megjavul szinonimái

ige
  • megváltozik, jóra fordul, helyreáll, feljavul, helyreigazodik, előnyösen alakul, megjobbul (választékos), kikupálódik (tájnyelvi), megjavádzik (tájnyelvi)
  • helyrejön, rendbe jön, működésbe lép, üzemképessé válik
  • újjászületik
  • nemesedik, tökéletesedik, kiművelődik
  • jó útra tér, észre tér Sz: jóba foglalja magát; megszállja a szentlélek
  • (idő): kiderül, melegszik, jobbra fordul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

finomság

főnév
  • kifinomultság, grácia (választékos), törékenység
  • árnyalat, szubtilitás (idegen)
  • nyalánkság, csemege, ínyencfalat, ínyencség, delikatesz (idegen)
  • tapintat, diszkréció, gyengédség, kímélet, decencia (választékos)

rím

főnév
  • egybecsengés
  • (tájnyelvi): rigmus, kádencia (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megjavul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megbüntet

ige
  • megfenyít, büntetéssel sújt, meglakoltat, megfegyelmez, körmére koppint, megver, móresre tanít, elítél, elmarasztal, büntetést szab, ad neki (szleng), megfingat (durva)
  • megostoroz, megvesszőz
  • megbírságol, lebüntet (bizalmas), megbiriz (szleng), elkaszál (szleng), megkaszál (szleng), megkínál (szleng), megküld (szleng), meghasít (szleng)

lehetetlen II.

főnév
  • lehetetlenség, képtelenség, abszurdum

lázító

melléknév
  • izgató, felbujtó, háborító, felforgató, bajkeverő, bujtogató, bomlasztó, uszító, háborkodó (régies), dekomponáló (régies)
  • agitátor (régies)

kóser

melléknév
  • tiszta, megbízható, elsőrangú, kiváló, megengedett(szleng)

meggyanúsít

ige
  • gyanúba fog, megvádol, bevádol, feljelent, megrágalmaz

melegít

ige
  • felmelegít, fűt, átfűt, hevít, izzít
  • meleget ad
  • melegen tart, melenget

visszaigazít

ige
  • visszahelyez, visszarendez
  • (órát): visszaállít, visszahúz, hátraigazít, hátraállít, hátrahúz

kihasználatlan

melléknév
  • megműveletlen, parlag, kiaknázatlan

kicserél

ige
  • felvált, helyettesít, pótol, átcserél, felújít, felcserél, vált, kivált
  • elcserél, csereberél

hajtás2

főnév
  • ránc, redő, gyűrődés, szegély

kipattan

ige
  • kiugrik, kirepül, előugrik, kiszökken
  • (zár): felnyílik, felpattan, felkattan, feltárul
  • kireped, felszakad, felhasad
  • kitudódik, napfényre kerül, kiderül, köztudomásúvá válik, kirobban
  • kifakad, kibomlik, kinyílik, kifeslik, kihajt, sarjad, zsendül, kizöldül, kivirágzik, kirügyezik

mentesít

ige
  • felment, felold, megszabadít, megvált (választékos), felszabadít, kiment, tisztáz, elenged
  • megvéd, megóv, megment, immunizál (szaknyelvi)(durva)
  • tehermentesít, könnyít, megkímél

múlt II.

főnév
  • (választékos): történelem, hajdankor
  • (grammatikában): múlt idő, praeteritum (szaknyelvi)

célzat

főnév
  • szándék, cél
  • (régies): utalás, sejtetés, példálózás

permetez

ige
  • hint, szór, pulverizál (szaknyelvi), locsol, fröcsköl, spriccel, fecskendez, fecskend (tájnyelvi), paráhol (tájnyelvi)
  • szitál, szemerkél, csepereg, szemereg (tájnyelvi)

ordítozik

ige
  • kiáltozik, lármázik, hangoskodik, ricsajozik, ordibál, üvöltözik
  • veszekedik, perlekedik

megkap

ige
  • hozzájut, megszerez, elér, átvesz, elnyer (választékos), kivív, kiérdemel (választékos), birtokába jut, szert tesz, megkaparint, kieszközöl
  • részesül, részesedik, kap, megilleti, élvez
  • átvesz, kézhez kap
  • elér, létrehoz, megvalósít
  • (betegséget): elkap, felszed (bizalmas), összeszed (bizalmas)
  • megragad, megmarkol, megfog, megszorít
  • megharap, megmar, beleharap
  • megéget
  • magával ragad, meghat, lenyűgöz, megbabonáz (választékos), elbűvöl, elvarázsol (választékos)

megbeszélés

főnév
  • tárgyalás, ülés, gyűlés, paláver (bizalmas), értekezlet, értekezés, összejövetel, konferencia, találkozó, diszkusszió (szaknyelvi), tanácskozás, beszélgetés, eszmecsere, véleménycsere, tapasztalatcsere, vita, csevegés, társalgás, diskurálás, duma (szleng)
  • konzílium (szaknyelvi), konzultáció

megszólal

ige
  • szóra nyitja a száját, szóra fakad, megszólamlik (tájnyelvi), megszólamodik (tájnyelvi), megtöri a csendet, szólásra emelkedik, megmukkan (bizalmas), megnyikkan (bizalmas), megkukkan (tájnyelvi), rákezdi
  • felbúg, felzúg, felharsan, felhangzik, megkondul, megcsendül, megzendül, felzendül (választékos), felsír, megpendül
  • megnyilatkozik, megnyilvánul

oldalszakáll

főnév
  • pofaszakáll, barkó, pakombart (régies), pajesz, császárszakáll, kotlett (régies)

megmérkőzik

ige
  • szembeszáll, harcol, küzd, kiáll (valakivel), megütközik, párbajozik, megverekszik, megvív, megküzd, megbirkózik, harcra kel, felveszi a harcot, csatára kel, versenyre kel, összeméri erejét

lelkendez, lelkendez

ige
  • áradozik, rajong, bolondul, hevül, lelkesedik, föllelkesül, felbuzdul, léletezik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): zihál, fulladozik, páhog (tájnyelvi), iheg-piheg (tájnyelvi), pihákol (tájnyelvi)
  • (régies): áhítozik (valamire), epekedik (valami után), ácsingózik (valamire), vágyik (valamire), kíván

megüt

ige
  • bánt, bántalmaz, ütést mér, behúz (bizalmas), meglegyint, megcsap, ráhúz, rávág, rásóz, odavág, sújt, megvág (tájnyelvi), ráüt, rásuhint, ráver, odasóz (bizalmas), odateremt (tájnyelvi), rácsap, csappant (tájnyelvi), megkólint (tájnyelvi), lekever egyet (valakinek) (bizalmas), beakaszt egyet (valakinek) (szleng), bemázol egyet (szleng), bemos egyet (valakinek) (szleng), bepancsol egyet (valakinek) (szleng), leken egyet (bizalmas), lezavar egyet (valakinek) (szleng)
  • (testrészt): beleüt, belevág, odaüt
  • (áram): megráz, megcsíp
  • (bizalmas): megütközést kelt, megbotránkoztat, elképeszt, meghökkent, megdöbbent
  • (bizalmas): elér
  • elnyer, megnyer

optika

főnév
  • fénytan (szaknyelvi)
  • lencse, objektív
  • (választékos): szemléletmód, látásmód