kilép szinonimái

ige
  • előrelép, előlép
  • kiválik, elkülönül, különválik, elszakad, előáll (régies)
  • kiszáll, kiugrik, abbahagy, felhagy (valamivel), otthagy, elmegy, felmond, kiválik, visszatáncol
  • leveti a csuhát, kiugrik (papi rendből) (bizalmas)
  • elindul, nekiindul
  • siet, gyorsan halad, lépéseit meggyorsítja
  • (kilép a medréből): kiárad, elönt, kiönt, eláraszt, elnyel, elborít, elmerít, túlfolyik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

abrak

főnév
  • takarmány, abraktakarmány, szemestakarmány, lótakarmány, lótáp
  • (szleng): ennivaló, táplálék, étel, élelmiszer, eledel, eleség, élelem, elemózsia, fogás, kaja, zaba (szleng)

lebonyolít

ige
  • elvégez, véghezvisz, elintéz, megejt
  • megrendez
  • lefolytat, levezet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kilép szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kibír

ige
  • kiáll, túlél, tűr, eltűr, szupportál (régies), tolerál, átvészel, átesik, kivisel (tájnyelvi)
  • kihúzza (valameddig)
  • elvisel

jellemző II.

főnév
  • jegy, adat, paraméter (szaknyelvi), kritérium, érték

ívelt

melléknév
  • íves, hajlított, hajlott, görbe, görbített
  • boltíves, boltozatos, bolthajtásos

homokos1

melléknév
  • fövenyes, csorvás (régies)

kihajt

ige
  • kikerget, kizavar, űz, kiterel, kikorbácsol, kitaszigál, kiver, kiseprűz, kivesszőz, kirúg (bizalmas), kidob, elkerget
  • kierőszakol, kihajszol, kikényszerít
  • felhajt, visszahajt
  • (tájnyelvi): felhajt, megiszik, kiiszik
  • kibomlik, kizsendül, kileveledzik, kisarjad, kisarjadzik, kinő, kikel, kibújik, felüti a fejét, kirügyezik, zöldül, fakad, kicsírázik, bimbózik, levelet hajt, szárba szökken, kivirágzik, virágba borul, kinyílik, sarangoz (tájnyelvi), kiiperedik (tájnyelvi)

koldus

főnév, melléknév
  • kéregető, alamizsnás, istenszegénye, lázár (régies), kilincsnyomdász (tájnyelvi), darizó (szleng)
  • nincstelen, szegény, ágrólszakadt, nyomorult, éhenkórász, tönkrement, vagyonbukott (régies), zsebrák (régies) Sz: minden utcában lakik; nagy Isten Lázárja; sok háztól él, kevéstől boldogul

szövetség

főnév
  • államszövetség, föderáció, konföderáció, unió, alliance (idegen)
  • tengely
  • koalíció, liga, tömb, blokk, társaság, egyesülés, egyesület, egylet
  • társulás, frigy (régies), kötés, szövetkezés, tömörülés
  • testamentum, szerződés

haldokló II.

főnév
  • moribundus (szaknyelvi)

hadköteles

melléknév
  • katonaköteles, sorköteles, védköteles (régies)

elvontat

ige
  • elhúz, elszállít

harmónia

főnév
  • összhangzat, összehangzás (régies), konszonancia (szaknyelvi), összhang, összecsengés, akkord (szaknyelvi)(szaknyelvi)
  • összhang, egyetértés, megértés, összehangoltság, összeillés, egyezmény (régies), egyezés
  • kiegyensúlyozottság

konzílium

főnév
  • megbeszélés, tanácskozás, eszmecsere
  • konzultáció, értekezlet

közraktár

főnév
  • áruraktár, lerakat, raktártelep
  • tárház (régies)

megszárad

ige
  • kiszárad, fölszárad, elszárad, megszikkad, elszikkad (régies), elcikkad (tájnyelvi), megszivalkodik (tájnyelvi), megaszik, megtöpped (tájnyelvi), megfonnyad

lúdbőrözik

ige
  • borsódzik, végigfut a hátán a hideg
  • irtózik (valamitől)

kilő

ige
  • kiröpít, elsüt, ellő, tüzel, robbant, eldurrant
  • indít, felbocsát, felenged, fellő, katapultál (szaknyelvi)
  • lelő, megöl, megsemmisít, elpusztít
  • (szleng): nekiiramodik, tép (szleng), száguld, repeszt (szleng)

kiadatlan

melléknév
  • ki nem nyomtatott, kéziratos

kitol

ige
  • kimozdít, kihúz, kivon, kijuttat, kitaszít, kituszkol
  • kinyom (súlyt), kiszorít (súlyt)
  • kidug, kiölt (nyelvet)
  • (mozdony, szerelvény): kitolat, kijár
  • kinyom, kiszúr, kilök
  • elhalaszt, meghosszabbít, késleltet, elnapol, halogat, elodáz, későbbre tesz, haladékot ad, húz-halaszt, prolongál, felfüggeszt
  • (bizalmas): rászed, megtréfál, elbánik (valakivel), kifog (valakin), kiszúr (valakivel), kibaszik (valakivel) (durva), túljár az eszén (valakinek), kibabrál (bizalmas), kikukoricáz (tájnyelvi), csőbe húz (szleng), kifírundcvancigol (bizalmas), kibábozik (tájnyelvi), kibagózik (tájnyelvi), kibigéz (tájnyelvi), kikutyapicsáz (tájnyelvi)

litván

melléknév, főnév
  • litvániai, litváni (régies)

kiötlik1

ige
  • kiötöl, kieszel, kitalál, kifundál, kiókumulál

jóság

főnév
  • alkalmasság, hasznosság, minőség, érték, becs
  • szavatosság, felhasználhatóság, fogyaszthatóság
  • jóindulat, jószívűség, jólelkűség, szívjóság, kegyesség, nyájasság, szívélyesség, irgalom, könyörületesség, jámborság, részvét, emberség
  • erkölcsösség, erény, romlatlanság, tisztaság, tisztesség, becsületesség
  • adakozás, bőkezűség, jótékonyság, támogatás, nagylelkűség, szponzorálás, mecenatúra (idegen)

kivonszol

ige
  • kihurcol, kicibál, kihúz

lőrés

főnév
  • ágyúlék, lövőrés (régies)