nőnem szinonimái

főnév
  • szépnem, szebbik nem (bizalmas), femininum (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

múlt I.

melléknév
  • régi, régmúlt, egykori, hajdani, ódon, ó (választékos), ősi

kivitelez

ige
  • elkészít, megcsinál, létrehoz, megalkot, megvalósít, realizál, elvégez, keresztülvisz, végrehajt, teljesít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nőnem szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nápolyi

főnév
  • parány, nápolyi szelet, töltött ostya, ostya (tájnyelvi)

megvékonyodik

ige
  • megsoványodik, lesoványodik, lefogy

megsemmisülés

főnév
  • halál, elmúlás, vég, nemlét, enyészet, kipusztulás, kihalás, elpusztulás, pusztulás, megszűnés, feloszlás, felbomlás
  • összeomlás, bukás, tönkremenés, vereség, kudarc, csőd, anyagi romlás

marihuána

főnév
  • (szleng), mariska (szleng), gandzsa (szleng), grász (szleng), gyep (szleng), gyom (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)

népoktatás

főnév
  • népnevelés, tömegoktatás
  • népművelés, közművelés

óra

főnév
  • kronométer, időjelző, horológium (régies), krumpli (bizalmas), hőmérő (tréfás), ketyegő (bizalmas)
  • időpont, terminus
  • tanóra, foglalkozás
  • tantárgy

léc

főnév
  • rúd, karó, lejsztni (bizalmas), celőke (tájnyelvi)
  • szegély, keret (ajtón)
  • (bizalmas): colstok (szaknyelvi), mérőléc, logarléc
  • síléc, sítalp
  • (szleng): láb, mankó (szleng), virgács (szleng)
  • (szleng): hímvessző, pénisz, kéjléc (szleng), kéjlőcs (szleng)
  • felső kapufa, kapufa

lakol

ige
  • megbűnhődik, bűnhődik, megfizet, vezekel, megszenved, szorul (bizalmas), megissza a levét (valamit)

itthagy

ige
  • otthagy, elhagy
  • elmegy, lelép (bizalmas), eltűnik, felszívódik (szleng)

lélekölő

melléknév
  • egyhangú, nyomasztó, lélektelen, lélekmérgező, butító, hülyítő, mechanikus, monoton

osztozkodik

ige
  • felez, mutyizik (tájnyelvi), osztályt csinál (régies), risztel (szleng)
  • (tájnyelvi): veszekszik, vitatkozik, civakodik

pajor

főnév
  • lárva, pondró, csimasz (tájnyelvi), csókaféreg (tájnyelvi)

elektród

főnév
  • hegesztőpálca (szaknyelvi)

silbakol

ige
  • őrködik, őrt áll, strázsál
  • álldogál, várakozik, ácsorog, szobrozik (szleng)

ragaszkodik

ige
  • (tájnyelvi): kapaszkodik, fogódzkodik, fogózkodik, fogózik (tájnyelvi), fogódzik (tájnyelvi), akaszkodik
  • vonzódik, odahúz, rokonszenvez (valakivel), szeret, kedvel, kötődik (valakihez), csüng (választékos), csügg (valakin), szível, csatlódik (régies), részelkezik (régies), tapad (régies), komál (szleng), bír
  • kitart, megmarad, folytat, nem tágít, szilárd, hű, állhatatos, keresztülvisz, véghezvisz, inszisztál (idegen), nem enged a negyvennyolcból

növel

ige
  • gyarapít, szaporít, sokasít, növeszt, hatványoz, többszöröz, öregbít
  • felver (bizalmas), rálicitál (szaknyelvi)
  • terjeszt, duzzaszt, gerjeszt, nagyobbít, kibővít, kiszélesít, tágít
  • tetéz, súlyosbít, fokoz, erősít
  • emel, gazdagít, élénkít, gyorsít

nagytőke

főnév
  • finánctőke, fináncoligarchia (szaknyelvi), pénzarisztokrácia, pénzmágnások

odanéz

ige
  • ránéz, odafigyel, odahederít, odapillant, rátekint
  • (tájnyelvi): elmegy, ellátogat

pusztul

ige
  • tönkremegy, sorvad, enyészik, hanyatlik, megszűnik, megsemmisül
  • meghal, elhull, megdöglik, kiveszik, vész, semmivé válik, elporlik, elhamvad, kihal
  • düledezik, omladozik, roskadozik, rogyadozik Sz: hull, mint ősszel a légy
  • eltakarodik, elhordja magát, kotródik, lódul
  • (szleng): henyél, lopja a napot, heverészik, lustálkodik, döglik (durva)

nyers

melléknév
  • főtlen, fővetlen, sületlen, forralatlan
  • friss, zöld (gyümölcs, zöldség)
  • kikészítetlen, megmunkálatlan, cserzetlen, finomítatlan, csiszolatlan, beavatatlan, feldolgozatlan
  • natúr, érdes
  • vakolatlan
  • kezdetleges, kidolgozatlan, vázlatos, hevenyészett, odavetett, első, elnagyolt
  • udvariatlan, faragatlan, bárdolatlan, neveletlen, modortalan, műveletlen, goromba, otromba, durva, kíméletlen, kemény, vad, rideg, kegyetlen, érzéketlen

mellékvonal

főnév
  • szárnyvonal, szárnyvasút, elágazás, leágazás
  • (telefon): mellékállomás, alállomás, mellék

oldalas

főnév
  • sertésborda, sertésoldalas

rafinált

melléknév
  • kifinomult, túlfinomodott, finomkodó, kényes, keresett, csiszolt, árnyalt, előkelő, exkluzív, választékos, pallérozott, árnyalatos (választékos)
  • ravasz, cseles, furfangos, agyafúrt, ügyes, ügyeskedő, szélhámos, hétpróbás, körmönfont, dörzsölt (bizalmas), rafinírozott (régies)
  • (szaknyelvi): megtisztított, finomított, minőségi