nyomakodik szinonimái

ige
  • furakodik, tolakodik, tolakszik, tolong, nyomakszik, nyomul, dúvádik (tájnyelvi), tülekedik
  • előrenyomul, előrefurakodik, előrehatol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyomorog

ige
  • tengődik, kínlódik (bizalmas), zsugorog (tájnyelvi), döglődik (durva), teng, sínylődik, senyved, szűkölködik, szükségben él, szükséget lát, nélkülöz, éhezik, nélkülözések közt él, nehéz sorban él, sanyarog, vegetál, kuncsorog (tájnyelvi), kuporog (tájnyelvi), szigorog (tájnyelvi), vergődik (tájnyelvi), meg van szorulva, nincs semmije, nyomorban él, ínségben él Sz: úgy él, mint a barátok szamara; csak éppen hogy teng-leng

mentalitás

főnév
  • észjárás, gondolkodásmód, szellemiség, lelkület, életfelfogás, nézet, meggyőződés, viselkedés, vélekedés, beállítottság, hajlam, elképzelés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyomakodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

népesség

főnév
  • lakosság, nép
  • populáció
  • lélekszám

menhely, menedékhely

főnév
  • menedék, fedezék, búvóhely, oltalom, védelem, menház (régies), födél (választékos), óvóhely, szállás
  • árvaház, gyermekotthon, nevelőotthon, nevelőintézet, lelencház (régies)
  • szeretetház (régies), szociális otthon, szegényház (régies), aggok háza, öregek háza, idősek otthona, szálló (bizalmas)

megüzen

ige
  • tudtul ad, hírül ad, értesít
  • megír

megalázó

melléknév
  • lealázó, embertelen, dehonesztáló (idegen), lealacsonyító, megszégyenítő, becstelen, szégyenletes, degradáló (idegen)

nyakló

főnév
  • (régies): hurok, nyakkarika, nyakörv
  • (régies): gát, fék

öklömnyi

melléknév
  • maroknyi, maréknyi, ökölnyi, ököl nagyságú, kujakomnyi (tájnyelvi), öklömkora (tájnyelvi)
  • apró, pöttöm, morzsányi

lehurrog

ige
  • elhallgattat, letorkol
  • leszid, lehord (bizalmas), lezúg (régies), ráförmed, meghurrogat (régies), letájcsol (tájnyelvi), ledarabol (tájnyelvi), lefalángat (tájnyelvi), lehurít (tájnyelvi)(valakinek)

léc

főnév
  • rúd, karó, lejsztni (bizalmas), celőke (tájnyelvi)
  • szegély, keret (ajtón)
  • (bizalmas): colstok (szaknyelvi), mérőléc, logarléc
  • síléc, sítalp
  • (szleng): láb, mankó (szleng), virgács (szleng)
  • (szleng): hímvessző, pénisz, kéjléc (szleng), kéjlőcs (szleng)
  • felső kapufa, kapufa

jelen III.

határozószó
  • itt, ott, a helyszínen

leszerelés

főnév
  • feloszlatás, csökkentés
  • lefegyverzés, demilitarizáció, demilitarizálás (idegen), demobilizálás (idegen), demobilizáció (idegen)

öreg I.

melléknév
  • idős, agg, megvénült, hajlott korú, koros, matuzsálem, veterán, élemedett, éltes, vén, kipróbált, trottyos (bizalmas), idejeveszett (tájnyelvi), öregecske (tájnyelvi) Sz: megette már kenyere javát; elhullatta már a csikófogait; a szöszt is pösznek mondja; a hamut is mamunak mondja; a cinterem felé fordult már a rúdja; a málét se rághatja; a kriptakulcsot keresi; alkonyodik a napja; attól is fél, hogy az árnyékban megbotlik; csisz el, csosz el, bocskor; csoszog, nem jár; csüng a feje bal felé; egyidős a postaúttal; egyik lába a koporsóban van; eleget próbálja a tűfokot, mégsem találja; elérte a sok péntek (tájnyelvi); elkopott a foga; elunta a frisset, csak a lassút járja; estefelé van; görnyed évei súlya alatt; három lábon jár; hosszú belet húztak neki; inában van már a lotyogó nadrág; kenyerének javát megette; kettő helyett hármat lát; kikopott a sátoros ünnepekből; leánya is vénasszony (nőről); már a bíróságból is kiaggott; már lotyog a nadrágja; már sok karácsonyi szilvát evett; másodszor gyermek; mihelyt botlik, mindjárt esik; nem mai gyerek; nem bírja már a farát; öreg, mint az országút; pép az étke; régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta; sok pénteket ért már; sok húsvéti bárányt megevett; sokat szólott neki a kakukk; szájában két foga tartja az istrázsát; szemheggyel lát, fülheggyel hall; tisztes korú; töpörtő az orcája; tudja, mikor veszett Belgrád; túl van már az innenen; unja már a frisset, csak a lassút járja; vén, mint a postaút; vénebb az országútnál; vénebb a tízparancsolatnál; vénebb a Mátránál; virág volt, kóró lett
  • kemény, rágós, inas, porcogós, csimbókos (tájnyelvi)
  • régi, ócska, viseltes, avult, kopott, ósdi, özönvíz előtti
  • (idő) késő
  • (régies): nagy

párbajsegéd

főnév
  • szekundáns (régies), segéd, megbízott, tanú

elhallgattat

ige
  • elcsendesít, lecsendesít, elcsitít
  • csendre int, leint, beléfojtja a szót, elnémít, letorkol, lehurrog, letromfol (bizalmas), torkára forrasztja a szót, befogja a pofáját (szleng, durva), betömi a száját Sz: a szájára ül vkinek; lakatot vet a szájára; nyakába kanyarítja a szót; megállítja vkinek a malmát; befalatja vele a szót
  • (szleng): megöl, eltesz láb alól, kinyír (szleng)

sör

főnév
  • ser (régies), serital (régies), árpalé (régies)

ráun

ige
  • megun, beleun, megelégel, betelik (valamivel), megcsömörlik, unomban hagy

nyomdász

főnév
  • könyvnyomtató, szedő, nyomdai munkás, tipográfus (régies)

nemes I.

melléknév
  • kiváló, finom, értékes, jeles, nobilis (idegen), nemes lelkű, nagylelkű, derék, egyenes, erényes
  • emelkedett, lovagias, gavalléros, fennkölt, kimagasló, méltóságos, elegáns
  • előkelő, kutyabőrös (régies), úri, patríciusi (régies), kékvérű, elit, arisztokratikus(régies)
  • kitenyésztett, nemesített

onnan

határozószó
  • arról, afelől, onnét

rákos I.

melléknév
  • rosszindulatú, malignus (szaknyelvi)

óceán

főnév
  • tenger, világtenger

mérlegelés

főnév
  • latolgatás, fontolgatás, töprengés, okoskodás, meggondolás, körültekintés, konszideráció (idegen), tépelődés, gondolkodás, elmélkedés, elbírálás, rágódás
  • megmérés, mázsálás
  • felbecsülés, taksálás, becslés, kalkulálás, számvetés

orvvadász

főnév
  • vadorzó, lesipuskás

rászorul

ige
  • megfeszül, ráfeszül
  • szüksége van (valamire), rá van utalva (valamire), ráfanyalodik, rákényszerül