rendbontó szinonimái
melléknév
- rendzavaró, csendháborító, zavargó, engedetlen, renitens (idegen), rendetlenkedő, bujtogató, zavarkeltő, felforgató, zendülő, fölkelő, lázadó, rebellis (idegen)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
disszidál
ige
- emigrál, kitelepül, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), dobbant (szleng), átlépi a taccsvonalat (szleng)
- kiválik, elszakad, elpártol
csáva
főnév
- pác, bőrpác, csávázólé, cserzőlé, cserlé, tímárcser (régies)
- (tájnyelvi): moslék
- (kifejezésben): baj, szerencsétlenség, galiba, slamasztika, pác, kutyaszorító
ráharap
ige
- beleharap
- (hal): bekap, benyel, elnyel
- kedvet kap, kap rajta, beugrik, elhisz, lépre megy
parázna
melléknév
- erkölcstelen, kicsapongó, buja, szemérmetlen, szégyentelen, házasságtörő, bűnös, kéjelgő, fajtalan (régies), kurva (durva), kanfurgyi (tájnyelvi)
rebeg
ige
- suttog, susog, hebeg
- (tájnyelvi): remeg, reszket
- (régies): dadog, akadozik, hebeg, habog, makog
sár
főnév
- lucsok, locspocs, latyak, dagonya, dágvány (tájnyelvi), vendégmarasztaló (tréfás), csizmamarasztaló, potyor (tájnyelvi), csatang (tájnyelvi), cafat (tájnyelvi)
- mocsár, ingovány, kátyú, iszap
- (választékos): bélsár, ürülék, trágya, ganaj (tájnyelvi), szar (durva), kaka (bizalmas), kaki (bizalmas), excrementum (szaknyelvi)
- (választékos): gyalázat, szenny
- (szleng): adósság, tartozás
mókus
főnév
- evet (régies), evetke (régies), cibabó (tájnyelvi), cibóka (tájnyelvi), monyóka (tájnyelvi), csahó (tájnyelvi), kelempászmadár (tájnyelvi)
- (bizalmas): férfi, ember, hapsi (szleng), pasi (bizalmas), pasas, mandró (szleng), ürge (szleng)
nagyszabású
melléknév
- nagy, grandiózus (választékos), nagyméretű, nagymérvű, nagyarányú, gigantikus, monumentális (választékos), lenyűgöző, impozáns, kolosszális (bizalmas), szédületes, eget verő, remek
selypít
ige
- selypeg (tájnyelvi), pöszít, pöszéz, selypeskedik (tájnyelvi), csipeg (tájnyelvi)
- gügyög, gagyog
szabadon
határozószó
- függetlenül, akadálytalanul, kötetlenül, önállóan, korlátlanul, korlátozásmentesen, önként, önszántából, tartózkodás nélkül, fakultatívan
- szabadlábon
- nyíltan, kereken, fesztelenül, leplezetlenül, őszintén, nyilvánosan
finnyás
melléknév
- finnyáskodó, kényes, kényeskedő, válogatós, bélebűzhödt (tájnyelvi), pipónyás (tájnyelvi), nyaska (tájnyelvi)
- háklis (bizalmas), szőröző (bizalmas)
tolvajnyelv
főnév
- argó, szleng, csibésznyelv (választékos), jassznyelv, fattyúnyelv, zsiványnyelv (régies), nyalavi (régies)
- csoportnyelv, zsargon
rendetlen
melléknév
- rendezetlen, kusza, zilált, zavaros, anarchikus, összevissza, kaotikus, olvashatatlan, kacaboca (írás) (tájnyelvi), simítatlan (régies)
- ápolatlan, slampos, trehány, fésületlen, gondozatlan, elhanyagolt, lompos, kócos, borzas, slendrián, deranzsált (idegen), pongyola, loncsos (tájnyelvi), pacuha (tájnyelvi), keszekósza (tájnyelvi) Sz: mint a szösz fonatlan; olyan, mintha a kutya szájából húzták volna ki; olyan, mint a madzag; olyan, mint a törek; olyan, mint a disznóól; olyan, mint a villára szedett; olyan, mint aki a tűz alól szaladt; szanaszéjjel a szénája; széjjel van, mint az özvegyasszony szénája; úgy áll rajta a ruha, mintha vasvillával hányták volna rá
- fegyelmezetlen, gondatlan, pontatlan, hanyag, hányaveti, szétszórt
- csintalan, pajkos, rendetlenkedő, rossz
- rendszertelen, egyenetlen, szabálytalan
ráfér
ige
- elfér, felfér, rámegy, megfér (tájnyelvi), rámegyen (régies), rátér (régies)
- (valakire, valamire): szüksége van rá, kell, elkel
rossz I.
melléknév
- egészségtelen, elhasználódott, ártalmas, romlott, bűzhödt, büdös, poshadt, állott, záp, ízetlen, keserű, émelyítő, kellemetlen, avas, orrfacsaró, áporodott, dögletes, szennyezett
- kedvezőtlen, hátrányos, alkalmatlan (időpont)
- veszteséges, szerencsétlen, káros
- levert, letargikus, csüggedt, bús, bánatos, búskomor, szomorú, mísz (bizalmas)
- barátságtalan, ellenséges
- (magatartás): komisz, gonosz, rosszindulatú, rosszakaratú, aljas, alávaló, galád, elvetemült, tré (idegen)
- ledér, léha, kicsapongó, feslett, elhíresült, parázna, becstelen, hírbeli (tájnyelvi)
- rosszalkodó, szófogadatlan, helytelenkedő (tájnyelvi)
- fegyelmezetlen, pajkos, csintalan, rakoncátlan, vásott, pajzán, rendetlen, csibész
- összeférhetetlen, kibírhatatlan
- bántó, sértő
- vacak, ócska, silány, gyatra, használhatatlan, eladhatatlan, alkalmatlan, pocsék, hitvány, gyenge, kopott, rozoga, rongyos, elnyűtt, értéktelen, bóvli, olcsó, kritikán aluli, förtelmes
- durva, bárdolatlan, csiszolatlan, kibírhatatlan, bántó, sértő, csapnivaló, illetlen
- csúnya, rút, rusnya, ocsmány
- téves, hibás, elhibázott, fals
szögmérő
főnév
- (hajón): szextáns (szaknyelvi), Jákob-pálca, irányoló, szondázó, sarkaló, sáskaláb (tájnyelvi)
partvonal
főnév
- partszegély, part, partvidék, tengerpart, tópart, folyópart
- (szaknyelvi): oldalvonal, taccsvonal, taccs (bizalmas)