meggyőző szinonimái

melléknév
  • kifejező, ékesszóló, beszédes, eklatáns, ékes, hitető, elfogadható, döntő, önmagáért beszélő, kétségbevonhatatlan, ellenállhatatlan, tagadhatatlan, nyomós, súlyos, hitelt érdemlő, bizonyító erejű, világos, frappáns

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

illemtudó

melléknév
  • illedelmes, finom modorú, udvarias, jólnevelt, szerény, előzékeny, figyelmes, tisztelettudó

döntetlen

főnév
  • remi, eldöntetlen (játszma), holtverseny, patthelyzet
  • (szleng): vécé (szleng), budi (szleng), retyó (szleng), retyi (szleng), rötyi (szleng), klozet (bizalmas), kló (szleng), slózi (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meggyőző szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meg

kötőszó
  • és, s, azonkívül, azonfelül, továbbá, valamint
  • viszont, pedig, ellenben, azonban

lefitymál

ige
  • leszól, lenéz, ócsárol, lekicsinyel
  • kisebbít, alábecsül, bagatellizál (idegen), lekezel

lámpaláz

főnév
  • izgalom, félsz, tréma (idegen)
  • mikrofonláz

kopár

melléknév
  • kietlen, sivár, puszta, üres, csupasz, kopasz, letarolt, fátlan, dísztelen, hímetlen (régies), zord
  • terméketlen, meddő, magtalan, gyümölcstelen, lakatlan, elhagyatott, barátságtalan

megenged

ige
  • engedélyez, beleegyezik, lehetővé tesz, jóváhagy, helybenhagy, hozzájárul, megad, felhatalmaz, meghatalmaz, autorizál (idegen)
  • ráhagy, rááll, kötélnek áll, eltűr, tolerál, elnéz (valakinek, valamit)
  • elfogad, elismer
  • megnyit, kienged, meglazít, kilazít, megereszt, kitágít
  • (tájnyelvi): felenged, megenyhül, megbocsát

megtörténik

ige
  • végbemegy, lejátszódik, lezajlik, bekövetkezik
  • megesik, előfordul, előadódik, felmerül, esetkezik (tájnyelvi), jelentkezik, mutatkozik, megjelenik

villanyrendőr

főnév
  • lámpa, jelzőlámpa, közlekedési lámpa

kiélezett

melléknév
  • éles
  • élére állított, feszült, kiéleződött

kezdetleges

melléknév
  • fejletlen, elmaradott, csökevényes, elemi, kiforratlan, satnya, tökéletlen, primitív, alacsonyrendű, embrionális (idegen), nyers, vázlatos, hevenyészett, odavetett, gyermekded, gyerekes, gyermeki, gyermekcipőben járó

hadovál

ige
  • (szleng): beszél, fecseg, hetet-havat összehord, összevissza beszél, mellébeszél

kimagasló

melléknév
  • kiváló, kitűnő, kiugró, kiemelkedő, jelentékeny, jeles, jelentős, eredményes, páratlan, legelső, legnagyobb, rendkívüli, óriási, fontos, tekintélyes, neves, hírneves, nagyhírű, közismert, utolérhetetlen, összehasonlíthatatlan, elsőrangú, illusztris, domináns (idegen), prominens, eminens, excellens (régies)

mellékes I.

melléknév
  • mellék-, járulékos, másodlagos, másodrendű, másodrangú, harmadrendű, alárendelt, kiegészítő, lényegtelen, jelentéktelen, elhanyagolható, apró-cseprő, csip-csup, huszadrangú, marginális (idegen), periferikus (idegen), periferiális (idegen), akcidentális (idegen), szekunder (szaknyelvi), irreleváns (szaknyelvi)

morgás

főnév
  • dörmögés, mormogás, mormolás, böstörgés (tájnyelvi), kurrogás (régies)
  • panasz, zúgolódás, elégedetlenség, dohogás, zsémbelődés, zsörtölődés
  • (gyomoré): korgás

buzgó

melléknév
  • tettrekész, lelkes, lelkesült, szorgalmas, rajongó, elragadtatott, megittasult (választékos), tevékeny, agilis, fáradhatatlan, szívós, serény, aktív, szorgos, heves, odaadó, tüzes, vehemens, ügybuzgó, iparkodó, igyekvő, ambiciózus, stréber (bizalmas)
  • jámbor, istenes, áhítatos, ájtatos, hitbuzgó, vakbuzgó, bigott, fanatikus, elvakult
  • (szleng): homoszexuális, homokos (szleng), buzeráns (szleng), buzi (durva), buznyák (szleng), meleg (szleng), langyos (bizalmas)(bizalmas)

példakép

főnév
  • példa, eszménykép, eszmény, mintakép, minta, ideál, példánykép (régies), mustra (régies)

oldal

főnév
  • fél, rész, tájék, darab
  • térfél
  • lap, felület
  • szél, szegély, éle (valaminek)
  • irány, vonatkozás, tekintet, szempont
  • érdekkör, párt
  • ág, leszármazás, vonal
  • adottság, tulajdonság

meghagyás

főnév
  • hátrahagyás, otthagyás
  • utasítás, előírás, rendelkezés, rendelet, parancs, ordré (régies), hagyomás (régies), ukáz (régies), végzés, határozat

matróz

főnév
  • hajós, hajóslegény, tengerész, tengeri medve (bizalmas)

megrendez

ige
  • megszervez, megtart, lebonyolít, megül, organizál (idegen), előkészít

odamond

ige
  • visszavág, beolvas (valakinek), megmondja a magáét, odavág, kifakad, nekimegy, megmossa a fejét, lerak (tájnyelvi), szemére vet, szapul (bizalmas), fedd, dorgál, leszedi a keresztvizet (valakiről)

megkaparint

ige
  • megszerez, megkap, megragad, hozzájut, kisajátít, lefoglal, elhappol (szleng), elmar, lecsap (valamire) (bizalmas), bitorol (régies), elhalábol (tájnyelvi), elhalámol (tájnyelvi), elhurkol (tájnyelvi), megkaparít (tájnyelvi), magához ragad, hatalmába kerít, szert tesz, lenyúl (szleng), elkajmóz (szleng)(valamiről)

legyőz

ige
  • lever, leteper, kiüt, meghódít, két vállra fektet, megsemmisít, lehengerel, kenterbe ver, lebír, kifog (valakin), felülmúl, diadalmaskodik, túlszárnyal, letipor, alávet, felmorzsol, felülkerekedik, lehagy, megver, túltesz (valakin), megfékez, megelőz
  • elhárít, lenulláz (szleng), lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), leradíroz (szleng), letöröl, megtetejéz (tájnyelvi), fölöz (tájnyelvi)
  • lelép (szleng), lemos (szleng) Sz: kiüt a nyeregből; zsebre tesz; diadalmaskodik felette; felmossa vele a padlót
  • (valamit): leküzd, megbirkózik, legyűr, lenyom, elfojt

megszilárdulás

főnév
  • megkeményedés
  • megalvadás, gélesedés
  • konszolidáció, helyreállás, megerősödés, stabilizáció (idegen), állandósulás

okvetetlenkedik

ige
  • akadékoskodik, fontoskodik, kellemetlenkedik, istentelenkedik (tájnyelvi), aprólékoskodik, alkalmatlankodik, bakafántoskodik (régies), abajgat, buzerál (szleng)
  • zavar, zaklat, kötekedik Sz: a kákán is csomót keres
  • lábatlankodik