megsavanyodik szinonimái

ige
  • megecetesedik
  • megromlik, megcsámporodik (tájnyelvi), megbuggyanik (tájnyelvi), megnyarasodik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kuporgat

ige
  • gyűjt, zsugorgat, összegyűjtöget, összerak, összekapar (bizalmas), takarékoskodik, megtakarít, takargat, csöpörít (tájnyelvi), zsugorkál (tájnyelvi), ragaszt (tájnyelvi)

amiért

határozószó
  • azért, mert
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megsavanyodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megindul

ige
  • elindul, elkezdődik, megkezdődik, beindul, működni kezd
  • megmozdul
  • (eső) elered, (vihar) kitör
  • (jég) zajlik
  • meghatódik, megrendül, megilletődik, elérzékenyedik, elérzékenyül, meglágyul, részvétre gerjed, szívére veszt (régies)

leterít

ige
  • letakar, betakar, beborít, befed, leborít, lefed, lelapol (tájnyelvi)
  • szétterít
  • elejt, lesújt, leüt, földhöz vág, lenyom, legyűr, legyőz, lefektet, lebír, ledönt, kinyújtóztat, maga alá gyűr, két vállra fektet, földre visz, elgyűr (tájnyelvi), lecsombolyít (tájnyelvi)
  • lelő, ledurrant (bizalmas), lepuffant, agyonlő

lélekölő

melléknév
  • egyhangú, nyomasztó, lélektelen, lélekmérgező, butító, hülyítő, mechanikus, monoton

közbecsülés

főnév
  • közmegbecsülés, dicsőség, köztisztelet, nimbusz, reputáció (idegen), renomé (bizalmas)

megnyilvánul

ige
  • kifejeződik, megmutatkozik, előtűnik, jelentkezik, kibontakozik, manifesztálódik (idegen), megnyilatkozik, megszólal, érvényre jut, felfoghatóvá válik, kisugárzik

metszéspont

főnév
  • döféspont

zárás

főnév
  • berekesztés, befejezés, peroráció (szaknyelvi)
  • záróra

kirívó

melléknév
  • szembetűnő, szembeszökő, feltűnő, égbekiáltó, ordító (hiba), éles, kiáltó, vaskos, durva, bántó, leplezetlen, nyilvánvaló, disszonáns, eklatáns, grell (régies), kirívós (tájnyelvi)

kilép

ige
  • előrelép, előlép
  • kiválik, elkülönül, különválik, elszakad, előáll (régies)
  • kiszáll, kiugrik, abbahagy, felhagy (valamivel), otthagy, elmegy, felmond, kiválik, visszatáncol
  • leveti a csuhát, kiugrik (papi rendből) (bizalmas)
  • elindul, nekiindul
  • siet, gyorsan halad, lépéseit meggyorsítja
  • (kilép a medréből): kiárad, elönt, kiönt, eláraszt, elnyel, elborít, elmerít, túlfolyik

harmadízben

határozószó
  • harmadszor, harmadjára, harmadszorra

kiváltságos

melléknév
  • kivételezett, kivételes, privilegizált (idegen), kitüntetett, előnyös
  • (régies): sajátos, sajátságos, különleges, megkülönböztetett

miniszteri

melléknév
  • miniszteriális (idegen)

napkelet

főnév
  • kelet
  • (régies): napkelte, napfelkelte, virradat, hajnal, hajnalhasadás, pirkadás, pirkadat, hajnalpír, pitymallat (tájnyelvi), reggeli szürkület, napfeljötte
  • reggel

csárdás

főnév
  • csaplár (régies), csapláros (régies), kocsmáros, fogadós, vendéglős

pór

főnév
  • paraszt, földművelő, földműves, szántóvető (régies), nemtelen (régies)
  • plebejus

ördög

főnév
  • sátán, gonosz, devla (idegen), diabolus (idegen), beliál (idegen), Belzebub, sátánfajzat, Lucifer, Mefisztó, drómó (tájnyelvi), démon, kísértő, kígyó, krampusz (bizalmas), fene (régies), sötétség szelleme; kecskelábú, kalánfülű angyal

megsért

ige
  • felsért, megsebez, megsebesít, megvág, megkarcol, fölhorzsol
  • megrongál, kárt tesz (valamiben), tönkretesz
  • áthág, megszeg, megsért, semmibe vesz, felrúg
  • megbánt, fájdalmat okoz, belemar (valakibe), becsületébe gázol (valakinek), vérig sért, megaláz, lemarház (durva), megvét (tájnyelvi), inzultál, dehonesztál (idegen)

meghatottság

főnév
  • megilletődés, elérzékenyülés, megindultság, elfogódottság, felindulás, megrendülés

membrán

főnév
  • rezgőlemez
  • zárólemez, borítás
  • film, bevonat, réteg
  • (szaknyelvi): héj, burok, hártya, tok

öldököl

ige
  • öldös, gyilkol, mészárol, koncol, kaszabol, masszakrál (régies), legyilkol, öl

megtelepedik, megtel

ige
  • letelepszik, otthonra lel, meghonosodik, befészkeli magát, beveszi magát, tanyát üt, meghelyesedik (tájnyelvi), felüti tanyáját, lakozik, tanyázik

lezüllik

ige
  • elzüllik, lesüllyed, lecsúszik, lealacsonyodik, lealjasodik Sz: elmerül a fertőben

mérgelődik

ige
  • dühöng, bosszankodik, haragszik, dúl-fúl, pukkadozik (bizalmas), haragoskodik, neheztel, torzsalkodik, haragra lobban, füstölög, dühbe gurul, zsörtölődik, acsarkodik, dühösködik, háborog, tajtékzik, toporzékol, tüszköl Sz: fújja a hályogkövet; aligha meg nem eszi a méreg; dúl-fúl magában, mint a vadkan; forr a méreg (valakiben); pöszög, mint a kása; kígyókövet fúj

öntő

főnév
  • martinász, öntőmunkás, olvasztár, fémöntő
  • öntőműhely, öntöde