • állandó, fix, gyakori
  • rendszeresített, szabványozott, reguláris (szaknyelvi), szabványosított, standard

tragikus

melléknév
  • megrendítő, gyászos, megrázó, megdöbbentő, szerencsétlen, irtózatos, szörnyű, borzasztó
  • végzetes, katasztrofális

utód

főnév
  • ivadék, leszármazott, származék, sarjadék, sarj (választékos), maradék (választékos), deszcendens (idegen), gyermek, gyerek, magzat (választékos), csemete (bizalmas), fióka, poronty (bizalmas), családfi (tájnyelvi), csimota (tájnyelvi), csimatka (tájnyelvi)
  • örökös, szukcesszor (idegen)
  • követő, epigon (idegen)

iparág

főnév
  • szakma, ágazat

visszaborzad

ige
  • idegenkedik, visszahőköl, megtorpan, visszaretten, visszariad, perhorreszkál (idegen)
  • eláll (valamitől), meghátrál

tényállás

főnév
  • tény, tényálladék (szaknyelvi), ténykörülmény (szaknyelvi), valóság, igazság, konkrétum, szituáció, helyzet, ábra (szleng)

tárgyi

melléknév
  • dologi, tárgyszerű, anyagi, konkrét, kézzelfogható, objektív, materiális, fizikai

főnév
  • tavacska, kacsaúsztató (bizalmas)
  • tengerszem

világrész

főnév
  • földrész, kontinens, szárazföld

természetesen

határozószó
  • magától értetődően, valóban, igazán, hogyne, persze, hát persze (bizalmas), kétségtelenül, okvetlenül, mindenesetre, feltétlenül, kétségkívül, bizonnyal, bizonyára, csakugyan, eo ipso (idegen), természetszerűleg, naná (bizalmas), meghiszem
  • egyszerűen, keresetlenül, könnyedén, mesterkéletlenül, fesztelenül

szerv

főnév
  • orgánum (idegen), életműszer (régies)
  • közület, hatóság, intézmény, apparátus
  • (szleng): rendőr, hekus (szleng)

torzsalkodik

ige
  • civódik, civakodik, marakodik, marakszik, perlekedik, pörlekedik, perel, pöröl, veszekedik, veszekszik, egyenetlenkedik, viszálykodik, vetekedik (régies), patvarkodik (régies), perpatvarkodik (régies), vihong (régies), horsolódik, zenebonáskodik (régies), ortályoskodik (tájnyelvi), pántolódik (tájnyelvi), böllenkedik (tájnyelvi), orzsonkodik (tájnyelvi)

viszonosság

főnév
  • kölcsönösség, reciprocitás