kirívó szinonimái

melléknév
  • szembetűnő, szembeszökő, feltűnő, égbekiáltó, ordító (hiba), éles, kiáltó, vaskos, durva, bántó, leplezetlen, nyilvánvaló, disszonáns, eklatáns, grell (régies), kirívós (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

másodpéldány

főnév
  • másolat, másodlat (régies), kópia, duplum (szaknyelvi), dublett (szaknyelvi), duplikátum

teherhordó I.

melléknév
  • málhás, igavonó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kirívó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kigúnyol

ige
  • kicsúfol, nevetségessé tesz, gúnyt űz (valakiből), csúfot űz, bolondot csinál (vikből), kifiguráz, kipellengérez, pellengérre állít, csúffá tesz, parodizál, karikíroz, persziflál (idegen), szatirizál (régies), majmot csinál (valakiből), csúfolódik, kinevet, élcelődik, diffamál (idegen), lecsúfol (tájnyelvi)

kabinet

főnév
  • kormány
  • tanács
  • szaktanterem, bemutatóterem
  • (régies): fülke, oldalszoba, benyíló

jelentékeny

melléknév
  • jelentős, fontos, figyelemre méltó, nagy horderejű, szignifikatív (régies), konsziderábilis (régies)
  • tekintélyes, befolyásos, híres
  • bőséges, számottevő, tetemes, sok, jókora, kiterjedt, hatalmas
  • színvonalas, értékes, kiemelkedő, kimagasló, rangos
  • szembeszökő, zajos, eklatáns

hullámverés

főnév
  • hullámzás, hullámtörés

kimos

ige
  • kitisztít, kifehérít, áztat, kiöblít, kisúrol, kisikál, kiszappanoz, kifőz, kilötyköl (tájnyelvi), kilötyfötöl (tájnyelvi)
  • eltávolít, kiszed, kivakar
  • aláás, kiváj, alámos, szétmállaszt, elhord, széthord
  • (bizalmas): tisztáz, felment, kiment, igazol

korántsem

határozószó
  • semmiképpen, egyáltalán nem, legkevésbé sem, közel sem, megközelítőleg sem, csöppet sem

tájékozott

melléknév
  • jártas, hozzáértő, tapasztalt, otthonos (valamiben), szakavatott, szakértő, járatos, gyakorlott, verzátus (régies) Sz: otthon van (vmilyen kérdéskörben); képben van (bizalmas)
  • jól értesült, jól informált, felvilágosult, bennfentes, beavatott Sz: tudja, hányat ütött az óra; ismeri a széljárást, ismeri a dörgést
  • művelt, olvasott, képzett, tudós (régies)

hánytorgat

ige
  • fölemleget, emleget, előhoz, szemére vet, szemére hány, hánydál (tájnyelvi)
  • hány-vet, dobál

haldokló II.

főnév
  • moribundus (szaknyelvi)

éppen

határozószó
  • épp, éppenséggel, pontosan, szándékosan, sőt, egészen, teljesen, valósággal, direkt
  • közvetlenül
  • elvégre, tulajdonképpen
  • csupán, mindössze, szakasztott, szinte (régies)

hazaad

ige
  • (fizetést): hazavisz

köd

főnév
  • pára, nebula (szaknyelvi), ködfolt, ködfüggöny, ködfátyol
  • homály, homályosság, árnyék, sötétség, zavar
  • mámor, bódulat

kutató II.

főnév
  • tudós, felfedező
  • (bizalmas): kutatóterem
  • laboratórium, labor

afelé

határozószó
  • arra, oda, amarra, abba az irányba

megvénül

ige
  • megöregszik, megőszül, megvénhedik (régies), elagg (választékos), megaggik (régies), megaggul (régies), megkorosodik, megidősödik, megtörődik

malőr

főnév
  • (bizalmas): baj, kellemetlenség, szerencsétlenség, baleset, pech (bizalmas), melléfogás, baklövés, galiba, gikszer (bizalmas), blamázs, gubanc (szleng), kalamitás (régies)

kis

melléknév
  • kicsi, kicsiny, kicsike, apró, aprócska, parányi, pici, picike, picuri, incifinci, icipici, csepp, csipet, pirinkó (tájnyelvi), miniatűr, mini (bizalmas), mikro (idegen)
  • alacsony, kis termetű, satnya, csenevész, törpe, pöttömnyi, tökmag, görcs, seggdugasz (szleng), pisis (pejoratív), aprószemjankó (tájnyelvi), cseplesz (tájnyelvi), csiribiri (tájnyelvi)
  • kevés, csekély, kevéske, csekélyke, szerény, kisszámú, potom, gyűszűnyi, falatnyi, darabka, maroknyi, valamicske, mákszem, makula (idegen), hangyányi, némi
  • rövid, kurta, tömör, szűk
  • fiatal
  • gyenge, enyhe, szelíd, mérsékelt
  • jelentéktelen

kifeszít

ige
  • kihúz, megfeszít, peckel, széttár, szétterjeszt, kiterjeszt, kinyújt, kinyújtóztat
  • kidomborít, kidülleszt

kód

főnév
  • jelrendszer, szimbólumrendszer, jelábécé, kulcs, megfejtés, rejtjel

magasföld

főnév
  • (szaknyelvi): fennsík, felföld, plató (szaknyelvi), fenntérség (régies), hegylapály (régies), lapos (tájnyelvi)

kiszolgáló II.

főnév
  • felszolgáló, pincér
  • elárusító, eladó
  • szolga, cseléd, inas, komornyik, lakáj
  • szolgálólány, cselédlány, komorna

kamatozik

ige
  • kamatot hoz, gyarapodik, jövedelmez, fiadzik (tájnyelvi)
  • gyümölcsözik

kondíció

főnév
  • erőnlét, kondi (bizalmas), forma, egészségi állapot, állóképesség
  • feltétel, kikötés
  • (régies): társadalmi helyzet, körülmény

makulátlan

melléknév
  • tiszta, hótiszta, patyolattiszta, folttalan, hibátlan
  • feddhetetlen, becsületes, szeplőtlen (régies), ártatlan, erkölcsös, romlatlan, mocsoktalan, érintetlen, szűzies, gáncstalan, kifogástalan, tökéletes