lehajlik szinonimái

ige
  • legörbül, legörbed (régies), legörnyed, lekókad, lelankad (régies), lebiccen (tájnyelvi), lekonyul, elnyaklik (régies), legyőgyög (tájnyelvi), lekutyorodik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

udvari

melléknév
  • uralkodói, főnemesi, fejedelmi

adott

melléknév
  • jelenlegi, szóban forgó, illető, mostani, fennálló, meglevő, létező, tényleges
  • meghatározott, bizonyos, konkrét
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lehajlik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

laktanya

főnév
  • kaszárnya, garnizon (idegen), hadlak (régies), hotel (szleng), bánya (szleng)

kocsmáros

főnév
  • csapláros (régies), csapos, fogadós, vendéglős, bormérő (régies)

kitartó

melléknév
  • elszánt, eltökélt, türelmes, állhatatos, szívós, rendületlen, következetes, szilárd, rendíthetetlen, megingathatatlan, lankadatlan, fáradhatatlan, tántoríthatatlan, győzős (tájnyelvi)
  • hűséges, ragaszkodó
  • huzamos, szüntelen, folyamatos, állandó, szakadatlan, véghetetlen, vég nélkül való, örökké tartó
  • eltartó, pénzelő

kerevet

főnév
  • heverő, pamlag, ottomán (régies), szófa (régies), sezlon, kanapé, dívány, hencser (tájnyelvi)
  • ágyszék, párnaszék (régies)

ledöf

ige
  • leszúr, leterít, felöklel
  • leöl, levág, megöl

lyukacsos

melléknév
  • pórusos (idegen), porózus (idegen), poróz (idegen), lyukatos (tájnyelvi)
  • áttört (kelme), likacsos, lyuggatott, furdalt (régies)

ukmukfukk

határozószó
  • ripsz-ropsz, egykettőre, váratlanul

járóbeteg-rendelés

főnév
  • ambulancia (szaknyelvi)

iskolarendszer

főnév
  • tanügyi rendszer (régies)

fogoly1

főnév
  • rab, letartóztatott, őrizetes (szaknyelvi), fegyenc, elítélt, árestáns (régies), sittes (szleng), magánzó (szleng), cinkelt (szleng)
  • túsz
  • hadifogoly

jóváhagyás

főnév
  • engedély, engedélyezés, beleegyezés, hozzájárulás, ámen (bizalmas), konszenzus (szaknyelvi), approbáció (idegen), placetum (régies)
  • elfogadás, szentesítés, törvényesítés, törvénybe iktatás, becikkelyezés, ratifikáció (idegen), helybenhagyás, szankció, jogérvény (régies)
  • megerősítés, alátámasztás, igazolás, konfirmáció (szaknyelvi)

makrokozmosz

főnév
  • (szaknyelvi): világegyetem, univerzum, kozmosz, világmindenség, mindenség

meggyógyul

ige
  • felgyógyul, felépül, kigyógyul, lábra áll, talpra száll (tájnyelvi), rendbe jön, megmarad (tréfás), erőre kap, kikupálódik (tájnyelvi), megjobbadul (tájnyelvi), helyrejön
  • (seb): begyógyul, összeforr, beforr, összenő

behívat

ige
  • beinvitáltat, beszólíttat, berendeltet, kiüzen (valakiért), kiszól (valakiért), bekéret, beparancsol, berendel, beidéz, megidéz (szaknyelvi), becitál, beinvitál

odanéz

ige
  • ránéz, odafigyel, odahederít, odapillant, rátekint
  • (tájnyelvi): elmegy, ellátogat

mogyoró

főnév
  • csunga (régies), arachis (szaknyelvi)
  • (szleng): here, orchis (szaknyelvi), testis (szaknyelvi), hím ivarmirigy (szaknyelvi), tök (szleng), tojás (szleng)

lehengerel

ige
  • lesimít, elegyenget
  • meghengerel
  • legyőz, lerohan (bizalmas), lemos (bizalmas), tönkrever (bizalmas), elhallgattat
  • kikészít (szleng)

lagymatag

melléknév
  • határozatlan, erélytelen, erőtlen, bátortalan, effeminált (idegen), egykedvű, fásult, apatikus
  • lanyha, tunya, nyálas (szleng), petyhüdt, kókadt, bágyadt, ernyedt, erőtlen, szuszipuszi (tájnyelvi), lágy (tájnyelvi), langyos (tájnyelvi), langymeleg
  • vontatott, kényszeredett, halk, elhaló

lever

ige
  • leüt, lelök, ledönt, lesodor, letaszít
  • lekatancol (tájnyelvi), lekavar (tájnyelvi), lezuhít (tájnyelvi), leberhel (tájnyelvi)
  • legyőz, megsemmisít, szétver, szétzúz, szétmorzsol, megdönt, elpusztít, elnyom, eltipor, eltapos, elfojt, vérbe fojt, diadalt arat (valaki fölött)
  • elcsüggeszt, elszomorít, elbúsít, lesújt, letör, lehangol, megrendít, porba sújt, letaglóz, megráz, földhöz vág, elkedvetlenít, kedvét szegi (valakinek), kedvét veszi (valakinek), elszontyolít, indiszponál (idegen), deprimál, lehervaszt (szleng), lelomboz (szleng)
  • (tájnyelvi): rávesz, lábáról levesz
  • lebeszél
  • (földbe): rögzít, leüt, ledöngöl (tájnyelvi), lesulykol, ledöböcsköl (tájnyelvi), lesupál (tájnyelvi), lezuhol (tájnyelvi)
  • (figurát): kiüt, leszed, levesz, leüt
  • (eső növényt): megdönt, földre dönt, megtör
  • (árat): lecsökkent, lenyom, leszorít
  • (bizalmas): legépel, lekopogtat, lepötyögtet, leír

mindinkább

határozószó
  • mindjobban, egyre, mind, hovatovább, mindegyre, mindig

lelkipásztorkodás

főnév
  • lelkipásztorság, pasztorálás (idegen), pasztoráció, misszió
  • hitoktatás
  • hittérítés

kompozíció

főnév
  • felépítés, szerkezet, struktúra, elrendezés, összeállítás, összetétel
  • elegy, keverék
  • zenemű, darab
  • műalkotás, mű

lóhere

főnév
  • here, háromlevelűfű, fenyér (tájnyelvi), lucerna (tájnyelvi)
  • trifólium (idegen)

mocsok

főnév
  • piszok, szenny, kosz, sár, cirom (régies), maszat, szurt (régies), szutyok, retek (bizalmas), drekk (szleng), gyeket (tájnyelvi), paszat (tájnyelvi)
  • szennyfolt(idegen)
  • gyalázat, szégyen
  • aljasság, kivetnivaló
  • gyalázkodás, szidás
  • (jelzőként is): alávaló, becstelen, gazember