megszüntet szinonimái

ige
  • befejez, véget vet, eltöröl, berekeszt, eloszlat, elhárít, kiküszöböl, szupprimál (idegen), érvénytelenít, érvénytelenné tesz, felszámol, likvidál, sztorníroz
  • (fájdalmat): csillapít, enyhít
  • (betegséget): gyógyít, orvosol
  • (vérzést) elállít
  • használaton kívül helyez, hatályon kívül helyez, hatálytalanít, annullál (idegen), betilt
  • félbeszakaszt, szüneteltet, megszakít, felfüggeszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szétrobban

ige
  • széjjelrobban, felrobban, explodál, szétpukkad, széjjelpukkad, szétpukkan, széjjelpukkan
  • (társaság): feloszlik, felbomlik, szétoszlik, széjjeloszlik, szétmegy, széjjelmegy, szétesik

válik

ige
  • (valamivé): változik, alakul, formálódik
  • lesz, kerekedik, fejlődik
  • szétválik, elágazik, széthasad, szétszakad, elkülönül
  • elválik, különválik, válófélben van, szétmegy (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszüntet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megkritizál

ige
  • bírál, megbírál, megszid, helytelenít, hibáztat, gáncsol, megró, kifogásol, leszól, pocskondiáz, kárhoztat, kárpál (tájnyelvi), szemrehányást tesz

libasor

főnév
  • sor, egyenes sor, gänsemarsch (idegen)

lepattan

ige
  • leválik, lepercen (tájnyelvi), leszáll, leperdül, lepereg
  • visszapattan
  • (szleng): elszökik, megszökik, dobbant (szleng), olajra lép (szleng), ellóg (szleng), elpucol (szleng), lekopik (szleng), lelécel (szleng)

közkeletű

melléknév
  • elterjedt, bevett, elfogadott, meghonosodott, általános, gyakori közismert, szokásos, hagyományos, kurrens, konvencionális
  • triviális

megrendülés

főnév
  • megdöbbenés, döbbenet, megrázkódtatás, gyász, megrökönyödés, elképedés, konsternáció (idegen), perplexitás (idegen), megbotránkozás
  • meghatódás, megindultság

mindenhol

határozószó
  • mindenütt, mindenfelé, úton-útfélen, világszerte, széltében-hosszában

zongorista

főnév
  • zongoraművész, pianista, zongorajátékos

kisvártatva

határozószó
  • hamarosan, csakhamar, valamivel utóbb, kevéssel utána, maholnap, rövid idő után, rövid időn belül, nemsokára, kevésvártatva (tájnyelvi)

kinyilvánít

ige
  • kijelent, kifejez, kimond, tudtul ad, közöl, tudomására hoz, kinyilatkoztat, kihirdet, nyilvánvalóvá tesz, felfed, feltár, manifesztál (idegen), deklarál, enunciál (idegen), proklamál (idegen), kivilágosít (tájnyelvi)

határol

ige
  • körülhatárol, körülvesz, körülfog, körülzár, kerít, övez, szegélyez

klub

főnév
  • kör, társaskör, egyesület, egylet, kaszinó
  • sportegyesület, sportklub
  • klubhelyiség, klubház

mokkacukor

főnév
  • kockacukor, mokkakocka

nejlon

főnév
  • műszál
  • (jelzőként): műszálas, műanyag

csendesedik, csöndes

ige
  • csendesül, halkul, csitul, elhallgat, elnémul, elpilled, csendül (tájnyelvi), csihed (tájnyelvi)
  • csökken, enyhül, mérséklődik, csillapodik, alábbszáll, alábbhagy, szelídül, szűnik, (szél) elül

pöfög

ige
  • gőzt ereszt, töfög (bizalmas), pufog
  • méltatlankodik
  • bosszankodik, háborog
  • dohog, morog, dúl-fúl
  • pöfékel, füstöl, füstöt ereget, pipázik, dohányzik
  • (tájnyelvi): (kelő tészta) pukkog
  • (tájnyelvi): (erjedő bor) puttyog
  • szellent, fingik, poszog (tájnyelvi), elszólja magát (tréfás)

ősrégi

melléknév
  • ősi, régi, archaikus, prehisztorikus (szaknyelvi), hajdankori, vízözön előtti, hajdani, ósdi, ódon, ásatag, antik

megtámadhatatlan

melléknév
  • bevehetetlen, legyőzhetetlen
  • feddhetetlen, sérthetetlen, erkölcsös(bizalmas)(tájnyelvi)
  • biztos, vitán felül álló
  • megfellebbezhetetlen, jogerős, végérvényes

megkérd, megkérdez

ige
  • érdeklődik, tudakol, megtudakol, meginterjúvol, kérdez, kérdezősködik, kérdezget, faggatózik, puhatol, firtat, feszeget, tudakolózik (választékos), megtudakoz, appellál (régies), interpellál (szaknyelvi), elkérdez (tájnyelvi), felkérd (tájnyelvi), megtudokál (tájnyelvi)(valakinek)

mereszt

ige
  • kifeszít, kinyújt, kitol, kinyom, kiegyenesít
  • (szemet): tágra nyit, kidülleszt

önzés

főnév
  • egoizmus (idegen), önösség (régies), individualizmus (idegen), énközpontúság, önszeretet, önérdek, egocentrikusság, egocentrizmus (idegen), énkultusz, nárcizmus (idegen)
  • számítás

megver

ige
  • bánt, bántalmaz, elver, összever, agyba-főbe ver, megrak (bizalmas), elnadrágol, elrak (bizalmas), helybenhagy, elcsépel, ellátja a baját (valakinek), meggyapál (bizalmas), megnyakal (tájnyelvi), megdögönyöz, eldönget, meggyomroz, kiporol, elporol, megbunyóz (szleng), megruház (bizalmas), elfenekel, fenekére ver, eltángál, elpáhol, elnáspángol, elegyenget, elpüföl, megkalapál (bizalmas), elagyabugyál, meghirigel (szleng), elhúzza a nótáját, elhegedüli a nótáját, megagyal (tájnyelvi), megabriktol (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), eldéklinál (tájnyelvi), elfinakol (tájnyelvi), ellapogat (tájnyelvi), megaprogat (tájnyelvi), megdádáz (bizalmas) Sz: kiporolja a nadrágját; lekapja a tíz körméről; úgy elveri, hogy az eget is nagybőgőnek nézi; letöri a derekát; szíjat hasít a hátából; elveri, mint szódás a lovát; eljáratja vele a kállai kettőst; ráhúzza a cigánynadrágot; bottal méri végig a farát; eljáratja vele az ebek táncát; megvágja, mint béres a dohányt; megadja a bélését a posztónak; kiadja neki az apait-anyait; alfelére üti a nemesi pecsétet; megvendégeli az ajtó mögül; ott is csípi, ahol nem viszket; elhegedüli rajta a Szent Dávid nótáját; hupikék nadrágot szab neki jajvörös posztóból; somfahájjal kenegeti; jóllakatja somfakolbásszal; laposra veri; átalakítja a fazonját; megváltoztatja a személyleírását; összekócolja a fogsorát
  • legyőz, lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), felülkerekedik (valakin), erőt vesz (valakin) (régies)
  • (tájnyelvi): megbabonáz, szemmel ver
  • (eső): megáztat, átáztat

lopótök

főnév
  • csíktök, jónástök, kobaktök, nyakastök, szívótök

metszet

főnév
  • gerezd, szegmentum (szaknyelvi), szegmens (szaknyelvi), szelvény
  • lenyomat, karc, gravure (idegen), metszvény (régies)
  • sormetszet

őrület

főnév
  • elmebaj, téboly, önkívület, őrültség, őrjöngés, delírium (szaknyelvi), lázálom, agyrém, rögeszme, szenvedély, megszállottság, paroxizmus (szaknyelvi), bolondság, elmezavar, elmebetegség, dementia (szaknyelvi), agybaj, dili (bizalmas)
  • mánia, hóbort
  • szörnyűség, elképesztő dolog