megró szinonimái

ige
  • megfedd, megdorgál, megszid, megpirongat, korhol, megreguláz, rendreutasít, szemére vet Sz: leszedi a keresztvizet (valakiről); megmossa a fejét
  • megint, megrovásban részesít, megfenyít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

napvilág

főnév
  • napfény, napsütés, verő (tájnyelvi), verőfény, világosság
  • nyilvánosság

bombasiker

főnév
  • kasszasiker, bestseller (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megró szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meghökkent

ige
  • meglep, elképeszt, megdöbbent, megzavar, összekavar, megijeszt, megrendít, felkavar, megdermeszt, feldúl, megriaszt, kiborít (bizalmas), frappíroz (idegen)

leszűr

ige
  • lecsapol, megszűr, átszűr
  • kikövetkeztet, következtetést levon, kihámoz

lekötelez

ige
  • lekenyerez, angazsál (régies), kaptivál (idegen), obligál (idegen)

következetes

melléknév
  • konzekvens, elvhű, határozott, logikus, kitartó, céltudatos, ésszerű, állhatatos

megmunkál

ige
  • megformál, kidolgoz, kikészít, megdolgoz, kiképez, cizellál
  • (földet): megművel, kultivál (régies)

messzely

főnév
  • icce

zakatol

ige
  • kattog, berreg, csörög, zörög, dübörög, zúg
  • dobog, lüktet, ver, pulzál (szaknyelvi)

kirak

ige
  • kitesz, kihelyez, kivesz, kipakol, kirámol, kiszőnyegez (régies)
  • kiürít, kivagoníroz
  • kidob, kirúg (bizalmas), kicsap, kivág, kikerget, kihajít, kipenderít, elbocsát, elküld, elenged, meneszt, eltávolít, elmozdít
  • összeállít, kialakít
  • kitesz, kiterít, szétrak, elrendez
  • (valamivel): díszít, dekorál, burkol, beborít

kiközösít

ige
  • kizár, kitaszít, kiűz, kiátkoz, kirekeszt, törvényen kívül helyez, egyházi átokkal sújt, exkommunikál (idegen), proskribál (idegen), diszkvalifikál (idegen)
  • kivet (közösségből), kitagad, kikerget, kiutasít, kidob, kitesz, kirak, kitúr, kiutál, kiszorít, kitilt, kitoloncol, kigolyóz (szleng)

harckocsi

főnév
  • tank, páncélkocsi, páncélos, bádogdoboz (szleng), pléhkoporsó (szleng), acélkoporsó (szleng), zöldvillám (szleng)
  • harci szekér (régies)

kiürül

ige
  • kifogy, kiüresedik
  • (szervezetből): kitisztul, kipurgálódik (szaknyelvi)
  • elnéptelenedik

mindenütt

határozószó
  • mindenhol, széltében-hosszában, úton-útfélén, lépten-nyomon, jobbra-balra, világszerte, körös-körül, szerteszerint (régies), mindenfelé, akárhol Sz: a szélrózsa minden irányában; égen és földön; amerre csak a szem ellát

naiv

melléknév
  • gyermeteg, gyermekded, gyerekes, ártatlan, szűzies
  • nyílt, őszinte, természetes, keresetlen
  • óvatlan, tapasztalatlan, tájékozatlan, egyszerű, jámbor, együgyű, balga, járatlan, butácska
  • hiszékeny, jóhiszemű, gyanútlan, könnyen hívő, félrevezethető, rászedhető, átejthető
  • népi (eposz)
  • ösztönös, autodidakta, neoprimitív

csapat

főnév
  • csoport, banda, gárda, brigád, társaság, kompánia, team (idegen), sokaság, kollektíva, trupp (régies), mancsaft (szleng), csürhe, horda (pejoratív)
  • együttes, zenekar
  • (katonai): alakulat, egység, osztag, sereg, hadisereg (régies), ármádia (régies), róta (régies)
  • falka, nyáj, csorda, konda, gulya, csürhe, ménes

pompás

melléknév
  • gazdag, fényűző, díszes, főúri, nagyúri, fejedelmi, úrias, felséges, fenséges, pazar, pazarló, fényes, nagystílű, pompózus (régies), elragadó, tetszetős, csodás, csodálatos, pompázatos, szemkápráztató, gyönyörűséges, briliáns, tündöklő, igéző, elbűvölő
  • kiváló, nagyszerű, elsőrangú, kitűnő, remek, príma, isteni, klassz (szleng), frankó (szleng), fenomenális, impozáns

öntő

főnév
  • martinász, öntőmunkás, olvasztár, fémöntő
  • öntőműhely, öntöde

megrovás

főnév
  • dorgálás, feddés, korholás, szapulás, lehordás (bizalmas), pirongatás, fejmosás (bizalmas), helytelenítés, szidás, letolás (bizalmas)
  • büntetés, fenyítés, intés, fegyelem

meghall

ige
  • (fülével): érzékel, észlel, felfog, tapasztal
  • kihallgat, lehallgat, megneszel
  • megtud, tudomást szerez, értesül (valamiről), fülébe jut, észrevesz, rábukkan, megszimatol, megszagol
  • odafigyel (valamire), ráfigyel (valamire), figyelembe vesz, belát, felfog, megért, felismer, ráébred, ráeszmél, tudatában van

méltóztatik

ige
  • (választékos): kegyeskedik, engedélyez

öklendezik

ige
  • böffen, böfög, cikákol (tájnyelvi), bokákol (tájnyelvi), öklődik (tájnyelvi)
  • fuldokol

megtalálható

melléknév
  • felfedezhető, fellelhető, felderíthető, látható

levesestányér

főnév
  • mélytányér

méreg

főnév
  • toxin (szaknyelvi), maszlag (tájnyelvi), métely (tájnyelvi), mirigy (régies), étek (tájnyelvi), etető (tájnyelvi), étő (tájnyelvi)
  • harag, fölháborodás, düh, bosszúság, indulat, fölindulás, bosszankodás, dühroham, dühkitörés, gyűlölet, epe, pipa (szleng)

önkínzás

főnév
  • önsanyargatás, önmarcangolás, önvád, önemésztés
  • önostorozás, flagelláció, aszkézis
  • emésztődés, gyötrődés, tépelődés