ráérő szinonimái

melléknév
  • szabad, tétlen, dologtalan, gondtalan, zavartalan, semmittevő (pejoratív), henye
  • ráérős, lassú, kimért, megfontolt, kényelmes, lomha, komótos (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

epebajos

melléknév
  • epés (bizalmas), epebeteg

fütyöl, fütyül

ige
  • fütyörészik, füttyent, futyul (tréfás), fütyít (tájnyelvi), fütykál (tájnyelvi), fütyörékel (tájnyelvi)
  • sípol Sz: fütyül, mint a rigó
  • énekel, dalol, hangicsál (régies), csiripel, csicsereg
  • (szél): sivít, süvít, zúg, süvölt
  • (valakire, valamire): lesajnál, lenéz, lekicsinyel, keresztülnéz (valakin), ignorál (idegen), negligál (idegen) Sz: levegőnek tekint, semmibe vesz, kutyába sem vesz (valakit), ügyet sem vet (valamire), fittyet hány, elengedi a füle mellett, a füle botját se mozgatja rá; rá se ránt; rá se hederít; le se szarja; rá se bagózik; rá se köp(valakire)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ráérő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

potom

melléknév
  • kis összegű, olcsó, potya, bagó (bizalmas), csekély, jelentéktelen
  • (régies): hiábavaló, haszontalan, semmirekellő

összehasonlíthatatla

melléknév
  • hasonlíthatatlan, páratlan, egyedülálló, inkomparábilis (idegen), utolérhetetlen, utánozhatatlan

öntelt

melléknév
  • beképzelt, elbizakodott, önelégült, dölyfös, gőgös, prepotens (idegen), hiú, kevély, nagyképű, fennhéjázó, arrogáns, hetyke, pretenciózus (idegen), kivagyi, magahitt (régies), magaveti (tájnyelvi), rátarti, önhitt, fontoskodó, nyegle, felfuvalkodott, pöffeszkedő, fölényes, pökhendi, büszke, nagy mellénye van, felvágós (bizalmas)

nógat

ige
  • noszogat, unszol, ösztökél, ösztönöz, motivál, bökdös (bizalmas), biztat, buzdít, lelkesít, tüzel, űz, serkent, sarkall, bátorít, siettet, hajt, piszkál (bizalmas), sürget

puffanás

főnév
  • dobbanás, zuhanás, durranás, püffenés, huppanás, esés, becsapódás, robbanás, lövés, dobogás

rézsút

határozószó
  • ferdén, rézsútosan, haránt (választékos), átlósan, lejtősen, csapinósan (régies), srégen (bizalmas), félszántúlag (tájnyelvi), kétszántúlag (tájnyelvi)

mieink

főnév
  • hozzátartozóink, rokonaink

menyegző

főnév
  • esküvő, esketés, nász (választékos), frigy (választékos), egybekelés, lakodalom, lagzi

koszorú

főnév
  • füzér, virágfüzér, girland
  • párta
  • hajkoszorú
  • karéj

mord

melléknév
  • (választékos): komor, sötét, rosszkedvű, borús, gyászos, búvalbélelt, barátságtalan, rideg, mogorva, morcos, morc, marcona, morózus, harapós, haragos, mérges

romlatlan

melléknév
  • friss, ép, hibátlan
  • ártatlan, szűzies, szűzi, tiszta, gyermeki, érintetlen, makulátlan, szeplőtlen (régies), feddhetetlen, mocsoktalan

skarlát1

melléknév, főnév
  • skarlátvörös, skarlátpiros, élénkpiros, élénkvörös, rubinvörös, rubinpiros, vörös

felsőkabát, fölsőkab

főnév
  • mente, felöltő, köpeny, orkán, esőkabát, hacuka (régies), kacagány (régies), guba (régies), überrokk (régies), kuputrák (régies), mándli (tájnyelvi), szuperveszte (régies), csurak (tájnyelvi), csurapé (tájnyelvi), mikádó (szaknyelvi)

terebélyes

melléknév
  • kiterjedt, széles, népes (rokonság)
  • testes, kövér, korpulens, vaskos, köpcös, dundi, hordóhasú, pocakos, pókhasú

színárnyalat

főnév
  • tónus, színezet

ráfekszik

ige
  • ráhasal, ráhever, ráheveredik, végignyúlik, rálapul (régies), rádől, ráborul, ráterül, rátámaszkodik, rátehénkedik (bizalmas)
  • ráborul, ránehezedik, rátelepedik, megül
  • ellep, elborít, betakar
  • nekikezd, elkezd, nekifekszik, nekibuzdul, nekilendül, nekigyürkőzik, nekilát, bedobja magát (szleng)

poroszló

főnév
  • törvényszolga, hajdú, pandúr, rendőr, csatlós
  • (régies): börtönőr, pokoláb (régies), foglár, fegyőr, tömlöctartó (régies)

rémült

melléknév
  • ijedt, riadt, megrettent, fejvesztett, begyulladt (bizalmas), halálra vált

széthúz

ige
  • szétválaszt, szétvon (választékos), széjjelhúz, szétnyit, széjjelnyit
  • (közösség): pártoskodik, viszálykodik

rámol

ige
  • rakosgat, rendezget, rendez, rakodik, pakol (bizalmas), pakolászik (bizalmas), rendezkedik, takarít

összetétel

főnév
  • összeállítás, felépítés, szerkezet, struktúra, kompozíció, konstrukció
  • tartalom
  • szóösszetétel, összetett szó, kompozitum (idegen)

restelkedik, röstelk

ige
  • szégyenkezik, pirul, szégyell, elszégyelli magát, irul-pirul, pironkodik, átall

szilárd

melléknév
  • biztos, tartós, erős, kemény, kőkemény, stabil, mozdíthatatlan, masszív, változatlan, sziklaszilárd
  • állandó, időálló, maradandó, konszolidált, megállapodott
  • megcáfolhatatlan, megdönthetetlen, megalapozott
  • kitartó, szívós
  • határozott, eltökélt, elszánt, állhatatos, megingathatatlan, céltudatos, rendületlen, rendíthetetlen, tántoríthatatlan, acélos, jellemes, gerinces