otthagy szinonimái

ige
  • ottfelejt, elhagy
  • felmond, felad, felhagy, hátrahagy, cedál, dezertál, leköszön, lead, letesz, feláll, továbbáll
  • (valakit): elhagy, szakít (valakivel), dob (szleng), ejt (szleng), leépít (szleng), leléptet (bizalmas), lepasszol (szleng), lekoptat (szleng), faképnél hagy, cserbenhagy, elpártol, pácban hagy, egyedül hagy, magára hagy, sorsára hagy, sutba dob Sz: úgy bánik vele, mint eb a szarával(valakivel)(valaki mellett)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hazug

melléknév
  • hazudozó, hazudós, szavahitetlen, hazugó (tájnyelvi), macskaszalajtott (tájnyelvi), csempe (tájnyelvi), szavajátszó (régies), messziről jött (tájnyelvi), két nyelvet ért (régies) Sz: beillene vajdának a cigányok között; botlékony szájú; dézsmálni kell a szavait; elhagyta az országútját; félreállt a lőccsel; fillent regimentjében tisztet viselhet; fodor a haja, sík a szája; foltos szájú; füst árán szelet ád; szája se áll arra, hogy igazat mondjon; horgasan esik-e, vagy egyenesen; kenyere a hazugság; Krisztust is letagadná a keresztfáról; letagadná a napot az égről; olyan egyenes a beszéde, mint a kasza; sima a szája; sokat ráncigálják a mentéje ujját; szája sem áll arra, hogy igazat mond; tizedeld a szavait
  • álnok, csalárd, kétszínű, képmutató, csaló
  • színlelt, tettetett, megjátszott, őszintétlen, hiteltelen, hamis, koholt

prefektus

főnév
  • megyefőnök, ispán
  • rendőrfőnök
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a otthagy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

odavaló

melléknév
  • ottani, ott született, helybeli, odavalósi (tájnyelvi), őshonos, őslakó
  • belföldi, bennszülött, hazai, honi
  • odaillő, helyénvaló, arravaló, illő, helytálló, találó, odavágó, helyes, illendő
  • rátermett, alkalmas

mozgásművészet

főnév
  • táncművészet, mozdulatművészet, pantomim

mintakollekció

főnév
  • mintagyűjtemény, választék

megmérkőzik

ige
  • szembeszáll, harcol, küzd, kiáll (valakivel), megütközik, párbajozik, megverekszik, megvív, megküzd, megbirkózik, harcra kel, felveszi a harcot, csatára kel, versenyre kel, összeméri erejét

ordináré

melléknév
  • (pejoratív): közönséges, útszéli, faragatlan, goromba, durva, illetlen, trágár

palatínus

főnév
  • nádor
  • palotagróf (régies)

lutheránus

melléknév, főnév
  • evangélikus, ágostai, helvét hitvallású, lutyi (tréfás)
  • (régies): köntörfalazó, határozatlan

levizsgázik

ige
  • átmegy, vizsgát tesz, kollokvál
  • szigorlatozik
  • megszégyenül, felsül, lebőg (szleng)

katasztrófa

főnév
  • szerencsétlenség, csapás, vész (régies)
  • összeomlás, romlás, tönkremenés
  • pusztulás, halál
  • tragédia, kataklizma (idegen)

márki

főnév
  • őrgróf, markgraf (idegen)

parancsoló

melléknév
  • kemény, erélyes, határozott, ellentmondást nem tűrő, diktatórikus, zsarnoki, erőszakos
  • (régies): felszólító (mód)

poggyászkocsi

főnév
  • málhakocsi, társzekér

elporlad

ige
  • elporlik, elhamvad, elpizled (tájnyelvi)
  • szétmállik, elkorhad

szarvasagancspáfrány

főnév
  • agancspáfrány, jávorszarv

rosszakaratú

melléknév
  • rosszindulatú, rosszhiszemű, rosszlelkű, gonosz, rossz szándékú, gyűlölködő, hupolyagos (tájnyelvi), komisz, ellenséges, acsarkodó, mostoha

óvadék

főnév
  • kaució (régies), letét, biztosíték, pénzbiztosíték, kezesség, garancia, szavatolás, jótállás, bánatpénz, obligó (régies), zálog

odajár

ige
  • látogat
  • udvarol

összejön

ige
  • összegyűlik, összeül, összegyülekezik, összesereglik, egybesereglik, összecsődül, összeverődik, összeröffen (bizalmas)
  • összejár, találkozik
  • egybegyűlik, összegyűlik, felgyülemlik, felhalmozódik, tornyosul
  • kibékül, megbékél, megállapodik
  • (bizalmas): sikerül, megvalósul, létrejön
  • összebarátkozik, összehaverkodik, bizalmas viszonyba kerül

robbanás

főnév
  • detonáció, dörej, explózió (idegen), explodálás (idegen), kitörés, durranás, dörrenés
  • árrobbanás, krach

önköltség

főnév
  • üzemár, előállítási költség, gyártási költség

munkavállaló

főnév
  • dolgozó, alkalmazott, munkaerő, munkás

összevet

ige
  • egybevet, hasonlít, összemér
  • azonosít
  • (régies): összesodor, összehoz
  • összegyűjt

ropogtat

ige
  • pattogtat, porcogat (régies), csikorgat, recsegtet, cirmolyál (tájnyelvi)
  • rágcsál, rág, harapdál, morcogtat (tájnyelvi)
  • tagol, artikulál