menet szinonimái

főnév
  • menetelés, gyaloglás, díszmenet, gyalogmenet, mars
  • fölvonulás, körmenet
  • karaván
  • játszma, játék, forduló, asszó (szaknyelvi), csörte
  • mérkőzés, összecsapás
  • haladás, gyaloglás, menés, elmozdulás, helyváltoztatás, mozgás
  • csavarmenet
  • járat
  • forduló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pillangóvirág

főnév
  • kertike, lepkevirág, menyecskeszem, pille

elmulaszt

ige
  • elfelejt, elhanyagol, negligál (idegen), megfeledkezik (valamiről), kihagy, elszalaszt, lemarad (valamiről), lekésik (valamiről), elhibáz, lóg (bizalmas), bliccel (bizalmas), kibújik (valami alól), elpasszol (bizalmas), elankol (tájnyelvi), elmellékel (tájnyelvi)
  • (betegséget, fájdalmat): megszüntet, meggyógyít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a menet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megszilárdul

ige
  • megalvad, megkocsonyásodik
  • megkeményedik, megedződik, megköt, szilárd halmazállapotot vesz fel
  • konszolidálódik, megerősödik, stabilizálódik, állandósul, összeáll

májpástétom

főnév
  • kenőmájas, májkrém

lókötő

főnév
  • lótolvaj, lócsiszár
  • betyár (régies), szegénylegény
  • csirkefogó, csibész, gézengúz, gazember, gazfickó, zsivány (régies), kópé, mákvirág, rosszcsont, himpellér, pernahajder
  • naplopó, munkakerülő, dologkerülő, léhűtő, haszontalan, mihaszna

küzdelem

főnév
  • küzdés, csata, háború, harc, párbaj, tusa, viadal, párviadal, bajviadal, kézitusa, ütközet, konfliktus, összeütközés, összecsapás, verekedés, dulakodás, csatározás, hadviselés, csetepaté
  • torna, mérkőzés, meccs
  • verseny
  • kínlódás, küszködés
  • fáradozás, igyekezet, vesződés

méh1

főnév
  • méhecske, méhe (régies), méhike (választékos)

mulaszt

ige
  • hanyagol, mellőz, kihagy
  • elszalaszt
  • veszít
  • (iskolából): hiányzik, távol marad
  • lóg (bizalmas), bliccel (bizalmas)
  • (fájdalmat, bánatot): csökkent, enyhít, csillapít
  • oszlat, szüntet

kokettál

ige
  • kacérkodik, flörtöl, incselkedik, ingerkedik, évődik, enyeleg, kötődik, cicázik, pajkoskodik, hamiskodik, szemez (bizalmas), hetyeg (bizalmas)

kitűz

ige
  • feltűz, plántál (régies)
  • kijelöl, kiválaszt, megszab, meghatároz, előirányoz, megnevez, tervez
  • (díjat): ígér, kilátásba helyez, felajánl
  • (régies): kijelöl, kimér, körülhatárol, kicövekel, kikaróz, nyomjelez (régies), traszíroz (régies)

hercehurca

főnév
  • utánjárás, vesződség, nehézség, huzavona, hűhó (bizalmas), cirkusz, ramazúri, cécó (bizalmas)

korosztály

főnév
  • évjárat, évfolyam, nemzedék

műsorközlő

főnév
  • műsorvezető, kommentátor
  • bemondó, konferanszié (idegen)

nyalakodik

ige
  • torkoskodik, pákosztoskodik (bizalmas), csemegézik, nassol (bizalmas), eszeget, kuktálkodik (tájnyelvi), kóstol
  • tisztálkodik, mosdik
  • (bizalmas): csókolózik, puszilkodik, nyal-fal

csökevényes

melléknév
  • visszamaradt, visszafejlődött, fejletlen, elsatnyult, csenevész, csökött (tájnyelvi), tökéletlen, kezdetleges, csünt (tájnyelvi), csuta (tájnyelvi)

ráérő

melléknév
  • szabad, tétlen, dologtalan, gondtalan, zavartalan, semmittevő (pejoratív), henye
  • ráérős, lassú, kimért, megfontolt, kényelmes, lomha, komótos (bizalmas)

pajta

főnév
  • szín, fészer, kocsiszín, szárnyék (régies), hodály, csűr
  • istálló, akol (régies), ól (régies)

menettérti

főnév
  • retúr, retúrjegy, oda-visszajegy

megszabadít

ige
  • könnyít, mentesít, felment, megtisztít, megvált (régies)
  • elvesz (valakitől), megfoszt (valamitől)
  • kiszabadít, szabaddá tesz, eloldoz, kienged, megment, kiment, kivált

mizantróp

főnév
  • embergyűlölő, emberkerülő, aszociális

összetevő

főnév
  • alkotórész, alkotóelem, komponens (szaknyelvi), alkatrész, rész, elem, tényező, faktor

mértan

főnév
  • geometria, térmértan, földmértan
  • mértanóra

marék, marok

főnév
  • tenyér
  • (jelzőként): maroknyi, maréknyi, markolásnyi, maricska (tájnyelvi)

mormol

ige
  • (tenger): morajlik, zúg, hullámzik, háborog
  • (patak): csobog, csörgedez, cseveg (választékos), csacsog
  • (ember): dünnyög, berbitél (tájnyelvi), mörmöl (tájnyelvi)
  • darál, ismételget

páciens

főnév
  • beteg, delikvens (tréfás)