odabenn szinonimái

határozószó
  • odabent, ott benn, odabe (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megsért

ige
  • felsért, megsebez, megsebesít, megvág, megkarcol, fölhorzsol
  • megrongál, kárt tesz (valamiben), tönkretesz
  • áthág, megszeg, megsért, semmibe vesz, felrúg
  • megbánt, fájdalmat okoz, belemar (valakibe), becsületébe gázol (valakinek), vérig sért, megaláz, lemarház (durva), megvét (tájnyelvi), inzultál, dehonesztál (idegen)

térdeplő

főnév
  • imazsámoly
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a odabenn szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

növekedő, növekvő

melléknév
  • emelkedő, fokozódó
  • áradó, dagadó, terjedő, továbbharapódzó, továbbharapózó

messze I.

melléknév
  • messzi, távoli

méltányol

ige
  • elismer, értékel, megbecsül, becsül, méltat, tisztel, respektál, tisztelettel adózik, becsben tart, kitüntet, honorál, csodál, figyelembe vesz

megelégedik, megelég

ige
  • beéri (valamivel), megéri (valamivel) (tájnyelvi)
  • belenyugszik, beletörődik, megnyugszik

nyomorog

ige
  • tengődik, kínlódik (bizalmas), zsugorog (tájnyelvi), döglődik (durva), teng, sínylődik, senyved, szűkölködik, szükségben él, szükséget lát, nélkülöz, éhezik, nélkülözések közt él, nehéz sorban él, sanyarog, vegetál, kuncsorog (tájnyelvi), kuporog (tájnyelvi), szigorog (tájnyelvi), vergődik (tájnyelvi), meg van szorulva, nincs semmije, nyomorban él, ínségben él Sz: úgy él, mint a barátok szamara; csak éppen hogy teng-leng

őrház

főnév
  • őrbódé, őrtanya
  • faköpönyeg
  • bakterház, csőszház, csőszkunyhó

lenyűgöz

ige
  • (régies): leköt, lekötöz, odakötöz, odaköt
  • elbűvöl, bűvöletbe ejt, elbájol, lebilincsel, megfog, meghódít, gyönyörködtet, megbabonáz, megigéz, elragad, magával ragad, megejt, rabul ejt, elvarázsol, megszédít (bizalmas), delejez (régies), hipnotizál (idegen)
  • kifektet (szleng), kiüt (szleng), meghidaltat (szleng)

lehajlik

ige
  • legörbül, legörbed (régies), legörnyed, lekókad, lelankad (régies), lebiccen (tájnyelvi), lekonyul, elnyaklik (régies), legyőgyög (tájnyelvi), lekutyorodik (tájnyelvi)

jótálló

melléknév
  • kezes, szavatos, garantáló
  • túsz

liheg

ige
  • fúj, fújtat, szuszog, zihál, piheg, levegő után kapkod, lehicskel (tájnyelvi), lihel-pihel (tájnyelvi), lillékel (tájnyelvi), nyelvel (tájnyelvi) Sz: fúj, mint a gőzgép; úgy szuszog, mint a dugott liba
  • sóvárog, eped, epekedik, epedezik, áhítozik, ácsingózik (valami után), szomjaz (vmit, vmire), szomjúhoz (valamit), szomjazik, vágyik, vágyakozik, vágyódik (valamire)
  • eszi a fene (vmiért, vkiért) (bizalmas), veszkődik (vmiért, vkiért) (tájnyelvi), meghal (vmiért, vkiért)

összefoglaló I.

melléknév
  • kivonatos, retrospektív (idegen), komprehenzív (idegen), szinoptikus (szaknyelvi), szintetikus
  • átfogó, globális

patthelyzet

főnév
  • patt, holtverseny, döntetlen

elkísér

ige
  • követ, társul, mellészegődik, hozzászegődik, csatlakozik, gardíroz (régies)

suhanc

főnév
  • serdülő, siheder, kamasz, süvölvény, srác, cangaló (tájnyelvi), lőcpőc (tájnyelvi), suhancár (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), suttyó (tájnyelvi)
  • legényke, fiatalember

rémhír

főnév
  • vakhír, álhír, szóbeszéd, kacsa (bizalmas), kitalálás, kitaláció, koholmány, félrevezetés, beugratás

odafog

ige
  • becsíptet, rögzít, odaszorít

nobilitás

főnév
  • nemesség, nemeslelkűség, generozitás (idegen)

osztó I.

melléknév
  • disztributív (idegen), bontó, tagoló

recés

melléknév
  • bordás, rovátkás, rovátkolt, rovátkos (régies), redes (tájnyelvi)

okvetetlenkedik

ige
  • akadékoskodik, fontoskodik, kellemetlenkedik, istentelenkedik (tájnyelvi), aprólékoskodik, alkalmatlankodik, bakafántoskodik (régies), abajgat, buzerál (szleng)
  • zavar, zaklat, kötekedik Sz: a kákán is csomót keres
  • lábatlankodik

millenáris

főnév
  • ezeréves, ezredévi

önbecsülés

főnév
  • önérzet, öntudat, büszkeség

relikvia

főnév
  • ereklye, emléktárgy, emlék