olcsó szinonimái

melléknév
  • jutányos, kedvező, filléres, garasos, potom, ingyen, potya, keveset érő, alacsony (árú), áron aluli, krajcáros (régies), mérsékelt (árú), méltányos, előnyös, a bolondnak is megéri
  • megszerezhető, elérhető, alkalmi
  • értéktelen, alacsonyrendű, jelentéktelen, vásári, silány, gyenge, könnyű, limonádé (szleng), bóvli, kommersz, nyamvadt, gyatra, sántító, átlátszó, rossz, alpári

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

úttest

főnév
  • útpálya (szaknyelvi), kocsiút, út

próbababa

főnév
  • bábu
  • próbakisasszony, manöken, modell
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a olcsó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyír1

ige
  • vág, metsz, nyes, sarabol, kurtít, rövidít, stuccol (bizalmas)
  • borotvál (régies)
  • (szleng): pusztít, kaszabol, öl, irt
  • támad

minduntalan

határozószó
  • lépten-nyomon, gyakran, folyvást, folyton, folytonosan, folyton-folyvást, egyre-másra, furtonfurt (régies), derűre-borúra, sűrűn, mindegyre, váltig, unos-untalan, csak, mindig, egyre

mérgező

melléknév
  • mérges, toxikus (szaknyelvi), maszlagos (tájnyelvi), halálos, mortális (szaknyelvi), letális (szaknyelvi)
  • veszélyes, veszedelmes, ártalmas, káros, egészségtelen, bomlasztó, romboló, mételyező (tájnyelvi)

meggyőző

melléknév
  • kifejező, ékesszóló, beszédes, eklatáns, ékes, hitető, elfogadható, döntő, önmagáért beszélő, kétségbevonhatatlan, ellenállhatatlan, tagadhatatlan, nyomós, súlyos, hitelt érdemlő, bizonyító erejű, világos, frappáns

odaígér

ige
  • elígér, odaad, átenged, kilátásba helyez

összefüggéstelen

melléknév
  • zavaros, zagyva, értelmetlen, kusza, kuszált, csapongó, széteső, inkonzisztens (idegen), inkoherens (szaknyelvi), logikátlan, obskúrus, szaggatott, érthetetlen

letörik

ige
  • letöredezik, leválik, leesik, elrogyázik (tájnyelvi)
  • elkedvetlenedik, elcsügged, kedvét veszti, lehangolódik, elszontyolodik, lehervad (bizalmas), lelombozódik (szleng), elkeskenyedik (bizalmas), elanyátlanodik, elszomorodik, elbúsul, reményét veszti, elhagyja magát, elkámpicsorodik, elkeseredik, nekibúsul, kétségbe esik, elbúsulja magát (tájnyelvi)

lemez

főnév
  • réteg, lap, tábla, lamella, furnér
  • farostlemez
  • bádog, horgany, pléh
  • hanglemez, korong (bizalmas), gramofonlemez
  • mágneslemez, floppy (idegen), disc (idegen), CD
  • klisé, nyomóforma, nyomódúc
  • pikkely

kaliber

főnév
  • (szaknyelvi): átmérő, csőméret, űrméret
  • idomszer (szaknyelvi), mestermérő (szaknyelvi)
  • méret, nagyság, minőség, érték, kiválóság

luxus

főnév
  • fényűzés, pompa, pompáskodás (régies), pompázás (régies), dísz, bőség, gazdagság, jómód, jólét, fénykórság (régies), luxuria (idegen)

összevarr

ige
  • összeölt, összeerősít, összefércel, megvarr, összedolgoz (szaknyelvi), beaggat (tájnyelvi), összetűz, összeöltöget, összegányol (tájnyelvi)

pereputty

főnév
  • családtag, rokon, ivadék, hozzátartozó
  • család, família (régies), atyafiság, rokonság, vérség (régies), retyerutya, nemzetség
  • háznép
  • (bizalmas): kisgyermek, poronty (bizalmas), kölyök

elmosódik

ige
  • elmállik, szétmállik
  • (írás): elhomályosodik, elhalványul, összefolyik, kifakul, megfakul
  • elhomályosodik, elhomályosul, elhalványodik, elhalványul, ködbe vész, szétfolyik, szürkül, belevész (valamibe), beleolvad (valamibe), elenyészik
  • (emlékkép): elhalványodik, elhalványul, elhomályosodik, elhomályosul, szertefoszlik

szaglás

főnév
  • szimat, szagérzék, szaglóérzék, olfakció (szaknyelvi), bűzölés (régies)
  • orr, jó orr (bizalmas)
  • megérzés, megsejtés, megorrontás (tájnyelvi)

részrehajló

melléknév
  • elfogult, előítéletes, pártos (régies), egyoldalú, személyválogató (választékos)
  • igazságtalan

oldalszárny

főnév
  • oldalépület, mellékszárny, ála (idegen), épületszárny

nyelvtudomány

főnév
  • nyelvészet, lingvisztika (szaknyelvi), glottológia (szaknyelvi)

önmegtartóztatás

főnév
  • absztinencia (választékos), tartózkodás, önmérséklet, mértékletesség, önuralom

rendjel

főnév
  • érdemrend, ordó (idegen), kitüntetés, dekoráció (bizalmas)
  • kitűző, jelvény, érem, plecsni (pejoratív)
  • csillag

orgonista

főnév
  • orgonaművész, orgonajátékos

módos

melléknév
  • gazdag, jómódú, tehetős, vagyonos, zsíros (régies), bírós (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): tetszetős, csinos, szemrevaló, rendes

őrség

főnév
  • silbak, strázsa, várta (régies), készültség, őrjárat, gárda, patrul (régies)
  • őr
  • őrszolgálat, őrző-védő szolgálat
  • őrhely, állás

reszelő

főnév
  • ráspoly, ráspolyozó
  • körömreszelő, körömráspoly