neheztel szinonimái

ige
  • apprehendál (régies), orrol (bizalmas), haragszik, duzzog, dühös (valakire), pikkel (bizalmas), nehezkedik (tájnyelvi), tüszköl (tájnyelvi), rossz néven vesz, zokon vesz, felhúzza az orrát, durcáskodik (bizalmas), méltatlankodik, konyít (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

révkalauz

főnév
  • hajókalauz, pilóta (régies), révész

meghatottság

főnév
  • megilletődés, elérzékenyülés, megindultság, elfogódottság, felindulás, megrendülés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a neheztel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mutál

ige
  • (hang): változik, másul (tájnyelvi), másudik (tájnyelvi)

megrothad

ige
  • megrohad, elromlik, szétbomlik, szétmállik, elporlik, elpusztul, elenyészik, elrőkönyödik (tájnyelvi), megresved (tájnyelvi)

megközelíthető

melléknév
  • elérhető, hozzáférhető, megszerezhető, közeli, rendelkezésre álló
  • barátságos, kedves, nyájas, melegszívű, szívélyes, jóakaratú, joviális, közvetlen, nyílt, fesztelen, atyafiságos (régies)

lüke

melléknév
  • (bizalmas): buta, gügye, ütődött (bizalmas), idióta, mafla, oktondi, tökfilkó, fajankó, bamba, ügyefogyott

nagyujj

főnév
  • hüvelyk, hüvelykujj, öregujj (tájnyelvi)

odahaza

határozószó
  • otthon, idehaza (bizalmas)

lábikra

főnév
  • vádli (bizalmas), ín (régies), szárhús (régies), inakása (tájnyelvi), vastaghús (tájnyelvi), árvahús (tájnyelvi), lábkása (tájnyelvi)

kukoricafosztás

főnév
  • kukoricahántás, tengerihántás (tájnyelvi)

innen

határozószó
  • innét (bizalmas)

lecsillapodik

ige
  • lehiggad, lelohad, lenyugszik, megnyugszik
  • megenyhül, megcsendesedik, megbékül
  • kijózanodik
  • mérséklődik, elcsitul, alábbhagy
  • megjuhászodik, megkanászodik (tájnyelvi), megkezesedik (tájnyelvi), megszelhül (tájnyelvi)

oldal

főnév
  • fél, rész, tájék, darab
  • térfél
  • lap, felület
  • szél, szegély, éle (valaminek)
  • irány, vonatkozás, tekintet, szempont
  • érdekkör, párt
  • ág, leszármazás, vonal
  • adottság, tulajdonság

összefoglaló I.

melléknév
  • kivonatos, retrospektív (idegen), komprehenzív (idegen), szinoptikus (szaknyelvi), szintetikus
  • átfogó, globális

éhenkórász

főnév
  • kiéhezett, éhező, koplaló, rosszul táplált, éhenholt (tájnyelvi), csavargó, koldus, szegény ördög, templom egere, sanyargó, szűkölködő, ágrólszakadt, nincstelen, nyomorgó, hajléktalan, ágyrajáró, enniles (tájnyelvi), gizibuzi (tájnyelvi), sanyaróvendel (tájnyelvi)

sárkány

főnév
  • sárkánykígyó, szörnyeteg
  • papírsárkány
  • sárkányrepülő
  • (szaknyelvi): ravasz (bizalmas), kakas (bizalmas)
  • (pejoratív): banya (pejoratív), hárpia, fúria, satrafa (bizalmas), csoroszlya

programoz

ige
  • tervez, utasít
  • ütemez, beoszt

nekifog

ige
  • hozzáfog, hozzákezd, elkezd, belekezd, belefog, hozzákészül, hozzálát, nekilát, munkához lát, nekiáll, nekikezd, nekidől (tájnyelvi), nekiesik, nekifekszik, nekifeszül, nekilendül, nekibuzdul, nekidurálja magát (bizalmas), nekirugaszkodik, nekiveselkedik, bedobja magát (tájnyelvi), nekigyürkőzik, nekiakaszkodik (tájnyelvi), nekifohászkodik, nekivág, hujázik (tájnyelvi), nekizándorodik (tájnyelvi), foglalkozni kezd (valamivel), rátér
  • (régies): ráfog (fegyvert), nekiszegez, megcéloz

munkakerülő

főnév
  • dologkerülő, ingyenélő, tétlenkedő, mihaszna, naplopó, lusta, rest, semmittevő, léhűtő, széltoló (bizalmas), csavargó, dologtalan, langallóleső (tájnyelvi), kapa-kaszakerülő (tájnyelvi), ácsori-ricsori (tájnyelvi), here (pejoratív), csöves (szleng), huligán, bummler (régies), lézengő, ritter

nyilallik

ige
  • hasogat, hasít, szúr, fáj, lüktet, szaggat, lipickel (tájnyelvi)
  • felvillan, támad, beugrik, felötlik

pozíció

főnév
  • testhelyzet, pozitúra, testtartás
  • hadállás
  • állás, tisztség, munkakör, beosztás, hatókör, rang, tekintély, befolyás, hivatal
  • helyzet, státusz, állapot

nesztelen I.

melléknév
  • zajtalan, halk, néma, hangtalan, csendes, zörejmentes, szótlan, hallgatag

megszolgál

ige
  • megérdemel, kiérdemel, megkeres
  • meghálál, revanzsál (régies), viszonoz, visszaszolgál (tájnyelvi)

nyugtalan

melléknév
  • izgő-mozgó, nyughatatlan (tájnyelvi), állhatatlan, változékony, csihatag (tájnyelvi), nyüzsgeteg (tájnyelvi), fészkelődő, zajos, besózott Sz: álmában is ellenséggel harcol; azt műveli, mintha rozsféreg lenne a seggében; bogár bújt a seggébe; egész nap lót-fut, mint a csatlóskutya; eleven, mint a madár; eleven, mint a csík; felkelti az alvó macskát; hétördög; izeg-mozog, mint a sajtkukac; jár, mint az ördög motollája; jön-megy, mint a bűnös lélek; keresztben áll benne a lélek; kutya farkára való; magával sem bír; mindig mozog, mint a sajtkukac; mintha tüskén ülne; nem fér a bőrébe; nem találja a helyét; nem fér a bőrében; nincs nyugta, mint a bolygó zsidónak; nyüvek termettek az alfelében; olyan rossz, mint az ördög; olyan fürge, mint az ürge; olyan, mint az ördög kötötte rokka; olyan, mint az égés; olyan, mint a higany; ördög bújt beléje; pondró van a fenekében; szúrja a zabszem a fenekét; tűkön ül; zabszem van a seggében
  • kiegyensúlyozatlan, zaklatott, izgatott, aggódó, nyugtalankodó, aggodalmaskodó, szorongó, ideges, ingerlékeny, izgága, zavart, hebehurgya, nervózus (idegen), felspannolt (szleng), gondterhelt, felindult, feldúlt, felpaprikázott, epés, túlérzékeny
  • elégedetlen, zúgolódó, lázongó, türelmetlen, akadékoskodó, kötekedő, csendzavaró, háborgó, békétlen
  • mozgalmas
  • zűrzavaros, forrongó, háborús
  • viharos, hullámzó

próbatétel

főnév
  • kipróbálás, próbatét, kísérlet, próba
  • megpróbáltatás, igénybevétel
  • vizsga (választékos), teszt