felsőkabát, fölsőkab szinonimái

főnév
  • mente, felöltő, köpeny, orkán, esőkabát, hacuka (régies), kacagány (régies), guba (régies), überrokk (régies), kuputrák (régies), mándli (tájnyelvi), szuperveszte (régies), csurak (tájnyelvi), csurapé (tájnyelvi), mikádó (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csalás

főnév
  • becsapás, félrevezetés, ármány, megtévesztés, rászedés, kijátszás, szemfényvesztés, bűvészmutatvány, ámítás, panama (választékos), perfídia (régies), fondorlat, csúsztatás, szélhámosság, szédelgés, humbug (bizalmas), svihákság (bizalmas), trükk, átejtés (bizalmas), svindli, átverés (bizalmas), bunda (szleng), kamu (szleng), csélcsapás (régies), félkézkalmárkodás (tájnyelvi)

sínautó

főnév
  • motoros kocsi, motorkocsi, lokomotor (szaknyelvi), hajtány (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felsőkabát, fölsőkab szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felfeszít, fölfeszít

ige
  • felnyit, feltör
  • megfeszít, keresztre feszít

emelet

főnév
  • szint, felház (régies), kontignáció (régies)
  • (régies): emelvény

eltalál

ige
  • beletalál, telibe talál, eltrafál (bizalmas), beletrafál (bizalmas), eltrefel (tájnyelvi)
  • kitalál, rájön, ráhibáz, ráérez, rátapint, előtalál (tájnyelvi)

éled

ige
  • éledezik, eszmél, magához tér, permed (régies), erőre kap
  • (természet): frissül, felfrissül, újjászületik
  • (tájnyelvi): megharagszik

felmos, fölmos

ige
  • felsúrol, feltisztít, feltöröl, feltakarít, felsikál, felnyal (bizalmas), fellögyböl (tájnyelvi), felszivatol (tájnyelvi), felfókáz (szleng), felkorcsolyáz (szleng)
  • feléleszt, magához térít, eszméletre hoz

folytonos

melléknév
  • állandó, nonstop, folyamatos, folytatólagos, töretlen, szünet nélküli, szüntelen, szakadatlan, huzamos, zavartalan, örök, örökös, permanens, soha el nem múló, folyvást tartó, kiapadhatatlan, kifogyhatatlan
  • egyenletes, megszakítás nélküli, megszakítatlan, kontinuus (szaknyelvi)

népiskola

főnév
  • elemi, elemi iskola

demagóg I.

főnév
  • hordószónok (pejoratív), népámító, néplázító, népvezér (régies), népbolondító (tájnyelvi)

csúf

melléknév
  • csúnya, rút, ronda, rusnya, pocsék, ocsmány
  • torz, eltorzult, idomtalan, formátlan, deformis (idegen, régies)
  • démoni, pokoli, sátáni, ördögi, irtózatos, iszonyatos, groteszk, poronda (tájnyelvi), puruttya (tájnyelvi), csivasz (régies), pranda (tájnyelvi), remonda (tájnyelvi), sandra (tájnyelvi)
  • undorító, kellemetlen, visszatetsző, visszataszító, utálatos, ízléstelen, undok
  • illetlen, erkölcstelen, szemérmetlen, trágár
  • (csúful): szégyenletesen, csúfosan, gyalázatosan
  • felháborítóan

analízis

főnév
  • elemzés, vizsgálat, boncolgatás, tanulmányozás, taglalat (régies)
  • pszichoanalízis, lélekelemzés, lélekbúvárkodás

doktorátus

főnév
  • doktori cím, doktori fokozat
  • doktori szigorlat

földműves

főnév
  • paraszt, mezőgazda (régies), szántóvető (régies), földművelő, parasztember

gorombáskodik

ige
  • durváskodik, durván bánik (valakivel), durválkodik, otrombálkodik, ráförmed, ripőkösködik (régies), piszkolódik, kaffog (tájnyelvi), bombuckodik (tájnyelvi)

irgalom

főnév
  • kegyelem, kegy, könyörület, szánalom, részvét, megbocsátás, kegyesség, könyörületesség, feloldozás, malaszt (régies)

hegygerinc

főnév
  • hegyhát, sziklahát, hegyorom, hegytaraj (régies), vonulat

felszalad, fölszalad

ige
  • fölmegy, fölfut, fölrohan, fölszáguld, fölvágtat
  • fellátogat, felnéz, benéz, felugrik, beugrik
  • (ár, láz): felszökik, megemelkedik

felemel, fölemel

ige
  • felvesz, megemel
  • felhajt, fellebbent, felbillent, felvon
  • (fejet) felvet
  • felnyújt, feltart
  • felhúz
  • felállít, talpra állít
  • felkarol, istápol
  • felvirágoztat, fellendít, megjavít
  • (árat): megnövel, felvisz, felver
  • lelkesít, bátorít, megnemesít

fintor

főnév
  • grimasz, pofa, arcfintorítás, fintorgás, arctorzítás, maskaraarc (tájnyelvi)

hazaárulás

főnév
  • országárulás, honárulás (régies), perduellió (régies)

felvet, fölvet

ige
  • feldob, felhajít, felgór (tájnyelvi)
  • említ, megemlít, szóba hoz, szóvá tesz, megpezsdít, előhoz, előáll (valamivel), előhozakodik (valamivel), indítványoz, bedob (bizalmas), utal, exponál (választékos)
  • (ágyat) (tájnyelvi): bevet, megvet

enyveskezű

melléknév
  • tolvaj, lopós, hosszúkezű, szarka, kézragadós (tájnyelvi), szajrés (szleng), trombitás (szleng)

foghíjas

melléknév
  • fogatlan
  • hiányos, hézagos

hecc

főnév
  • heccelődés, bosszantás, ugratás
  • tréfa, móka, csíny, muri (bizalmas), stikli (bizalmas), brahi (szleng), balhé (szleng)
  • zűrzavar, zűr, kavarodás, felhajtás, kalamajka, cirkusz, zrí (szleng)
  • (régies): harc, viadal
  • hajsza, uszítás