nyomakodik szinonimái
ige
- furakodik, tolakodik, tolakszik, tolong, nyomakszik, nyomul, dúvádik (tájnyelvi), tülekedik
- előrenyomul, előrefurakodik, előrehatol
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
letép
ige
- leszakít, leszakaszt, leszakajt (tájnyelvi), letépeget, letépked, letépdes, leszaggat, leránt
- (virágot) letör, leszed
- (természeti erő, lövedék) levisz, elvisz
menhely, menedékhely
főnév
- menedék, fedezék, búvóhely, oltalom, védelem, menház (régies), födél (választékos), óvóhely, szállás
- árvaház, gyermekotthon, nevelőotthon, nevelőintézet, lelencház (régies)
- szeretetház (régies), szociális otthon, szegényház (régies), aggok háza, öregek háza, idősek otthona, szálló (bizalmas)
megalázó
melléknév
- lealázó, embertelen, dehonesztáló (idegen), lealacsonyító, megszégyenítő, becstelen, szégyenletes, degradáló (idegen)
öklömnyi
melléknév
- maroknyi, maréknyi, ökölnyi, ököl nagyságú, kujakomnyi (tájnyelvi), öklömkora (tájnyelvi)
- apró, pöttöm, morzsányi
lehurrog
ige
- elhallgattat, letorkol
- leszid, lehord (bizalmas), lezúg (régies), ráförmed, meghurrogat (régies), letájcsol (tájnyelvi), ledarabol (tájnyelvi), lefalángat (tájnyelvi), lehurít (tájnyelvi)(valakinek)
léc
főnév
- rúd, karó, lejsztni (bizalmas), celőke (tájnyelvi)
- szegély, keret (ajtón)
- (bizalmas): colstok (szaknyelvi), mérőléc, logarléc
- síléc, sítalp
- (szleng): láb, mankó (szleng), virgács (szleng)
- (szleng): hímvessző, pénisz, kéjléc (szleng), kéjlőcs (szleng)
- felső kapufa, kapufa
leszerelés
főnév
- feloszlatás, csökkentés
- lefegyverzés, demilitarizáció, demilitarizálás (idegen), demobilizálás (idegen), demobilizáció (idegen)
öreg I.
melléknév
- idős, agg, megvénült, hajlott korú, koros, matuzsálem, veterán, élemedett, éltes, vén, kipróbált, trottyos (bizalmas), idejeveszett (tájnyelvi), öregecske (tájnyelvi) Sz: megette már kenyere javát; elhullatta már a csikófogait; a szöszt is pösznek mondja; a hamut is mamunak mondja; a cinterem felé fordult már a rúdja; a málét se rághatja; a kriptakulcsot keresi; alkonyodik a napja; attól is fél, hogy az árnyékban megbotlik; csisz el, csosz el, bocskor; csoszog, nem jár; csüng a feje bal felé; egyidős a postaúttal; egyik lába a koporsóban van; eleget próbálja a tűfokot, mégsem találja; elérte a sok péntek (tájnyelvi); elkopott a foga; elunta a frisset, csak a lassút járja; estefelé van; görnyed évei súlya alatt; három lábon jár; hosszú belet húztak neki; inában van már a lotyogó nadrág; kenyerének javát megette; kettő helyett hármat lát; kikopott a sátoros ünnepekből; leánya is vénasszony (nőről); már a bíróságból is kiaggott; már lotyog a nadrágja; már sok karácsonyi szilvát evett; másodszor gyermek; mihelyt botlik, mindjárt esik; nem mai gyerek; nem bírja már a farát; öreg, mint az országút; pép az étke; régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta; sok pénteket ért már; sok húsvéti bárányt megevett; sokat szólott neki a kakukk; szájában két foga tartja az istrázsát; szemheggyel lát, fülheggyel hall; tisztes korú; töpörtő az orcája; tudja, mikor veszett Belgrád; túl van már az innenen; unja már a frisset, csak a lassút járja; vén, mint a postaút; vénebb az országútnál; vénebb a tízparancsolatnál; vénebb a Mátránál; virág volt, kóró lett
- kemény, rágós, inas, porcogós, csimbókos (tájnyelvi)
- régi, ócska, viseltes, avult, kopott, ósdi, özönvíz előtti
- (idő) késő
- (régies): nagy
elhallgattat
ige
- elcsendesít, lecsendesít, elcsitít
- csendre int, leint, beléfojtja a szót, elnémít, letorkol, lehurrog, letromfol (bizalmas), torkára forrasztja a szót, befogja a pofáját (szleng, durva), betömi a száját Sz: a szájára ül vkinek; lakatot vet a szájára; nyakába kanyarítja a szót; megállítja vkinek a malmát; befalatja vele a szót
- (szleng): megöl, eltesz láb alól, kinyír (szleng)
nemes I.
melléknév
- kiváló, finom, értékes, jeles, nobilis (idegen), nemes lelkű, nagylelkű, derék, egyenes, erényes
- emelkedett, lovagias, gavalléros, fennkölt, kimagasló, méltóságos, elegáns
- előkelő, kutyabőrös (régies), úri, patríciusi (régies), kékvérű, elit, arisztokratikus(régies)
- kitenyésztett, nemesített
mérlegelés
főnév
- latolgatás, fontolgatás, töprengés, okoskodás, meggondolás, körültekintés, konszideráció (idegen), tépelődés, gondolkodás, elmélkedés, elbírálás, rágódás
- megmérés, mázsálás
- felbecsülés, taksálás, becslés, kalkulálás, számvetés
rászorul
ige
- megfeszül, ráfeszül
- szüksége van (valamire), rá van utalva (valamire), ráfanyalodik, rákényszerül