összehajt1 szinonimái

ige
  • összeterel, egybeterel

összehajt2 szinonimái

ige
  • teker, göngyölít, összegöngyöl, összerétel (tájnyelvi), összegöngyölít, hajtogat, rétegez, behajt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

odaadás

főnév
  • átadás, kézbesítés, juttatás, továbbítás
  • rajongás, lelkesedés, szerelem, szenvedély, hév, vonzalom
  • lelkiismeretesség, elmélyedés, felelősségérzet, átélés, buzgóság, kedv, buzgalom, törekvés, tetterő
  • önfeláldozás, altruizmus
  • hűség, ragaszkodás

átkozott

melléknév
  • elátkozott, átokverte, istenverte, átokkal sújtott, kárhozott (választékos), szerencsétlen, balvégzetű (választékos), balsorsú
  • tiltott, tilalmas, bűnös
  • gonosz, ördöngös, pokoli
  • komisz, gaz, gyalázatos, fertelmes
  • nyomorult, nyavalyás, nyamvadt, vacak
  • dermesztő, kutya, állati (hideg)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a összehajt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

öblít

ige
  • öblöget, megmártogat (vízben), tisztáz (tájnyelvi)
  • irrigál (idegen)
  • gargalizál, gargujáz (tájnyelvi), gurgulázik (tájnyelvi)

napos1

melléknév
  • napsütéses, napfényes, napsütötte, napsugaras, verőfényes, ragyogó, derült, napfényben úszó
  • világos, benapozott (szaknyelvi)
  • örömteli, vidám, derűs
  • előnyös, kedvező

műbőr

főnév
  • bőrutánzat, szkáj (szaknyelvi)

megúszik

ige
  • átúszik, leúszik, keresztülúszik

örököl

ige
  • megörököl, rászáll, jussol (tájnyelvi), örökbe kap, kap
  • átörököl

peder, pödör

ige
  • sodor, fodor (régies), bodroz (régies), fodorít (régies), bodorít
  • fon, összesodor

matring, motring

főnév
  • gombolyag, tekercs, fonalköteg, spulni, gubolya (tájnyelvi), tekerék (tájnyelvi), csomólék (tájnyelvi)

malőr

főnév
  • (bizalmas): baj, kellemetlenség, szerencsétlenség, baleset, pech (bizalmas), melléfogás, baklövés, galiba, gikszer (bizalmas), blamázs, gubanc (szleng), kalamitás (régies)

kérő II.

főnév
  • udvarló, leánykérő, házasulandó, gyűrűs, vőlegényjelölt

megér2

ige
  • ér (valamennyit), kerül (valamennyibe)
  • érdemes, megérdemel

persely

főnév
  • urna, pikszis (régies), lóduljkassza (tájnyelvi)

pulpitus

főnév
  • olvasóállvány
  • kottatartó állvány
  • emelvény, tribün, katedra
  • szószék, ambo (idegen)

emberül

határozószó
  • derekasan, becsületesen, tisztességesen

szerelmes I.

melléknév
  • bámuló, csodáló, tisztelő, hódoló, szerető, szerelemittas, szerelmetes (régies)
  • szerelmi
  • rajongó, imádó, hódoló, tisztelő, híve (valakinek)
  • (régies): nagyon szeretett, tisztelt

semmi II.

főnév
  • nulla, zéró (bizalmas), zérus (bizalmas)
  • nuku (szleng), nudli (bizalmas), túró (szleng), csipisz (tájnyelvi), bolhafing (durva), medvegumi pirítva
  • nihil (idegen), megsemmisülés, nemlét
  • levegő, űr, messzeség
  • senki, porszem, jelentéktelenség

összehord

ige
  • halomba hord, felhalmoz, összeszed, összegyűjt
  • összebeszél, összezagyvál, összehazudik

osztják

melléknév, főnév
  • hanti

paraszthajszál

főnév
  • kicsi, kevés

sas

főnév
  • sasmadár, saskeselyű
  • griffmadár (régies)
  • (tájnyelvi): horog, karika, szeg
  • (szleng): repülős, ejtőernyős

összeverekedik

ige
  • összecsap, összekap, ölre megy, birokra kel, összeugraszkodik (tájnyelvi)

nekifog

ige
  • hozzáfog, hozzákezd, elkezd, belekezd, belefog, hozzákészül, hozzálát, nekilát, munkához lát, nekiáll, nekikezd, nekidől (tájnyelvi), nekiesik, nekifekszik, nekifeszül, nekilendül, nekibuzdul, nekidurálja magát (bizalmas), nekirugaszkodik, nekiveselkedik, bedobja magát (tájnyelvi), nekigyürkőzik, nekiakaszkodik (tájnyelvi), nekifohászkodik, nekivág, hujázik (tájnyelvi), nekizándorodik (tájnyelvi), foglalkozni kezd (valamivel), rátér
  • (régies): ráfog (fegyvert), nekiszegez, megcéloz

pasas

főnév
  • (szleng): ember, férfi, krapek (szleng), fickó, alak, fazon (bizalmas), muki (szleng), mókus, hapsi (bizalmas), pacák (szleng), pofa (szleng), pali, ipse (bizalmas), szivar (szleng), fráter, pók, ürge, manus (szleng), muksó, tag (bizalmas), mandró (szleng), csávó (szleng), gádzsó (szleng)

selejt

főnév
  • hulladék, maradék, szemét, limlom, alja (valaminek), hitványa (valaminek), ócskaság, kacat, bóvli
  • (jelzőként): selejtes, hibás, hitvány, ócska, vacak, értéktelen, ragyva (régies)