meglevő szinonimái

melléknév
  • létező, valóságos, fennálló, tényleges, valódi, hiteles, való, igazi
  • mostani, mai, adott, konkrét

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

impertinens

melléknév
  • illetlen, pimasz, szemtelen, arcátlan

börtönviselt

melléknév
  • rovott múltú, büntetett, börtöntöltelék, befestett (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meglevő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megerősödik

ige
  • megizmosodik, megedződik
  • erőre kap, lábra kap, összeszedi magát, megiperedik (tájnyelvi)(bizalmas)
  • meghízik, kitelik, kigömbölyödik, megvállasodik, megtestesedik, kipofásodik (tájnyelvi), kicombosodik (szleng)
  • konszolidálódik, megszilárdul
  • (gyanú): bizonyossá válik, bebizonyosodik

lelki

melléknév
  • pszichikai, pszichés, pszichogén (idegen)
  • érzelmi, szívbeli, belső

lefoglal

ige
  • leköt, biztosít, fenntart, rezervál, megrendel, leelőlegez, lefoglalóz, lestoppol (bizalmas)
  • igénybe vesz, elfoglal, bitorol
  • kisajátít, szanál, elkoboz, rekvirál, konfiskál (régies), zárol, zár alá vesz, zálogol (régies), szekvesztrál (régies)

könnyű

melléknév
  • súlytalan, csekély súlyú, habkönnyű, leheletkönnyű, pehelykönnyű
  • sovány, törékeny, vézna, karcsú, légies
  • vékony, lágy, finom, lenge (választékos), áttetsző, szellős, leheletvékony, lebegő, lengő (választékos), lengeteg (tájnyelvi)
  • gyenge, könnyen csúszó (választékos), diétás (idegen), kalóriaszegény, fűszerezetlen, könnyen emészthető, silány (pejoratív)
  • egyszerű, pofonegyszerű, világos, érthető, komplikációmentes, gyerekjáték, nyilvánvaló, semmiség, sima (bizalmas), potya (szleng), sétagalopp (szleng), tuti (bizalmas), hótkönnyű (szleng)
  • veszélytelen, enyhe, zökkenőmentes, akadálytalan, háborítatlan, könnyen kezelhető
  • gondtalan, vidám, élénk, fesztelen, derűs
  • szórakoztató, könnyed, kellemes
  • könnyelmű, szabados, illetlen, erkölcstelen, szeméremsértő, szemérmetlen, léha, ledér, könnyűvérű, dévaj (választékos), laza (bizalmas), frivol, feslett, céda (pejoratív), disznó (pejoratív)

megindul

ige
  • elindul, elkezdődik, megkezdődik, beindul, működni kezd
  • megmozdul
  • (eső) elered, (vihar) kitör
  • (jég) zajlik
  • meghatódik, megrendül, megilletődik, elérzékenyedik, elérzékenyül, meglágyul, részvétre gerjed, szívére veszt (régies)

menekülés, menekvés

főnév
  • szökés, eltűnés, elrohanás, futás, meghátrálás, eliramodás, elszelelés, elszökés, megszökés
  • visszaút, kiút

vitriolos

melléknév
  • mérges, gyilkos, maró, megsemmisítő

kilakoltat

ige
  • kiköltöztet, kiutasít, kitesz, kidob, kirak, kihajít, kiűz, kikerget, kitúr, kivág, kirak az utcára, kiebrudal, kibecsültet (régies)

kifejezőkészség

főnév
  • expresszivitás (idegen), kifejezőerő
  • beszédkészség

hálóing

főnév
  • hálóruha, éjing (régies)

kisiklik

ige
  • letér, eltér, elmozdul, lefut, kifut, lecsúszik, kibucsáklik (tájnyelvi)
  • kicsúszik, kicsusszan, kibújik, kiszabadul, megszökik, kisikamlik (tájnyelvi)
  • (kérdés elől): kibújik, kitér, eltér
  • kikerül, megkerül, kihúzza magát (valami alól), elhárít, kijátszik
  • mellébeszél, kertel, köntörfalaz, hímez-hámoz

mérték

főnév
  • mennyiség, nagyság, fok, mérv
  • méret, méretarány, lépték
  • fokozat, szint
  • mérő, mérce, mérőedény
  • etalon, standard, norma, zsinórmérték
  • versmérték, ritmus, modus (szaknyelvi), metrum (szaknyelvi), kánon (szaknyelvi), tempó
  • (régies): mérleg
  • határ, mérséklet, mértéktartás, mértékletesség, arányérzék

műfordítás

főnév
  • fordítás, művészi fordítás, irodalmi fordítás, transzláció (szaknyelvi), tradukció (szaknyelvi)
  • tolmácsolás

címzett

melléknév, főnév
  • adresszátus (idegen), nevezett, szólított, megszólított, vevő (szaknyelvi)(szaknyelvi)

pionír

főnév
  • úttörő, kezdeményező
  • élenjáró, előharcos
  • (régies): hidász, utász

osztálykönyv

főnév
  • osztálynapló, napló, napesz (bizalmas), napi (bizalmas)

megmarad

ige
  • gyökeret ver, letelepedik
  • vesztegel, megragad, időz
  • kitart, állhatatos marad, ragaszkodik
  • túlél, életben marad, kihever, meggyógyul
  • hátramarad, kimarad, fennmarad, visszamarad, megőrződik, hagyományozódik
  • a nyakán marad, rajta marad (valakin)

megelégedett

melléknév
  • boldog, gondtalan, vidám, víg, derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott
  • kielégített, elégedett, kielégült

megúszik

ige
  • átúszik, leúszik, keresztülúszik

orbánc

főnév
  • dabroc (régies), Szent Antal tüze (régies), erysipelas (szaknyelvi)

megpofoz

ige
  • felpofoz, megver, felképel, pofon üt, arcul üt, pofoz, nyaklevest ad (bizalmas), bérmál (tájnyelvi), fejbekel (tájnyelvi), megnyakal (tájnyelvi), lekever egyet (bizalmas), ad egy fülest (bizalmas), beakaszt egyet (szleng), bemos egyet (szleng), betámaszt egyet (szleng)

lépked

ige
  • lép, lépdel, lépeget, lépik (tájnyelvi), megy, jár, ballag, ballagdál (tájnyelvi), battyog, slattyog (bizalmas), bandukol, baktat, cammog

melegség

főnév
  • meleg, hő, hőség, forróság, kánikula, hévség (régies)
  • gyengédség, szívélyesség, bensőség, bizalmasság, meghittség

ostromgyűrű

főnév
  • ostromzár, blokád