megkárosít szinonimái

ige
  • megrövidít, becsap, kifoszt, rászed, tönkretesz, megcsal, meglop, kinulláz (bizalmas), megránt (régies), megkisebbít (tájnyelvi), árt (valakinek), kárára van, kizsebel(vki számára)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szomorú

melléknév
  • bánatos, búbánatos, szomorodott, bús (választékos), szomorkás, levert, letört, lehangolt, csüggedt, lógó orrú, fancsali, savanyú, mélabús, melankolikus, mísz (bizalmas), búskomor, komor, nyomott, rosszkedvű, kedvetlen, kedveszegett, deprimált, depressziós, elkámpicsorodott (szleng), elkenődött (szleng), lelombozódott (szleng) Sz: a földet szántja az orra; bal lábbal kelt fel; bús, mint ki hat ökrét vesztette; bús, mint a kotló tyúk; búslakodik, mint a kereketörött paraszt; búsul, mint a föltekert ménló; búsul, mint a cigány Szent Mihály napján; búsul, mint kinek hat ökrét szekeréből ellopták; búsul, mint az elrugdosott ménló; el van keseredve, mint a liptai túró; leszegett a nyaka; meghasad a szíve; nem tud hová lenni bújában; olyan jó kedve van, mint a szegbe akasztott nyúlnak; olyan, mint a szárnyaszegett lúd; olyan, mint a pénteki menyasszony; olyan, mint akinek az orra vére folyik; olyan, mint akinek apját, anyját megölték; savanyú pofát vág; sír benne a lélek; sír előtte minden; száraz ágon ül; úgy áll a szája, mint a tót kalendárium; úgy áll a szája, mint szüret után a kunyhó; úgy áll a szája, mint akinek kenderföld nem jutott
  • borult, borús, borongós
  • elszomorító, lehangoló, lesújtó, leverő, fájó, fájdalmas, szívet tépő, szívbe markoló, reménytelen, sivár, gyászos, zord
  • keserves

avatás

főnév
  • beiktatás, felvétel, promóció (idegen), kanonizálás
  • átadás
  • áztatás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megkárosít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megcsontosodott

melléknév
  • megmeszesedett, megrögződött, megrögzött, merev, begyepesedett, meggyökerezett, megmerevedett, maradi, régimódi, vaskalapos, idejétmúlt
  • beleivódott, beleevődött, bevett

lehúz

ige
  • levon, lerángat, lefejt, lehánt, lecibál, levonszol, lehámoz, lebont
  • (pofont): leken (bizalmas), lekever, ad
  • lekap (bizalmas)
  • sokszorosít, lemásol, fénymásol, xeroxoz
  • levon, lefog, leszámít, visszatart
  • leránt, lekicsinyel, leminősít, degradál
  • lebírál, megkritizál
  • (tájnyelvi): lefejt (bort)
  • (bizalmas): leborotvál, lenyír, levág

leállít

ige
  • megállít, feltartóztat
  • lestoppol (bizalmas), megszüntet
  • abbahagy, felhagy (valamivel)

kotnyeles

melléknév
  • minden lében kanál, kíváncsi, tudálékos, fontoskodó, tolakodó, alkalmatlankodó, fecsegő, locsi-fecsi, locska-fecske (tájnyelvi), katuska (tájnyelvi), hírharang Sz: minden szarba beleüti az orrát; mindenbe beleártja magát; minden tálban fakanál a nyelve

meggyújt

ige
  • felgyújt, lángra lobbant, kigyújt (tájnyelvi)
  • alágyújt, szít, felizzít
  • felkapcsol, bekapcsol

mellékelt

melléknév
  • csatolt, hozzácsatolt

visszamenőleg

határozószó
  • pótlólag, visszahatólag, utólag

kiigazít

ige
  • kiegyenget, helyreigazít, helyesbít, korrigál, helyrehoz, rendbe hoz, jóvátesz, orvosol, megszüntet
  • javít, tataroz, foltoz, kijavít, javítgat, reparál, kipofoz (bizalmas), restaurál, helyreállít

kicsorbul

ige
  • eltompul, élét veszti, csorba esik (valamin), elfitul (tájnyelvi), pofásodik (tájnyelvi)

hal2

ige
  • meghal, elhalálozik, elhuny (választékos), elpusztul, elvész, döglik (durva)
  • pusztul, fogy
  • elhal, beleolvad, belevész

kipukkad

ige
  • szétreped, kireped, felszakad, kiszakad, szétszakad, kettészakad, felpattan, szétpattan, kilyukad, felpükked (tájnyelvi)

menyét

főnév
  • mustela, nivalis, hölgy (régies)

munkafegyelem

főnév
  • fegyelem, megbízhatóság, pontosság, lelkiismeretesség

cerberus

főnév
  • őr, ajtónálló, portás, felvigyázó, csősz, testőr

pesszimista

melléknév
  • borúlátó, sötéten látó, hitevesztett, kishitű, pesszimisztikus

orientalista

főnév
  • keletkutató

megkeres

ige
  • felkutat, kikutat, előkerít, előkotor, felderít, rátalál, felfedez, kifürkész (régies), kiszaglász (bizalmas), felhajszol (bizalmas), felfürkész (tájnyelvi), felkajtat (tájnyelvi)
  • felkeres, meglátogat, megyen (valakihez) (régies)
  • kérvényez, kérelmez, folyamodik, kérvényt terjeszt fel
  • (pénzt): keres, előteremt, megszerez, gyűjt, felhalmoz, összerak, megtakarít, összekuporgat

megbizonyosodik

ige
  • meggyőződik, bizonyosságot szerez, megerősödik
  • beteljesedik, megvalósul, bekövetkezik, teljesül

megszüntet

ige
  • befejez, véget vet, eltöröl, berekeszt, eloszlat, elhárít, kiküszöböl, szupprimál (idegen), érvénytelenít, érvénytelenné tesz, felszámol, likvidál, sztorníroz
  • (fájdalmat): csillapít, enyhít
  • (betegséget): gyógyít, orvosol
  • (vérzést) elállít
  • használaton kívül helyez, hatályon kívül helyez, hatálytalanít, annullál (idegen), betilt
  • félbeszakaszt, szüneteltet, megszakít, felfüggeszt

ólomkristály

főnév
  • kristályüveg

megmunkálatlan

melléknév
  • feldolgozatlan, kidolgozatlan, nyers, durva
  • (föld): göröngyös, megműveletlen
  • parlag
  • (fa): faragatlan, csiszolatlan, göcsörtös

lelkipásztor

főnév
  • pásztor, lelkész, lelkiatya, pap, atya, tiszteletes, tisztelendő, lelkitanító (régies)

megvalósítás

főnév
  • keresztülvitel, foganatosítás, végrehajtás, realizálás, kivitelezés, kivitel, véghezvitel, teljesítés, elkészítés, befejezés, bevégzés, elvégzés, elintézés, elérés, elnyerés, megszerzés, megtétel

orca

főnév
  • (választékos): arc, ábrázat, arculat (régies), kép, fizimiska (bizalmas), pofa (durva), pofi (bizalmas)