önuralom szinonimái

főnév
  • önmérséklet, önfegyelem, önfegyelmezés, önlegyőzés, önmegtartóztatás, önmegtagadás, kontinencia (idegen), mértékletesség, hidegvér, higgadtság, csigavér, magatűrhetés, visszafogottság, nyugalom

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

epikus

melléknév
  • elbeszélő, epikai

felhúz

ige
  • felvon, felemel, fölteker
  • felvonszol, felrángat, felcibál, felcsaptat (régies), fölcsévél (régies)
  • felakaszt, fellógat, felköt
  • felvesz, felölt, felcsatol, magára ölt, belebújik
  • (falat): felépít, felállít, rak
  • (sátrat): felver
  • (rugós szerkezetet): működésbe hoz
  • felingerel, felbosszant, felmérgesít, feldühít, felidegesít, felizgat, felbőszít, zabosít (szleng), dühbe hoz, dühbe gurít, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felcukkol (szleng), bepörget (szleng), begerjeszt (szleng), bezsongat (szleng), bepöccent (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a önuralom szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

onomasztika

főnév
  • névtan (szaknyelvi), névtudomány

műnyelv

főnév
  • szaknyelv
  • terminológia (szaknyelvi), szakszókincs, nómenklatúra (szaknyelvi)
  • mesterséges nyelv

mosatlan II.

főnév
  • szennyes, cula (tájnyelvi), mosnivaló
  • mosogatnivaló, csetres (tájnyelvi)

megrozsdásodik

ige
  • berozsdásodik, korrodál, megrágja az idő vasfoga, megeszi a rozsda

öblít

ige
  • öblöget, megmártogat (vízben), tisztáz (tájnyelvi)
  • irrigál (idegen)
  • gargalizál, gargujáz (tájnyelvi), gurgulázik (tájnyelvi)

parázslik

ige
  • izzik, ég, hevül, parazsal (tájnyelvi), zsarátnokol (tájnyelvi)
  • pislákol, pislog, hamvadozik (tájnyelvi)

málé1

főnév
  • (tájnyelvi): kukorica, tengeri (tájnyelvi), törökbúza (tájnyelvi)
  • kukoricalepény, prósza (tájnyelvi)
  • puliszka (tájnyelvi)
  • kukoricaliszt, máléliszt

lövész

főnév
  • lövér (régies), gyalogos (régies), puskás, muskétás (régies), nyúl (tréfás)
  • céllövő, sportlövő

ken

ige
  • mázol, maszatol, fen, ken-fen, kenceficél (tájnyelvi)
  • fest (régies), meszel
  • olajoz, zsíroz, vajaz
  • dörzsöl, dörgöl
  • (tájnyelvi): nyomkod, masszíroz
  • veszteget, lepénzel, dug (kenőpénzt), jattol (szleng), smírol (bizalmas)

megafon

főnév
  • hangszóró, hangerősítő, szócső, hangtölcsér

patikus

főnév
  • patikárius (régies), gyógyszerész, apotekárius (régies), patyikus (tájnyelvi, régies), pirulacsináló (régies), fűszerszámos (régies)

pozíció

főnév
  • testhelyzet, pozitúra, testtartás
  • hadállás
  • állás, tisztség, munkakör, beosztás, hatókör, rang, tekintély, befolyás, hivatal
  • helyzet, státusz, állapot

eltávolodik

ige
  • elkerül (valakibe), elkanyarodik, elfordul, eltér, tovaszáll
  • elidegenedik, elhidegül, elszakad, elpártol

szélsőség

főnév
  • véglet, végletesség, szertelenség, túlzás, extremitás (idegen)

sajtár

főnév
  • fejőedény, fejősajtár, dézsa, csöbör (tájnyelvi), cseber (tájnyelvi), rocska (tájnyelvi)

ördögcérna

főnév
  • elevengát (tájnyelvi), lícium, semfűsemfa (tájnyelvi)

oltáriszentség

főnév
  • szakramentum (régies), eucharisztia (szaknyelvi), szent ostya, szentség

özönvíz

főnév
  • vízözön, dilúvium (régies)
  • árvíz, ár, vízár, özön, zuhatag, felhőszakadás

rög

főnév
  • göröngy, földdarab, hant, gerengyó (tájnyelvi), hoporcs (tájnyelvi), bucka, bucok (tájnyelvi), gaj (régies)
  • szántóföld, talaj, termőtalaj, termőföld, mező
  • szülőföld, anyaföld
  • sírhalom, sírhant

összeaszik

ige
  • összezsugorodik, összeszárad, kiszárad, megfonnyad, megtöpped (tájnyelvi), összetöpörödik, összesömörödik (tájnyelvi)

nagyhírű

melléknév
  • híres, hírneves, neves, nevezetes, nagynevű, ismert, közismert, ünnepelt, koszorús (választékos), népszerű, menő (szleng)
  • kiváló, jelentős, tekintélyes, elismert, illusztris (választékos), prominens (választékos)

pánik

főnév
  • rémület, páni rémület, vakrémület, fejvesztettség, felfordulás, zavarodás, kavarodás, riadalom, fejetlenség, zűrzavar, ijedség, félelem, nyugtalanság, megzavarodás

rühes

melléknév
  • varas (régies), sennyedékes (régies)
  • koszos