lehúz szinonimái

ige
  • levon, lerángat, lefejt, lehánt, lecibál, levonszol, lehámoz, lebont
  • (pofont): leken (bizalmas), lekever, ad
  • lekap (bizalmas)
  • sokszorosít, lemásol, fénymásol, xeroxoz
  • levon, lefog, leszámít, visszatart
  • leránt, lekicsinyel, leminősít, degradál
  • lebírál, megkritizál
  • (tájnyelvi): lefejt (bort)
  • (bizalmas): leborotvál, lenyír, levág

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

visszavásárol

ige
  • visszavesz, visszaszerez
  • visszavált

degradál

főnév
  • lefokoz, visszaminősít
  • alacsonyít, lealacsonyít (valamivé), hátrább tesz
  • alább szállít, kisebbít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lehúz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lankad

ige
  • fárad, bágyad, ernyed, kókad, pilled, hervad, konyul, lanyhul, fonnyadozik, csügged, törődik, zsibbad (régies), engyeledik (tájnyelvi), szonnyad (tájnyelvi)
  • gyöngül, csökken

kollekció

főnév
  • gyűjtemény
  • árumintakészlet, mintakészlet, mintakollekció

kitódul

ige
  • (tömeg): kinyomul, kiözönlik, kirohan, kirajzik, kiáramlik, kiomlik (régies), kitolul (választékos), kizúdul, kizúg (régies), kibizsdul (tájnyelvi)
  • (víz): kiáramlik, kiözönlik, kiárad, kizúdul, kiömlik, kifolyik

kese

melléknév
  • (tájnyelvi): fakó, sárgás, kesely (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szőke, szöszke, világosszőke, hirtelenszőke, keseszőke

lefogy

ige
  • lesoványodik, lead (bizalmas), megcsappan, lecsökken, megvékonyodik, megkarcsúsodik, leapad, elcsünik (tájnyelvi), elszakaszkodik (tájnyelvi), lecsepülődik (tájnyelvi), megposzkul (tájnyelvi), megszigorodik (tájnyelvi)

magában

határozószó
  • gondolatban, fejben
  • félhangosan
  • maga, magányosan, egyedül, egyes-egyedül, magán (régies), szólóban (bizalmas)

ural

ige
  • hatalmában tart, ellenőriz, uralkodik (valamin), dominál (idegen), uralmat gyakorol, hatalmat gyakorol
  • birtokol

javallat

főnév
  • javaslat, indítvány, tanács, ajánlat, indikáció (szaknyelvi), propozíció (idegen)

istálló

főnév
  • akol, ól, pajta, karám, cserény (tájnyelvi), baromlak (régies), csűr (régies)
  • versenyistálló

fokmérő

főnév
  • értékmérő, fokoló (tájnyelvi)

jubileum

főnév
  • évforduló, emlékünnep, évnap (régies), örömnap (régies), örömünnep, emléknap

mámor

főnév
  • bódulat, ittasság, borgőz (választékos), bódultság, részegség, szédület
  • spicc
  • boldogság, lelkesültség, örömmámor, gyönyörűség, hevület, elragadtatottság, eufória, eksztázis

meghamisít

ige
  • megváltoztat, elferdít, eltorzít, kiforgat, félremagyaráz, megront (régies), elhajlít (tájnyelvi), elkajszít (tájnyelvi), megmásít (tájnyelvi), elgörbít (tájnyelvi), kicsavar (bizalmas), kiteker (bizalmas), rágalmaz, meghazudtol, hamis színben tüntet fel, kiforgat a valójából
  • (bort): pancsol (pejoratív), hígít, felvizez, megkeresztel (tréfás)
  • (olajat): szőkít

bejárat

főnév
  • bemenet, bejáró (régies), bejárás (tájnyelvi), kapu, ajtó, porta, portál (régies), portálé (régies), entrée (idegen)
  • száj, nyílás, torok

odavezet

ige
  • elvezet, odavisz

mondóka

főnév
  • rigmus, kiolvasó, kiszámoló, versike
  • (bizalmas): mondandó, mondanivaló, beszéd
  • elbeszélés, történet

leitat

ige
  • lerészegít, berúgat, becsípet, felöltöztet (tájnyelvi)
  • felitat, felszárít

lakóhely

főnév
  • lakhely, domicilium (régies)
  • cím, lakcím
  • lakás, otthon, ház, szállás, hajlék, lak, kégli (szleng), rezidencia (idegen)

libasor

főnév
  • sor, egyenes sor, gänsemarsch (idegen)

mintagazdaság

főnév
  • példánygazdászat (régies)

lenéz

ige
  • letekint, lepillant, alánéz, alátekint, lesandít, lebukkant (bizalmas)
  • lemásol, leles, elles, lelop, lepuskáz (bizalmas), indigózik (szleng), kancsalít (szleng), lekopíroz, lekoppint (szleng), lekottáz (szleng), kukkerol (szleng), kuksizik (szleng)
  • lebecsül, alábecsül, ócsárol, lefitymál, megvet, leköp, lekicsinyel, lekezel, lemosolyog, kiröhög, lesajnál (szleng), fütyül (valakire), fumigál Sz: a csizmáját se törölné bele; a sáros cipőjét se törülné belé; annyiba se veszi, mint a köpését; annyira becsül, mint a téli agárt; fölényesen kezel; huszonnyolcra vesz (szleng); kutyába se veszi; leereszkedően bánik (valakivel); levegőnek néz; magas lóról beszél; magasról szarik rá (durva); pillantásra se méltat; semmibe vesz; úgy néz rá, mint a lúd a piros kukoricára
  • lelátogat, leutazik, leruccan (bizalmas), leugrik (bizalmas)

konklúzió

főnév
  • zárótétel
  • végkövetkeztetés
  • következmény, fejlemény, kihatás, utózönge, kimenetel, okozat, konzekvencia, rezultátum (régies), fácit (régies)
  • döntés, elhatározás

lovagias

melléknév
  • udvarias, előzékeny, figyelmes, tapintatos, szolgálatkész, gáláns, kedves, szívélyes, szíves, segítőkész, készséges, nobilis (idegen)
  • becsületbeli (ügy)

mókus

főnév
  • evet (régies), evetke (régies), cibabó (tájnyelvi), cibóka (tájnyelvi), monyóka (tájnyelvi), csahó (tájnyelvi), kelempászmadár (tájnyelvi)
  • (bizalmas): férfi, ember, hapsi (szleng), pasi (bizalmas), pasas, mandró (szleng), ürge (szleng)