ordináré szinonimái

melléknév
  • (pejoratív): közönséges, útszéli, faragatlan, goromba, durva, illetlen, trágár

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

expediál

ige
  • továbbít, felad, küld, postáz, átutal, utalványoz, szállít, fuvaroz, eljuttat (valamit valahová), szállítmányoz (szaknyelvi)
  • (valakit): elküld, meneszt, elbocsát

szarvasmarha

főnév
  • marha, barom, jószág, tulok, riska (tájnyelvi), Szent Péter agara (tájnyelvi)
  • bika
  • tehén
  • ökör
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ordináré szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyúlós

melléknév
  • nyúlékony, nyújtható
  • ragadós, tapadós, nyálkás, csúszós, szívós, viszkózus (idegen), nyálas, takonyszerű (durva), nyavas (tájnyelvi), nyulkás (tájnyelvi)
  • (tészta): sületlen, ragadós, tésztás, sikeres (régies), keletlen, szalonnás, pépes, ragacsos, lépes, mázgás (tájnyelvi), enyves

molekulasúly

főnév
  • mólsúly

mezőgazdász

főnév
  • agronómus, mezőgazda (régies), agrármérnök, mezőgazdasági mérnök, gazdamérnök (régies), gazdász, mezőgazdaság-tudományi hallgató, gazdatiszt, ugrómókus (tájnyelvi)
  • gazdálkodó, gazda

megjavul

ige
  • megváltozik, jóra fordul, helyreáll, feljavul, helyreigazodik, előnyösen alakul, megjobbul (választékos), kikupálódik (tájnyelvi), megjavádzik (tájnyelvi)
  • helyrejön, rendbe jön, működésbe lép, üzemképessé válik
  • újjászületik
  • nemesedik, tökéletesedik, kiművelődik
  • jó útra tér, észre tér Sz: jóba foglalja magát; megszállja a szentlélek
  • (idő): kiderül, melegszik, jobbra fordul

oláh

melléknév, főnév
  • román
  • (tájnyelvi): görög katolikus

összetéveszt

ige
  • felcserél, elcserél, összecserél, összekever, összekavar, összezavar, összevét (tájnyelvi)

lírikus II.

főnév
  • (lírai) költő, poéta

leszállít

ige
  • házhoz szállít, letesz, lerak, lead, liferál (idegen)
  • alábbszállít, csökkent, leértékel, lecsökkent, kisebbít, leszorít, lenyom, mérsékel, apaszt

káplán

főnév
  • segédlelkész, papsegéd (régies), papbojtár (régies), fiókpap (tájnyelvi)
  • (régies): udvari pap (régies)

majdnem

határozószó
  • csaknem, szinte, majd, majdhogynem, majdhogy, kevés híján, kis híján, hajszál híján, megközelítőleg, nagyjából, durván, félig, cirka (bizalmas), már-már, úgyszólván, jóformán, jószerivel, jószerint (választékos), közel, körülbelül, cseppben járt (tájnyelvi), többé-kevésbé

pálinkamérés

főnév
  • butik (régies), pálinkásbutik (régies), snapszbutik (régies), lebuj (szleng), csapszék, bögrecsárda

pingpong

főnév
  • asztalitenisz, pinyó (szleng)

előkapar

ige
  • előszed, kiszed, előkotor, előhalászik
  • előás, kiás, kiváj, kihantol
  • (bizalmas): előkerít, felkutat

szalonka

főnév
  • lebenke (régies), sneff (bizalmas), snyefmadár (tájnyelvi)

ripsz-ropsz

határozószó
  • gyorsan, egykettőre, hamar, sietve, hamarjában, hirtelen, tüstént, azonnal, rögtön, üstöllést (tájnyelvi)
  • sebtében, íziben (tájnyelvi), ukmukfukk (bizalmas), mirniksz dirniksz (régies), késedelem nélkül, tétovázás nélkül, mindjárást (tájnyelvi), egykettőben (tájnyelvi)

orgonál

ige
  • (tájnyelvi): bőg, bömböl, sír, üvölt
  • (szél): zúg, üvölt

nyöszörög

ige
  • siránkozik, panaszkodik, jajgat, sóhajt, nyög, sír
  • sopánkodik, sápítozik
  • nyekereg, nyikorog, sápog (tájnyelvi), vinnyog, nyafog, pityereg, nyivákol, pityeg (tájnyelvi), pipel (tájnyelvi), nyíret (tájnyelvi), nyöszög (tájnyelvi), nyekeg (tájnyelvi), rinyál (szleng), nyifog

őrült I.

melléknév
  • ámokfutó, háborodott, háborodott elméjű, tébolyodott, elmebajos, idióta, bolond, dilis, eszeveszett, eszelős, esztelen, mániákus, buggyant (bizalmas), hibbant (bizalmas), dilinyós (bizalmas), pista (szleng), gyengeelméjű, bomlott agyú, zavart, zavarodott, hülye, féktelen, lökött (szleng)
  • képtelen, túlzó, hihetetlen, valószínűtlen, borzasztó, nagyarányú, nagyfokú, nagyméretű
  • tébolyító

rét

főnév
  • mező, kaszáló, legelő, gyep, rétség, pázsit, tisztás, lapos (tájnyelvi), berek (tájnyelvi)
  • róna

otthagy

ige
  • ottfelejt, elhagy
  • felmond, felad, felhagy, hátrahagy, cedál, dezertál, leköszön, lead, letesz, feláll, továbbáll
  • (valakit): elhagy, szakít (valakivel), dob (szleng), ejt (szleng), leépít (szleng), leléptet (bizalmas), lepasszol (szleng), lekoptat (szleng), faképnél hagy, cserbenhagy, elpártol, pácban hagy, egyedül hagy, magára hagy, sorsára hagy, sutba dob Sz: úgy bánik vele, mint eb a szarával(valakivel)(valaki mellett)

mostohaapa

főnév
  • mostoha, nevelőapa, kisapa (tájnyelvi)

összehasonlít

ige
  • összemér, egybevet, összevet, viszonyít, kollacionál (régies), komparál (idegen), összenéz, párhuzamba állít, párhuzamot von, hasonlít, hozzámér, egyeztet, azonosít, összeegyeztet, szembeállít, összeolvas, ellenőriz

rikkancs

főnév
  • újságárus, újságos
  • kikiáltó
  • (régies): őrző, csősz, kerülő, őr
  • (tájnyelvi): tehénpásztor
  • kanász, disznópásztor