rebeg szinonimái

ige
  • suttog, susog, hebeg
  • (tájnyelvi): remeg, reszket
  • (régies): dadog, akadozik, hebeg, habog, makog

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiegészül

ige
  • pótlódik, rekrutálódik (idegen), feltöltődik, kompletálódik (idegen)

gyanúsít

ige
  • gyanúval illet, gyanúperrel él, gyanúba vesz, inszinuál (idegen)
  • vádol, hibáztat, rágalmaz, ráfog, ráken
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a rebeg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pusztulás

főnév
  • enyészet, elmúlás, halál, megszűnés, kárhozat, szerencsétlenség, romlás, tönkremenés, katasztrófa, végveszély, kiveszés, vész, rombolás, megsemmisülés, korhadás, rothadás, szétesés, sorvadás, bukás, lerobbanás (szleng)

pályafutás

főnév
  • pálya, életpálya, életút, karrier, előmenetel

összeláncol

ige
  • összeköt, összekapcsol, összefűz, összefog

nyomtat

ige
  • nyom
  • sajtol, présel
  • (tájnyelvi): csépel

ráma

főnév
  • keret, képkeret, képráma, foglalat
  • (régies): sámfa

röppen

ige
  • fölrepül, felszáll
  • villan, felvillan

morfium

főnév
  • fájdalomcsillapító, morfin (szaknyelvi), morfi (szleng), morfó (szleng)

mindennapi

melléknév
  • naponkénti, mindennapos
  • banális, köznapi, szimpla (bizalmas), hétköznapias, lapos, szokott, szokásos, közönséges, prózai, profán (idegen), konvencionális, vulgáris, ordináré, általános, szokványos, megszokott, hétköznapi, átlag, tucat, semmitmondó, elkoptatott, közhelyszerű, elcsépelt, kicsinyes, átlagos, sablonos, elnyűtt, triviális

kötözködik

ige
  • kötődik, ingerkedik, kötekedik, kikezd, kötölődik (tájnyelvi), beleköt (valakibe), szőröz (bizalmas), gáncsoskodik, bolháskodik (tájnyelvi), hörcsögösködik (tájnyelvi), kapcáskodik (valamibe) (tájnyelvi), akadékoskodik, ujjat húz (valakivel)

műszer

főnév
  • eszköz, szerszám, instrumentum (régies), készülék, berendezés, felszerelés, gép, szerkezet, apparátus, szerkentyű (bizalmas), herkentyű (tréfás), masina (bizalmas), bigyó (tréfás), ketyere (bizalmas), kütyü (bizalmas)
  • (szleng): hímvessző, szerszám (szleng), farok (bizalmas), karó (szleng), bot (szleng), lőcs (szleng), fütykös (bizalmas), fütyülő (bizalmas), fütyi (bizalmas), kuki (bizalmas), bille (tájnyelvi), csök (tájnyelvi)
  • (szleng): fecskendő

sárgafagyöngy

főnév
  • fakín, fanyűg

sublót

főnév
  • sublód, fiókos szekrény, komód, sifonér (tájnyelvi)

férfifodrász

főnév
  • borbély, figaró (régies), hasvakaró (pejoratív), koszkaparó (tréfás)

tiszta II.

határozószó
  • teljesen, egészen, teljes egészében

szótag

főnév
  • szillaba (szaknyelvi)

reccsen

ige
  • roppan, pattan, recseg, ropog, csattan, csetten

pulóver

főnév
  • pulcsi

riport

főnév
  • tudósítás, beszámoló, riportfilm, híradás
  • jelentés

szófejtés

főnév
  • etimológia (szaknyelvi), etimologizálás (idegen), szószármaztatás, szóelemzés

rendbontó

melléknév
  • rendzavaró, csendháborító, zavargó, engedetlen, renitens (idegen), rendetlenkedő, bujtogató, zavarkeltő, felforgató, zendülő, fölkelő, lázadó, rebellis (idegen)

paradox

melléknév
  • önellentmondó, képtelen, helytelen
  • furcsa, fonák, szokatlan, meglepő, meghökkentő

ropog

ige
  • pattog, csattog, durrog, csetereg (tájnyelvi)
  • csikorog, recseg, reccsen
  • ég
  • zizeg, suhog
  • kattog, csattog, dörög, kelepel, kerepel

szorong

ige
  • zsúfolódik, összezsúfolódik, szűkösködik, összeszorul, nyomorog, bezsúfolódik
  • tolong
  • aggódik, feszeng, aggodalmaskodik, fél, izgul, nyugtalankodik, gyötrődik, drukkol (bizalmas)