szutykos szinonimái

melléknév
  • piszkos, maszatos, mocskos, koszos, szennyes, szurtos, mosdatlan, fekete, kormos

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

akkordbér

főnév
  • teljesítménybér, darabbér

felhalmoz, fölhalmoz

ige
  • összegyűjt, összeszed, összehord, halomba rak, tetéz, torlaszt (szaknyelvi), akkumulál (idegen), kumulál (idegen), konglomerál (idegen)
  • felraktároz, bespájzol (bizalmas), készletez, félretesz, tárol, tartalékol, hamszterol (idegen), tezaurál (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szutykos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szitkozódik

ige
  • átkozódik, káromkodik, szentségel, szedtevettéz, teremtettézik, teringettézik, mocskolódik (tájnyelvi), gyalázkodik, anyázik (szleng)

stóla

főnév
  • kendő, sál
  • (szleng): pénz, lóvé (szleng), bagó (szleng), suska (szleng)

slusszkulcs

főnév
  • indítókulcs, autókulcs, gyújtókulcs

rendezetlen

melléknév
  • áttekinthetetlen, kusza, zilált, kaotikus, rendszertelen, anarchisztikus (idegen), zűrzavaros, zavaros, eldöntetlen, fejetlen, problematikus
  • rendetlen, ápolatlan, gondozatlan, slendrián
  • elintézetlen, megoldatlan, tisztázatlan
  • kifizetetlen, kiegyenlítetlen, hátralékos, hátralévő

szög3

melléknév
  • (tájnyelvi): (haj) barna, gesztenyeszín, gesztenyeszínű, világosbarna

tehetetlen

melléknév
  • erőtlen, gyenge, gyengélkedő, elerőtlenedő, kiszolgáltatott, magatehetetlen, magára hagyott
  • cselekvésképtelen, impotens
  • gyámoltalan, ügyefogyott, ügyetlen, pipogya, erélytelen, élhetetlen, elveszett, határozatlan, önállótlan, kétbalkezes, málé, mafla, mamlasz, nyimnyám (bizalmas), nyámnyila, tutyimutyi (bizalmas), teszetosza (bizalmas), béna (szleng), töketlen (szleng), babuka (tájnyelvi)

pirít

ige
  • pergel (tájnyelvi), pörköl, pörzsöl, senyveszt, barnít, pergál (tájnyelvi)
  • pirosít, lebarnít, megéget, leéget
  • megszégyenít, rápirít, korhol

pénzsóvár

melléknév
  • pénzéhes, kapzsi, sóvár, mohó, észér (tájnyelvi), nyereségvágyó, nyereséghajhászó, haszonleső, nyerészkedő, bírvágyó (régies), pénzimádó

megtáltosodik

ige
  • felülmúlja önmagát, nekibuzdul, összekapja magát (bizalmas)

potroh

főnév
  • has, pocak, bendő, poh (régies)

templom

főnév
  • istenháza, szentély, úrháza (régies), székesegyház, katedrális, bazilika, dóm, kápolna, imaház
  • (zsidó) zsinagóga, (mohamedán) mecset, mosé (idegen), dzsámi, (buddhista) pagoda

tőkepénzes

melléknév
  • tőkés, pénzember, kapitalista, plutokrata (idegen)

holdvilág

főnév
  • holdfény, holdsugár, visszfény
  • hold
  • (tréfás): kopaszság

zöldhályog

főnév
  • glaukóma (szaknyelvi)

vánszorog

ige
  • mászik, vonszolódik, vonszolja magát, támolyog, kecmereg (bizalmas), kecmerkedik (tájnyelvi), gyartat (tájnyelvi), váncog (tájnyelvi), kertet (tájnyelvi), máncorog (tájnyelvi)

szűk körű

melléknév
  • részleges, helyi, partikuláris (idegen)
  • baráti, rokoni
  • exkluzív, zártkörű

színműíró

főnév
  • színdarabíró, drámaíró

tárgyi

melléknév
  • dologi, tárgyszerű, anyagi, konkrét, kézzelfogható, objektív, materiális, fizikai

válik

ige
  • (valamivé): változik, alakul, formálódik
  • lesz, kerekedik, fejlődik
  • szétválik, elágazik, széthasad, szétszakad, elkülönül
  • elválik, különválik, válófélben van, szétmegy (bizalmas)

takar

ige
  • eltakar, elfed, eléáll
  • burkol, göngyöl, bugyolál
  • elborít, borít, ráterít, fed, befed, lep, belep
  • takargat, fedez, rejt, leplez, álcáz, palástol, kendőz, eldug, homályba burkol, elhallgat, kamuflál (régies)
  • (tájnyelvi): arat, betakarít, begyűjt, behord

sülve-főve

határozószó
  • elválaszthatatlanul, folytonosan, jóban-rosszban, mindig

tátorján

főnév
  • (tájnyelvi): szélvész, vihar, orkán

vámmentes

melléknév
  • vámszabad