ominózus szinonimái

melléknév
  • (választékos): baljóslatú, baljós, balszerencsés, végzetes, végzetszerű, vészhozó, veszedelmes, vészterhes, fátumszerű, fatális, átkos, kárhozatos, tragikus, szerencsétlen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

testület

főnév
  • egyesület, szervezet, organizáció (idegen), korporáció (régies)
  • társulat, társaság, egylet, társas kör, kollégium
  • grémium (választékos), választmány, kar, szék, kamara
  • intézmény, institúció (régies)

szakasztott

melléknév
  • hasonló, megegyező, egyforma, kiköpött (bizalmas), cseppentett (tájnyelvi), született úgy (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ominózus szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyög

ige
  • kínlódik, erőlködik, szenved, gyötrődik, sínylódik, tűr
  • recseg, nyikorog
  • nyögdécsel, nyöszörög, nyöszög (tájnyelvi), siránkozik, sóhajtozik, jajgat, jajveszékel, nyekeg (tájnyelvi), nyögődözik (tájnyelvi)

mizerábilis

melléknév
  • nyomorúságos, szánalmas, siralmas
  • nyomorgó, szűkölködő
  • silány, gyatra, gyarló, hitvány, selejtes, értéktelen, szegényes, ócska, rossz, vacak, olcsó, dibdáb, gyepér (tájnyelvi), tré (szleng)
  • rossz, alávaló, semmirekellő, semmiházi, senkiházi, nyavalyás, cudar
  • szerencsétlen, boldogtalan

messze II.

határozószó
  • messzi, távol, a messzeségben, a távolban, távolocska (tájnyelvi), élamoda (tájnyelvi) Sz: annyira van, mint Makó Jeruzsálemtől; az Óperenciás-tengeren túl van; egy mérföld meg egy darab; ahol a madár se jár; a világ végén
  • messzire, távolra
  • kiemelkedően, kimagaslóan

meghökkent

ige
  • meglep, elképeszt, megdöbbent, megzavar, összekavar, megijeszt, megrendít, felkavar, megdermeszt, feldúl, megriaszt, kiborít (bizalmas), frappíroz (idegen)

odvas

melléknév
  • üreges, lyukas, vermes (régies), öblös, pudvás, szuvas (fog), reves (tájnyelvi), göthés (tájnyelvi), hézagos (régies)
  • korhadt, taplók, mállatag, pállott

összeönt

ige
  • összetölt, összedűt (tájnyelvi), összekutyul (bizalmas), vegyít, összekever

lexikográfia

főnév
  • szótárírás, szótárszerkesztés
  • szótártudomány, szótártan

leplezetlen

ige
  • kendőzetlen, félreérthetetlen, álcázatlan, meztelen (igazság), nyers, nyílt, őszinte, egyenes, nyilvánvaló, takaratlan, világos

kánya

főnév
  • héja, galambászölyv, ölyv, vadó (tájnyelvi), hejjő (tájnyelvi), kerra (tájnyelvi), kurheja (tájnyelvi)

magasztos

melléknév
  • felmagasztosult, fenséges, fennkölt, emelkedett, magasröptű, felemelő, lélekemelő, szublimis (idegen), szárnyaló, méltóságteljes, ünnepélyes, ünnepi, patetikus

páciens

főnév
  • beteg, delikvens (tréfás)

pihe

főnév
  • pehely, pelyhecske, toll, bolyh, szösz
  • hópehely, hópihe, pelle (régies), hókristály, hópili (tájnyelvi), hópilinke (tájnyelvi)

előad

ige
  • átad, átnyújt, odaad
  • értekezik, elmond, kifejt, prelegál (idegen), referál, exponál (idegen), beszámol, bemutat, ismertet, megjelenít, vázol, körvonalaz, magyaráz, értelmez, fejteget, taglal, részletez, indokol, megokol, közöl, elbeszél, elősorol, előszámlál, előtálal, ábrázol, előterjeszt, közread, közzétesz, javasol, proponál (régies), indítványoz, benyújt, kimutat
  • szaval, szónokol, eldalol, eljátszik, alakít, deklamál (idegen), tolmácsol, felolvas
  • tanít, oktat

szakszerűtlen

melléknév
  • dilettáns, kontár, elfuserált (bizalmas), amatőr, műkedvelő, avatatlan, laikus

rézsút

határozószó
  • ferdén, rézsútosan, haránt (választékos), átlósan, lejtősen, csapinósan (régies), srégen (bizalmas), félszántúlag (tájnyelvi), kétszántúlag (tájnyelvi)

onnan

határozószó
  • arról, afelől, onnét

nyom2

főnév
  • lábnyom, lépés, kerékvágás, nyomdok, jel, bélyeg, csapás, csapa (tájnyelvi), pont, folt, petty, pecsét, rajzolat
  • maradvány, jel, hely, árnyék, emlék, ismertetőjegy, reziduum (szaknyelvi), eredmény, bizonyíték, tanújel, lelet

őrjítő

melléknév
  • dühítő, észbontó, tébolyító
  • (fájdalom): tépő, szaggató, szörnyű, elviselhetetlen, szüntelen

repülőút

főnév
  • repülés, távrepülés

ostrom

főnév
  • roham, támadás, offenzíva, attak (idegen), előretörés
  • háborgatás, zaklatás, molesztálás, nyaggatás, piszkálás
  • udvarlás, kerülgetés, puhítás (szleng)

morcos

melléknév
  • morc, mogorva, mord, morózus, mordiális (régies), barátságtalan, zord, harapós, rosszkedvű, kedvetlen, nyers, rideg
  • zsémbes, zsémbelődő, duzzogó, nyűgös, házsártos (bizalmas), zsörtölődő, dörmögő, durcás (bizalmas)

összeegyeztet

ige
  • összhangba hoz, koordinál, összehangol, egybehangol, egységbe hoz, közös nevezőre hoz
  • korrigál, hozzáigazít, hozzáidomít, összehasonlít, egybevet
  • áthidal, kibékít, összebékéltet

rézbőrű

melléknév, főnév
  • indián, indus (régies)