lelécel szinonimái

ige
  • (szleng): eltávozik, elfut, eltűnik, elmenekül, elszökik, odébbáll, elillan, kereket old, elszelel, olajra lép (szleng), elpárolog (bizalmas), lelép (bizalmas), megpattan (szleng), lekopik (szleng), dobbant (szleng), ellóg (szleng), elspurizik (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), télakol (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jegyespár

főnév
  • mátkapár Sz: kozmás szagúak

kilométerkő

főnév
  • mérföldkő, határkő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lelécel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

látnivaló

főnév
  • nevezetesség, látványosság, érdekesség, attrakció, spektákulum (régies)

komplex

melléknév
  • bonyolult, körülményes, kusza, zavaros, körmönfont, szövevényes, összetett, többsíkú, sokoldalú, sokrétű, szerteágazó, tekervényes, fogas, csavaros, gondolkodtató, nehéz, komplikált

kiváltságos

melléknév
  • kivételezett, kivételes, privilegizált (idegen), kitüntetett, előnyös
  • (régies): sajátos, sajátságos, különleges, megkülönböztetett

kétféle

melléknév
  • kétfajta, különböző, felemás, alternatív (idegen)

légkör

főnév
  • levegő, burok, atmoszféra
  • időjárás, klíma
  • közhangulat, hangulat, közszellem
  • miliő, környezet

magtár

főnév
  • granárium (régies), hombár (tájnyelvi), búzaház (régies), gabonatár (régies), életesház (tájnyelvi), csűr

után

névutó
  • felé, irányába
  • múlva
  • alapján, nyomán, szerint
  • felől, iránt

jelen III.

határozószó
  • itt, ott, a helyszínen

itthagy

ige
  • otthagy, elhagy
  • elmegy, lelép (bizalmas), eltűnik, felszívódik (szleng)

fonó

főnév
  • összejövetel, táncház, fonóház, fonóka (tájnyelvi), guzsalyos (tájnyelvi)
  • fonoda, fonóüzem

kacskaringó

főnév
  • tekervény, csigavonal, csavarvonal
  • kanyar, forduló
  • cikornya, cirkalom, cifrázat
  • (szaknyelvi): kacs

marha I.

főnév
  • szarvasmarha, sőre (tájnyelvi)
  • bika
  • tehén
  • ökör
  • (régies): háziállat, jószág (régies), barom
  • (régies): vagyon, jószág (régies), ingóság, kincs

megígér

ige
  • ígér, beígér, megfogad, szavát adja, megesküszik, ígéretet tesz, fogadalmat tesz, fogadkozik, kilátásba helyez, garantál, felfogad (régies), elhatároz, eltökél
  • kecsegtet, ígérget

bekiált

ige
  • bekiabál, beszól
  • behív, beszólít, berendel, becsődít

okvetlen, okvetetlen II.

határozószó
  • okvetlenül, föltétlenül, persze, minden bizonnyal, szükségszerűen, elkerülhetetlenül, mindenképpen, mindenesetre, igazán, biztosan, akárhogy is, ha törik, ha szakad, mindenáron, kétségkívül Sz: ha a fene fenét eszik is; ha cigánygyerekek potyognak is az égből; ha öreg fejsze esik is; ha a kutya kutyát eszik is; ha a kutya kovászba ugrik is; ha nyaka szakad is

mosatlan II.

főnév
  • szennyes, cula (tájnyelvi), mosnivaló
  • mosogatnivaló, csetres (tájnyelvi)

lélekszakadva

határozószó
  • lihegve, kifulladva, lóhalálában, fejvesztve, nagy sietve, gyorsan, hanyatt-homlok, sebbel-lobbal, rohanvást, lélekfogyva (régies)(bizalmas)

lanyhul

ige
  • ernyed, fárad, kimerül
  • gyengül, mérséklődik, lankad, alábbhagy, csillapodik

lobogtat

ige
  • lenget, lebegtet, lebbeget (tájnyelvi), löbögtet (tájnyelvi), luhajgat (tájnyelvi)
  • (régies): forgat, ráz, szédelget

mocsok

főnév
  • piszok, szenny, kosz, sár, cirom (régies), maszat, szurt (régies), szutyok, retek (bizalmas), drekk (szleng), gyeket (tájnyelvi), paszat (tájnyelvi)
  • szennyfolt(idegen)
  • gyalázat, szégyen
  • aljasság, kivetnivaló
  • gyalázkodás, szidás
  • (jelzőként is): alávaló, becstelen, gazember

leplez

ige
  • elleplez, palástol, kendőz, elkendőz, titkol
  • betakar, eltakar, álcáz, elrejt, elfed, eltitkol, titokban tart, rejteget, eldug, takargat, fedez, véka alá rejt, kamuflál (idegen)

kopasz

melléknév, főnév
  • tar, hajatlan, szőrtelen, gulács (régies), szárd (régies), bőrhajú (szleng), bőrfejű (szleng) Sz: olyan a feje, mint a biliárdgolyó; nyakig ér a homloka; kopasz, mint a gyalult deszka; szérűt csinált az ördög a fején; törülközővel fésülködik; a légy elcsúszik a koponyáján
  • tollatlan, meztelen, vedlett
  • csupasz, kopár, puszta, lombtalan, levéltelen
  • (szleng): kiskatona (bizalmas), regruta (régies), újonc, kezdő, zöldfülű, mazsola (bizalmas), bokorugró (szleng), doberdós (szleng), felső ágyas (szleng), hámozott (szleng)

lurkó

főnév
  • fiú, gyermek, srác, ifjonc, siheder, kamasz, zöldfülű
  • gyerkőc, gyerek, kölyök, nebuló (bizalmas), hátulgombolós (pejoratív), csemete, csöppség, poronty (bizalmas), palánta, pulya (tájnyelvi), süvölvény, csimota (tájnyelvi)
  • fiatalember
  • kópé, mákvirág, pernahajder, kófic, svindler (bizalmas), csirkefogó, kujon (bizalmas), selma (régies), gézengúz, csibész, zsivány (régies), huncut, mihaszna, ördögfióka

móres

főnév
  • (tájnyelvi): tisztesség, becsület, erkölcs, illendőség, rend, fegyelem