megvasal szinonimái

ige
  • sínez, pántol, abroncsoz
  • megpatkol
  • (régies): megbilincsel, bilincsbe ver, vasra ver
  • kivasal, kisimít, ránctalanít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

keringő I.

melléknév
  • forgó, körforgó, pörgő

eddigi

melléknév
  • előbbi, megelőző, korábbi, régebbi, egykori, hajdani, azelőtti, ezelőtti
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megvasal szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megoltalmaz

ige
  • megóv, megkímél, megment, megvéd, védelmez, támaszt nyújt, megvédelmez, lándzsát tör (valaki mellett)

lökdös

ige
  • taszigál, döföl (tájnyelvi), lökötöl (tájnyelvi), gyeszetel (tájnyelvi), hány-vet (tájnyelvi)

letét

főnév
  • letétemény, foglaló, kaució, talon, zálog, óvadék, depozitum (idegen), depó (bizalmas)
  • átirat, átírás

kucorog

ige
  • guggol, kuporog, kuksol, csücsül, gubbaszt, meghúzza magát, zsugorog (tájnyelvi), bucorog (tájnyelvi)
  • nyomorog, szűkölködik

megszökik

ige
  • elmenekül, odábbáll, ellopózik, eltűnik, cserbenhagy, angolosan távozik, elpárolog, elszivárog (szleng), eloson, meglép (bizalmas), megpucol (szleng), megugrik (bizalmas), meglóg (bizalmas), lelécel (szleng), elhúz (szleng), megpattan (szleng), télakol (szleng)
  • disszidál, dezertál, dobbant (szleng)
  • elbujdosik, bujdosásnak adja fejét Sz: az ajtó sarkától vesz búcsút; beadja a kanalat; búcsút mond a kapufélfának; egérutat vesz; égve hagyja a mécset; eladta a szőlőföldet; elhúzza a csíkot (szleng); elteszi a riszát; elteszi a kapcát; elviszi a lépet; hozzálát, hogy merre van a kerékvágás; káposztát eszik; kereket old; megrúgja a gyöpöt; nyúlpasszust vált; olajra lép (szleng); pléhre megy; szélről köti a derest; útifüvet köt a talpára
  • kibújik (valami alól)
  • elfolyik, kifolyik
  • elillan

módszer

főnév
  • eljárás, mód, metodika, metódus, fogás (bizalmas), recept, technika, technológia, taktika, szisztéma, stratégia, út, hogyan

zsibbad

ige
  • bizsereg, zsibog
  • lankad, bénul, gémberedik

kiuzsoráz

ige
  • kizsákmányol, kiszipolyoz, kifoszt, kiprésel, megvág (szleng), megfej (szleng), megpumpol (szleng)
  • kimerít, kihasznál, kiaknáz

kísérleti

melléknév
  • tudományos, tapasztalati, kutatási, vizsgálati, empirikus, experimentális (idegen), teszt-, kémleleti (régies)
  • vizsgált
  • próbaképpeni, időleges, átmeneti, ideiglenes, provizórikus (idegen)

házaspár

főnév
  • pár, emberpár, férj és feleség, házastársak

komposzt

főnév
  • trágya

mozdony

főnév
  • lokomotív (régies), mozdonygép (szaknyelvi), masina (régies), vasparipa (tájnyelvi), acélparipa (régies), gőzös (régies), gőzgép, töf-töf (bizalmas), kávédaráló (tréfás), gép (bizalmas), bözzön (tájnyelvi), kisbika (tájnyelvi)

népvándorlás

főnév
  • vándorlás, elvándorlás, nomadizálás (idegen)

csillagzat

főnév
  • csillagkép, konstelláció (régies), égi jegy (régies), csillagjegy, jegy
  • végzet, sors, fátum (választékos)

protekció

főnév
  • összeköttetés, közbenjárás, segítség, kivételezés, támogatás, befolyás, kiskapu (bizalmas), szocialista összeköttetés (régies), nepotizmus (régies)
  • védelem, pártfogás

összekulcsol

ige
  • összefon, összetesz, egybekapcsol, keresztbe fon, keresztbe tesz (bizalmas)

megveszik

ige
  • megvész, megkergül, elmegy az esze, megdühödik (tájnyelvi), megbomlik (tájnyelvi), megveszekedik (tájnyelvi)

megművel

ige
  • termővé tesz, megmunkál, kultivál (régies), bevet, felás, felszánt, megdolgoz, bemunkál (tájnyelvi), fertilizál

mézesmadzag

főnév
  • csali, csalétek
  • ígéret

összeakad

ige
  • (valakivel): találkozik, belebotlik, ráakad, megismerkedik
  • összeütközik

méltatlankodás

főnév
  • elégedetlenség, nemtetszés, neheztelés, visszatetszés, ellenérzés, fölzúdulás, bosszankodás, felháborodás, indignáció (idegen), dohogás (bizalmas), böstörgés (tájnyelvi)

magános

melléknév
  • magányos, magában álló, társtalan, elszigetelt
  • egyedülálló, elhagyatott, családtalan, facér Sz: árva, mint az ágon ülő madár; csak magának él, mint az özvegy ürge; csendes, mint a puszta malom; se kutyája, se macskája; se tücske, se bogara; úgy él, mint egy remete; úgy van, mint az árva lúdfiak

minduntalan

határozószó
  • lépten-nyomon, gyakran, folyvást, folyton, folytonosan, folyton-folyvást, egyre-másra, furtonfurt (régies), derűre-borúra, sűrűn, mindegyre, váltig, unos-untalan, csak, mindig, egyre

összeillik

ige
  • egybeillik (választékos), összevág (bizalmas), összepasszol (bizalmas), egymáshoz való, összepárul (tájnyelvi), összhangban van Sz: egy búzát aratnak; megházasodott a lapát, elvette a piszkafát
  • megfér, összefér, összeegyeztethető, összevág, egybevág, összhangban van, harmonizál, klappol (bizalmas), stimmel, kvadrál (régies)