sérvkötő szinonimái

főnév
  • suspensorium (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kecsegtet

ige
  • biztat, buzdít, ígér
  • hiteget, áltat, ámítgat, csalogat, csábít, édesget, csecseget (régies), gögyöget (régies) Sz: keni a száját (valakinek)
  • (tájnyelvi): hízeleg, udvarol, kedveskedik
  • (régies, választékos): kényeztet, becéz, mecegtet (tájnyelvi)

öregkor

főnév
  • öregség, vénség, vénkor, aggkor, korosság, hajlott kor
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a sérvkötő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

rúg

ige
  • rugdal, rugdos, rugdalózik, talpal, belerúg, odarúg
  • visszaugrik, visszalök
  • (valamennyire): kitesz, elér

produktív

melléknév
  • alkotó, termékeny, gyümölcsöző, hasznos, eredményes, hasznot hajtó, jövedelmező, szapora (szaknyelvi), kifizetődő, előnyös, rentábilis (szaknyelvi), termelékeny

politikus I.

melléknév
  • diplomatikus, körültekintő, óvatos, előrelátó, meggondolt, elővigyázatos
  • fortélyos, ravasz, agyafúrt, furfangos, körmönfont, csalafinta Sz: ellenségének is köszön

összesen

határozószó
  • összevéve (tájnyelvi), egybevéve, összegezve, összeadva, összességében, mindenestül, együttvéve, együttesen, caklipakli (bizalmas), cakompakk (bizalmas), összevissza (bizalmas)

séf

főnév
  • (szleng): főnök, vezető, elöljáró, fölöttes, tulaj (szleng), góré (szleng), diri (szleng), fejes (szleng)
  • főszakács, konyhafőnök

szakmabeli

melléknév
  • szaktárs, céhbeli (pejoratív), bennfentes, idevalósi (bizalmas), brancsbeli (bizalmas), szintén zenész (szleng)(idegen)

nyomakodik

ige
  • furakodik, tolakodik, tolakszik, tolong, nyomakszik, nyomul, dúvádik (tájnyelvi), tülekedik
  • előrenyomul, előrefurakodik, előrehatol

nőnem

főnév
  • szépnem, szebbik nem (bizalmas), femininum (szaknyelvi)

lelécel

ige
  • (szleng): eltávozik, elfut, eltűnik, elmenekül, elszökik, odébbáll, elillan, kereket old, elszelel, olajra lép (szleng), elpárolog (bizalmas), lelép (bizalmas), megpattan (szleng), lekopik (szleng), dobbant (szleng), ellóg (szleng), elspurizik (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), télakol (szleng)

okarina

főnév
  • pikula (tájnyelvi), körtesíp

szangvinikus

melléknév
  • temperamentumos, lobbanékony, heves, szenvedélyes, indulatos, hirtelen, forrófejű, sűrűvérű, robbanékony, vehemens, hörcsögtermészetű, explozív

szignál2

főnév
  • jel, jelzés, jeladás
  • gong
  • cégjelzés, márkanév

gesztus

főnév
  • cselekedet, tett, eljárás, lépés
  • kézmozdulat, taglejtés, jelbeszéd, jelzés

utánamond

ige
  • ismétel, elismétel, szajkóz

tér2

főnév
  • terület, terep, hely, térség, sáv, zóna, öv, égbolt, köz, helyszín, aréna, sík, grund (bizalmas), placc (bizalmas)
  • (szaknyelvi): mező, tartomány
  • helyiség, üreg
  • rés, sorköz, hézag
  • hatókör
  • (érvényesülésre): lehetőség, alkalom, mód

sietős

melléknév
  • gyors, fürge, serény, élénk, szorgos
  • (pejoratív): kapkodó, elhamarkodott, hevenyészett, elsietett, felületes
  • sürgős, sürgető, halaszthatatlan, elodázhatatlan, sietséges (régies)

rögös

melléknév
  • darabos, göcsörtös, buckás, hegyvölgyes, göröngyös, döcögős, hepehupás, egyenetlen, göbörcös (tájnyelvi), hoporcsos (tájnyelvi), rögöcsös (tájnyelvi), göbös (tájnyelvi), gajos (tájnyelvi)
  • fáradságos, küzdelmes, nehéz, viharos, hányatott, kemény, zord

suhanc

főnév
  • serdülő, siheder, kamasz, süvölvény, srác, cangaló (tájnyelvi), lőcpőc (tájnyelvi), suhancár (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), suttyó (tájnyelvi)
  • legényke, fiatalember

telexgép

főnév
  • (szaknyelvi): távgépíró

sodródik

ige
  • úszik, hányódik, hánykolódik
  • vetődik, kerül (valahova), keveredik (valahova) (bizalmas)

pukkad

ige
  • bosszankodik, mérgelődik, kifakad, kitör, dühöng
  • irigykedik
  • pukkan

szabadnap

főnév
  • szünnap, pihenőnap, kimenőnap, munkaszüneti nap
  • szabadság
  • ünnepnap

tényező

főnév
  • mozzanat, rész, alkotórész, alkotóelem, összetevő, kellék, faktor, komponens (szaknyelvi)
  • együttható, mutatószám, szorzó, szorzandó