odaígér szinonimái

ige
  • elígér, odaad, átenged, kilátásba helyez

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fel, föl

határozószó
  • felfelé, magasra, magasba, ég felé, felfele (tájnyelvi)

must

főnév
  • szőlőlé
  • murci, karcos (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a odaígér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nullpont

főnév
  • kezdőpont (szaknyelvi), kiindulópont, origó (szaknyelvi)
  • fagypont

meteorológia

főnév
  • légkörtan, időjárástan

mélyenszántó

melléknév
  • alapos, mélyreható, tartalmas, intenzív, mély, beható, megalapozott, logikus, átgondolt

megenged

ige
  • engedélyez, beleegyezik, lehetővé tesz, jóváhagy, helybenhagy, hozzájárul, megad, felhatalmaz, meghatalmaz, autorizál (idegen)
  • ráhagy, rááll, kötélnek áll, eltűr, tolerál, elnéz (valakinek, valamit)
  • elfogad, elismer
  • megnyit, kienged, meglazít, kilazít, megereszt, kitágít
  • (tájnyelvi): felenged, megenyhül, megbocsát

nyomul

ige
  • halad, hatol, ér, megy, jut
  • érvényesül
  • ömlik, özönlik, tódul, hömpölyög
  • tolakodik, toszul (tájnyelvi), tolakszik, tülekedik, nyomakszik, préselődik, könyököl
  • (szleng): küzd, hajt, törtet (pejoratív)
  • tért hódít, divatossá válik

őrnagy

főnév
  • főstrázsamester (régies), major (régies), úrgy (szleng)

lepedő

főnév
  • ágylepedő, ágyterítő, lepel, takaró
  • (tréfás): mozivászon, vetítővászon
  • (tréfás): papírlap, űrlap
  • (szleng): ezerforintos, ezres, rongy (szleng), misi (szleng)
  • százas (bizalmas), százforintos

lehetőleg

határozószó
  • lehetőség szerint, ha mód van rá, amennyiben, lehetőképpen (régies)

józan

melléknév
  • mértékletes
  • önmegtartóztató, absztinens (idegen), antialkoholista
  • higgadt, megfontolt, meggondolt, átgondolt, ésszerű, helyes, racionális, okos, bölcs, tisztafejű, tisztán látó, körültekintő, tárgyilagos, gyakorlatias
  • mértéktartó, szolid, óvatos

litánia

főnév
  • imádság
  • vecsernye (tájnyelvi)
  • (hosszadalmas) felsorolás, beszéd
  • panaszkodás, panaszáradat, sirám, siránkozás

összegöngyöl

ige
  • összetekercsel, összeteker, felteker, összecsavar, összesodor, összepödör, összehajt, begöngyöl, bebugyolál, beburkol

pecázik

ige
  • horgászik
  • (tájnyelvi): snúroz

elkövet

ige
  • megtesz, megcsinál, megvalósít, cselekszik, véghezvisz, végrehajt, létrehoz, (hibát) ejt

súlyzó

főnév
  • súlygolyó, súly

rendelőintézet

főnév
  • poliklinika (idegen), járóbeteg-rendelő, járóbeteg-gondozó

odaken

ige
  • ráken, fölken, odamázol, hozzátöröl
  • (bizalmas): odaüt, ráüt, odasóz (bizalmas)
  • (bizalmas): odavág, nekilök

nóta2

főnév
  • (régies): vétség, hibázás
  • pör

otthonka

főnév
  • háziruha
  • pongyola

rege

főnév
  • mese, monda, mítosz, hitrege, legenda, história, beszély (régies)
  • elbeszélés

olcsó

melléknév
  • jutányos, kedvező, filléres, garasos, potom, ingyen, potya, keveset érő, alacsony (árú), áron aluli, krajcáros (régies), mérsékelt (árú), méltányos, előnyös, a bolondnak is megéri
  • megszerezhető, elérhető, alkalmi
  • értéktelen, alacsonyrendű, jelentéktelen, vásári, silány, gyenge, könnyű, limonádé (szleng), bóvli, kommersz, nyamvadt, gyatra, sántító, átlátszó, rossz, alpári

mindegyre

határozószó
  • egyre, minduntalan, újra meg újra, egyre tovább, állandóan, örökké, folyvást, folyton, folytonosan, mindig, mindenkor, egyfolytában, egyhuzamban, szünet nélkül, szünös-szüntelen, szüntelen, unos-untalan, éjjel-nappal, vég nélkül, mindinkább

önhitt

melléknév
  • öntelt, gőgös, önelégült, egoista, kevély, büszke, dölyfös, felfuvalkodott, negédes (régies), beképzelt, rátarti, elbizakodott, fennhéjázó, arrogáns, hicces (tájnyelvi), pökhendi, pöffeszkedő, nagymellű, nagyképű, nyegle Sz: azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, hogy körülötte forog a világ; azt hiszi, hogy ő a világ közepe; elhiszi magát; magát nyaló barom; nagyot ért maga felől

rémes

melléknév
  • megdöbbentő, iszonyú, iszonyatos, borzalmas, borzasztó, félelmetes, rémítő, rémisztő, rettenetes, szörnyű, szörnyűséges, ijesztő, hajmeresztő, hátborzongató, kísérteties, rémületes, rémletes (régies)
  • kellemetlen, elviselhetetlen