leterít szinonimái

ige
  • letakar, betakar, beborít, befed, leborít, lefed, lelapol (tájnyelvi)
  • szétterít
  • elejt, lesújt, leüt, földhöz vág, lenyom, legyűr, legyőz, lefektet, lebír, ledönt, kinyújtóztat, maga alá gyűr, két vállra fektet, földre visz, elgyűr (tájnyelvi), lecsombolyít (tájnyelvi)
  • lelő, ledurrant (bizalmas), lepuffant, agyonlő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kivégzés

főnév
  • halálbüntetés, likvidálás, likvidáció
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a leterít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

legyező

főnév
  • légkavaró, szellőző, ogi (idegen), facher (idegen)
  • (szleng): fül, lapát (szleng), kagyló (szleng), vitorla (szleng), takaró (szleng)

kotnyeles

melléknév
  • minden lében kanál, kíváncsi, tudálékos, fontoskodó, tolakodó, alkalmatlankodó, fecsegő, locsi-fecsi, locska-fecske (tájnyelvi), katuska (tájnyelvi), hírharang Sz: minden szarba beleüti az orrát; mindenbe beleártja magát; minden tálban fakanál a nyelve

kompromittál

ige
  • hírbe hoz, szégyenbe hoz, gyanúba kever, gyanúba hoz, lejárat, blamál (idegen), diffamál (idegen)

kiegyenlítés

főnév
  • kompenzáció, kárpótlás, rendezés, szaldó (szaknyelvi), visszafizetés, rekompenzálás (idegen), fizetés, kifizetés, törlesztés, lerovás
  • jóvátétel, viszonzás

lenyűgöz

ige
  • (régies): leköt, lekötöz, odakötöz, odaköt
  • elbűvöl, bűvöletbe ejt, elbájol, lebilincsel, megfog, meghódít, gyönyörködtet, megbabonáz, megigéz, elragad, magával ragad, megejt, rabul ejt, elvarázsol, megszédít (bizalmas), delejez (régies), hipnotizál (idegen)
  • kifektet (szleng), kiüt (szleng), meghidaltat (szleng)

másrészt

határozószó
  • másfelől, másrészről
  • más vonatkozásban, viszont, azonban, ezzel szemben

ürül

ige
  • fogyatkozik, üresedik, eltávozik, kifolyik

kabinet

főnév
  • kormány
  • tanács
  • szaktanterem, bemutatóterem
  • (régies): fülke, oldalszoba, benyíló

jellemző II.

főnév
  • jegy, adat, paraméter (szaknyelvi), kritérium, érték

fúl

ige
  • fullad
  • elakad

karikaláb

főnév
  • ó-láb, lőcsláb (tájnyelvi), görbe láb

megbarátkozik

ige
  • (valakivel): összebarátkozik, barátságot köt, összemelegedik, összemelegszik, összehaverkodik (bizalmas), megkedvel, megszeret, vonzódik (valakihez), kelilődik (tájnyelvi)
  • (valamivel): megbékül, beleéli magát, beleszokik, beletörődik, megszokik

megolajoz

ige
  • megken, beken

bennszülött II.

főnév
  • őslakos, őslakó, indigéna (régies)

oszlop

főnév
  • pillér, tartóoszlop, állvány, pilon (idegen), támaszték, kariatida (szaknyelvi), atlasz (szaknyelvi), obeliszk, bálvány (régies)
  • pózna, rúd, cövek, karó, cölöp
  • támasz, gyám, dúc
  • hasáb, kolumna (szaknyelvi)

műszálas

melléknév
  • szintetikus, műanyag, nejlon

létfontosságú

melléknév
  • életbe vágó, fontos, jelentékeny, lényeges, sorsdöntő, sorsformáló, sorsfordító, egzisztenciális (idegen), vitális (régies)
  • nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, kikerülhetetlen, megkerülhetetlen, alapvető, sarkalatos, szükséges, kulcsfontosságú, kardinális

légi

melléknév
  • repülő, repülési

mai

melléknév
  • jelenlegi, jelen, aktuális, mostani, pillanatnyi, friss
  • modern, korszerű, korunkbeli, újszerű, időszerű

munkahely

főnév
  • hivatal, iroda
  • dolgozó (bizalmas), álláshely, telep
  • állás, munka, státus, beosztás

limlom

főnév
  • lom, ócskaság, zsibáru, cucc, kacat, bóvli, vacakság, vicik-vacak, haszontalanság, egyveleg, szir-szar (durva), mismás

könyörgés

főnév
  • kérés, segélykérés, kérlelés, kérelem, folyamodás, esedezés, esengés (választékos), esdeklés, rimánkodás, kunyerálás, koldulás, instancia (idegen), szuplikáció (idegen)
  • fohászkodás, fohász, ima, imádság, imádkozás, oráció (szaknyelvi)
  • litánia

marcangol

ige
  • mar, tép, szaggat, melleszt (tájnyelvi), martat (tájnyelvi)
  • (választékos): mar, mardos, furdal, kínoz, emészt, gyötör, esz, rág, tépdes

műhely

főnév
  • üzem, üzemegység, szerelőcsarnok, szerviz, gyár (régies), officina (régies), csereria (tájnyelvi)
  • műterem, atelier (idegen)
  • alkotóközösség, stúdió