megszül szinonimái

ige
  • világra hoz, lebabázik, meggyerekezik (tájnyelvi), megszabadul (tájnyelvi), megkettőzik (tájnyelvi), megszaporodik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): létrehoz, befejez

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szelídít

ige
  • édesget, idomít, kezesít (tájnyelvi), juházít (tájnyelvi)
  • engesztel (régies)
  • mérsékel, enyhít
  • békít

játékfilm

főnév
  • film, mozifilm, filmalkotás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megközelíthető

melléknév
  • elérhető, hozzáférhető, megszerezhető, közeli, rendelkezésre álló
  • barátságos, kedves, nyájas, melegszívű, szívélyes, jóakaratú, joviális, közvetlen, nyílt, fesztelen, atyafiságos (régies)

lián

főnév
  • kúszónövény, futónövény, indás növény

lép2

főnév
  • madárlép, lépvessző
  • kelepce, csapda

közjog

főnév
  • államjog

megrendít

ige
  • megrenget, megmozgat, meghimbál, megtántorít, megrenget
  • földhöz vág
  • letör, lesújt, megráz, lever, megvisel, a földhöz vág, megdöbbent, meghökkent, elképeszt, sokkol, fölzaklat, megindít, meghat, elérzékenyít, megríkat, megingat, megrázkódtat

mindenféle

melléknév
  • vegyes, mindenfajta, mindennemű, heterogén, miegymás
  • sokféle, különféle, különnemű

zongorázás

főnév
  • klimpírozás (bizalmas), kalimpálás (tájnyelvi)
  • zongorajáték

kisül

ige
  • megsül, elkészül
  • kiég, kiszárad, elperzselődik
  • kitudódik, kiderül, kibújik a szög a zsákból, kiugrik a nyúl a bokorból
  • eredményez, kiviláglik, következik, napfényre jut, napfényre kerül

kinyilatkoztat

ige
  • kijelent, kimond, állít, kinyilvánít, tudomására hoz, tudtára ad, kihirdet, nyilvánossá tesz, közhírré tesz, feltár, felfed, revelál (idegen)
  • ítél, előáll (valamivel), bejelent, deklarál, enunciál (idegen)

határérték

főnév
  • limes (szaknyelvi), küszöb, extrémum (szaknyelvi)

klopfol

ige
  • (húst): kiver, kipotyol (tájnyelvi)
  • kiporol

mokány

melléknév
  • zömök, izmos, erős, keménykötésű, vaskos
  • szívós, stramm (bizalmas), belevaló (bizalmas), rátermett, bátor, kemény
  • önérzetes, határozott, hetyke (régies), kackiás, karakán
  • (régies): durva, vad, goromba, nyers, paraszt, idomtalan

neheztel

ige
  • apprehendál (régies), orrol (bizalmas), haragszik, duzzog, dühös (valakire), pikkel (bizalmas), nehezkedik (tájnyelvi), tüszköl (tájnyelvi), rossz néven vesz, zokon vesz, felhúzza az orrát, durcáskodik (bizalmas), méltatlankodik, konyít (tájnyelvi)

csencsel

ige
  • cserél, csereberél, ad-vesz, üzletel, feketézik (szleng), csaklizik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): lop, csen, elcsór (szleng), eltulajdonít, elemel, megfúj (szleng)

pöfékel

ige
  • füstöt ereget, pöfög, füstöl (bizalmas)
  • dohányzik, pipázik

őskor

főnév
  • előidő (régies), hajdankor

megtáltosodik

ige
  • felülmúlja önmagát, nekibuzdul, összekapja magát (bizalmas)

megkeményít

ige
  • megedz, megacéloz, megerősít, megszilárdít, megsúlyosít (régies)
  • megszigorít, megszilárdít

merészel

ige
  • bátorkodik, mer, merészkedik, vállalkozik, szándékozik, megkísérel, megpróbál, megreszkíroz (bizalmas), veszi magának a bátorságot, kockáztat

önuralom

főnév
  • önmérséklet, önfegyelem, önfegyelmezés, önlegyőzés, önmegtartóztatás, önmegtagadás, kontinencia (idegen), mértékletesség, hidegvér, higgadtság, csigavér, magatűrhetés, visszafogottság, nyugalom

megvékonyodik

ige
  • megsoványodik, lesoványodik, lefogy

lopakodik

ige
  • lopózik, lopódzik, lopódzkodik, lopózkodik, óvakodik, settenkedik, setteng, surran
  • buddog (tájnyelvi), kecmeredik (tájnyelvi), köntörfarol (tájnyelvi), köntörködik (tájnyelvi), lopánkodik (tájnyelvi)
  • (könny): tolul, szökik, jön

metronóm

főnév
  • ütemjelző, ütemmérő

őrszoba

főnév
  • kapitányság, rendőrség, botos kégli (tréfás), jagellóság (szleng), jard (szleng)