összetétel szinonimái

főnév
  • összeállítás, felépítés, szerkezet, struktúra, kompozíció, konstrukció
  • tartalom
  • szóösszetétel, összetett szó, kompozitum (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ín

főnév
  • rost
  • mócsing
  • ideg, húr
  • (tájnyelvi): lábikra, lábszár, láb
  • (tájnyelvi): szár, inda

hánytorgat

ige
  • fölemleget, emleget, előhoz, szemére vet, szemére hány, hánydál (tájnyelvi)
  • hány-vet, dobál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a összetétel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

önmaga

névmás
  • magamaga, saját maga, önnönmaga, tulajdon maga, maga

nekimegy

ige
  • beleütközik, nekiütközik, belebotlik, hozzáütődik, odavágódik, odacsapódik, nekihajt, nekiszalad, nekifut, belerohan, elgázol, felborít, elüt
  • megtámad, nekiesik, nekiront, nekiugrik, nekitámad, rátámad, megrohan, szembeszáll, ráripakodik, odamond, beolvas (valakinek)
  • hozzáfog, belevág, hozzálát, nekikezd

nagyböjt

főnév
  • böjt, böjtölés, böjtidő, önmegtartóztatás, koplalás

melegedik, melegszik

ige
  • (idő): enyhül, javul, tágul (tájnyelvi)
  • (valaki): fűtőzik (tájnyelvi), fűtőzősködik (tájnyelvi)

összefoglal

ige
  • összegez, rekapitulál (régies), kodifikál (idegen), summáz, rezümál (idegen), kivonatol, sűrít, tömörít
  • (régies): egybefoglal, összefog

pereg

ige
  • hull, gyöngyözik, pergedez, hulladoz
  • (dob) szól
  • pörög, forog
  • (idő): múlik, folyik, halad, szalad

megbánás

főnév
  • bűnbánat, szomorúság, sajnálkozás, töredelem (régies), vezeklés, siratás, sajnálat, lelkifurdalás, önvád, magába szállás
  • gyónás, bűnvallás, bűnvallomás

martinász

főnév
  • martinos, olvasztár, olvasztómunkás, kohász, öntőmunkás, öntő

kettévág

ige
  • kettéoszt, félbevág, kettémetsz, kettészel, kettéhasít, megfelez, felez, elvág, közepétől metsz (régies)

meggémberedik

ige
  • megdermed, elmerevedik, megmerevedik
  • elzsibbad, megzsimberedik (tájnyelvi), megmacskásodik (tájnyelvi)

pipázik

ige
  • pipát szív, dohányzik, pipál, pöfékel, pattyog (tájnyelvi), kojtol (tájnyelvi)
  • (bizalmas): cumizik, cuclizik
  • (bizalmas): (kémény, tűzhányó) füstöl

rádióadás

főnév
  • közvetítés, rádióközvetítés, adás, sugárzás, hírközlés

enyveskezű

melléknév
  • tolvaj, lopós, hosszúkezű, szarka, kézragadós (tájnyelvi), szajrés (szleng), trombitás (szleng)

széthány

ige
  • szétszór, széjjelszór, szétterít
  • széjjelhány, szétdobál, széttúr, felforgat
  • eldobál, elszór

sikkes

melléknév
  • elegáns, divatos
  • csinos, finom, ízléses, tetszetős, mutatós, választékos

összetört

melléknév
  • megtört, kimerült, megviselt, elgyötört, elkínzott, elcsigázott, lesújtott

őnála

határozószó
  • nála, nálánál (tájnyelvi)

partvidék

főnév
  • tengerpart, partvonal, tengermellék, partmellék (régies), strand

semerről

határozószó
  • sehonnan, sehonnét (tájnyelvi)

palást

főnév
  • köpeny, lepel, talár, pluviále (idegen), pallium (idegen), köntös

népsűrűség

főnév
  • népesség, lakottság, populáció

pedz

ige
  • kap, ráharap, rángat, érint, megpenget, bizget (tájnyelvi), pacal (tájnyelvi), bekapja a horgot (bizalmas)
  • ért, megért, rájön, sejt, gyanít, kapisgál

sietős

melléknév
  • gyors, fürge, serény, élénk, szorgos
  • (pejoratív): kapkodó, elhamarkodott, hevenyészett, elsietett, felületes
  • sürgős, sürgető, halaszthatatlan, elodázhatatlan, sietséges (régies)