osztó I. szinonimái

melléknév
  • disztributív (idegen), bontó, tagoló

osztó II. szinonimái

főnév
  • nevező, divizor (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mindnyájan

névmás
  • egyetemleg (régies), mind egyig, mind egy szálig, mindannyian, mindahányan, valamennyien, valahányan, minden (tájnyelvi), mind, egytől egyig

hímpor

főnév
  • (régies): virágpor, pollen (szaknyelvi)
  • érintetlenség
  • üdeség, frissesség, természetesség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a osztó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

odasüt

ige
  • megéget, megpörköl, odakapat, odaéget, odakozmáltat
  • ráéget (jelet)
  • (nap): odatűz, odavilágít, odafekszik (tájnyelvi)

motyó

főnév
  • (bizalmas): holmi, batyu, csomag, málha, teher (régies), poggyász, pakk (régies), cucc (bizalmas), cucolék (régies), cókmók, betyárbútor (régies), hóbelevanc (bizalmas), celecula (tájnyelvi), bugyor (tájnyelvi), béngyele (tájnyelvi), szekszemonta (tájnyelvi)

minisztertanács

főnév
  • kabinet, kormány, kormányzat

megmarad

ige
  • gyökeret ver, letelepedik
  • vesztegel, megragad, időz
  • kitart, állhatatos marad, ragaszkodik
  • túlél, életben marad, kihever, meggyógyul
  • hátramarad, kimarad, fennmarad, visszamarad, megőrződik, hagyományozódik
  • a nyakán marad, rajta marad (valakin)

optimizmus

főnév
  • derűlátás, bizakodás, reménykedés, bizalom

pakli

főnév
  • csomag, kártyacsomag
  • szövetkezés, összefogás, összejátszás, együttműködés
  • (szleng): lehetőség

ludas

melléknév
  • (bizalmas): vétkes, bűnös, tettes, turpis (bizalmas), leveles (tájnyelvi), sáros (szleng)
  • esküszegő, hitszegő, számkivetett

lever

ige
  • leüt, lelök, ledönt, lesodor, letaszít
  • lekatancol (tájnyelvi), lekavar (tájnyelvi), lezuhít (tájnyelvi), leberhel (tájnyelvi)
  • legyőz, megsemmisít, szétver, szétzúz, szétmorzsol, megdönt, elpusztít, elnyom, eltipor, eltapos, elfojt, vérbe fojt, diadalt arat (valaki fölött)
  • elcsüggeszt, elszomorít, elbúsít, lesújt, letör, lehangol, megrendít, porba sújt, letaglóz, megráz, földhöz vág, elkedvetlenít, kedvét szegi (valakinek), kedvét veszi (valakinek), elszontyolít, indiszponál (idegen), deprimál, lehervaszt (szleng), lelomboz (szleng)
  • (tájnyelvi): rávesz, lábáról levesz
  • lebeszél
  • (földbe): rögzít, leüt, ledöngöl (tájnyelvi), lesulykol, ledöböcsköl (tájnyelvi), lesupál (tájnyelvi), lezuhol (tájnyelvi)
  • (figurát): kiüt, leszed, levesz, leüt
  • (eső növényt): megdönt, földre dönt, megtör
  • (árat): lecsökkent, lenyom, leszorít
  • (bizalmas): legépel, lekopogtat, lepötyögtet, leír

kastély

főnév
  • palota, vár, várkastély, várlak (régies), váracs (régies), úrlak (régies), lakomány (tájnyelvi), udvarház (régies), kúria
  • villa

marhahús

főnév
  • marha (bizalmas), tehénhús (régies)

paradox

melléknév
  • önellentmondó, képtelen, helytelen
  • furcsa, fonák, szokatlan, meglepő, meghökkentő

poén1

főnév
  • csattanó, pláne (bizalmas)

elpályázik

ige
  • elmegy, elindul, elvitorlázik

szarkofág

főnév
  • kőkoporsó, díszkoporsó, koporsó, márványkoporsó

roskadozik

ige
  • düledezik, rogyadozik, görnyed, meg-megroggyan, besüpped, beroskad
  • ellankad, kimerül, elerőtlenedik, tönkremegy, elfárad, összerogy, hutyorodik (tájnyelvi)

otromba

melléknév
  • idomtalan, aránytalan, tenyeres-talpas, esetlen, trampli (durva), dimatlan (tájnyelvi), döher (tájnyelvi), plump (szleng), alaktalan, ormótlan, formátlan, vaskos, félszeg, suta
  • műveletlen, faragatlan, bárdolatlan, neveletlen, rusztikus, mucsai (durva), parlagi, primitív, triviális (régies), duddó (tájnyelvi), parasztos, mokány (régies), csiszolatlan, goromba, közönséges, modortalan, pallérozatlan, nyers
  • durva, csúnya, idétlen, zaftos, borsos, sületlen, útszéli, alpári, obszcén, alantas, mocskos, trágár, vulgáris

odafigyel

ige
  • odafülel, odahallgat, hegyezi a fülét, kinyitja a fülét
  • meghallgat

összehord

ige
  • halomba hord, felhalmoz, összeszed, összegyűjt
  • összebeszél, összezagyvál, összehazudik

ritkul

ige
  • gyérül, szétszóródik, (tömeg) szétoszlik, szétszéled
  • hígul

önkéntelen I.

melléknév
  • akaratlan, spontán, öntudatlan, ösztönös, szándéktalan, szándék nélküli, automatikus

munkanélküliség

főnév
  • állástalanság, munkátlanság, foglalkozásnélküliség, kenyérgond (tájnyelvi)

összeüt

ige
  • összever, bánt
  • összecsap, összetákol (bizalmas), eszkábál, ácsol, hevenyész, rögtönöz, improvizál, összeábdál (tájnyelvi), összepufol (tájnyelvi)
  • kotyvaszt

roncsol

ige
  • mar, tép, szaggat, zúz, röcsköl (tájnyelvi)
  • tönkretesz, pusztít, megrongál, elront, rongál
  • (szleng): hajt, száguld, dönget (szleng)