kiigazít szinonimái

ige
  • kiegyenget, helyreigazít, helyesbít, korrigál, helyrehoz, rendbe hoz, jóvátesz, orvosol, megszüntet
  • javít, tataroz, foltoz, kijavít, javítgat, reparál, kipofoz (bizalmas), restaurál, helyreállít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vesztegel

ige
  • áll, rostokol, időzik, tartózkodik, stagnál, dángubál (tájnyelvi), peshed (tájnyelvi)
  • vár, várakozik
  • (tájnyelvi): késik, elmarad
  • henyél, tétlenkedik, (időt) fecsérel, veszteget

összeír

ige
  • egybeír
  • jegyzékbe foglal, számba vesz, felsorol, listáz, leltároz, lajstromoz, regisztrál, konskribál (régies), összegyűjt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiigazít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kézbesítő

főnév
  • levélhordó, postás, kihordó, kolportőr (régies), csomagkihordó, táviratkihordó, sürgönyös (bizalmas), sürgönykihordó (régies)
  • hivatalsegéd, küldönc
  • kifutófiú, boy
  • árukihordó

javallat

főnév
  • javaslat, indítvány, tanács, ajánlat, indikáció (szaknyelvi), propozíció (idegen)

iskolás

melléknév
  • iskolai
  • merev, dogmatikus, szűk látókörű, hagyományos, elavult, egyszerű, egyszerűsítő, leegyszerűsített

híven

határozószó
  • kötelességtudóan, hűségesen, állhatatosan, hűen, őszintén, nyíltan, leplezetlenül

kiemel

ige
  • kivesz, kihúz, kihalász, kiszakít, kiválogat, merít, kivon, kiránt, felszínre hoz
  • elővesz
  • felemel
  • kinyom
  • felkarol, pártfogol
  • magas polcra emel, előléptet, kitüntet, megdicsér
  • nyomatékosít, kidomborít, hangsúlyoz, markíroz, aláhúz, súlyt helyez (valamire)

kivörösödik

ige
  • kipirul, kipirosodik

szorongás

főnév
  • félelem, aggodalom, aggódás, aggály, rettegés, feszültség, drukk (bizalmas), gyötrődés, gyötrelem

hajóállomás

főnév
  • kikötő, stég

gyülekezik

ige
  • gyűlik, egybegyűlik, csoportosul, csődül, összeverődik, összejön, összesereglik, egybesereglik, sokadozik (régies), szállingózik, hullong (tájnyelvi), tömörül
  • felgyülemlik, felhalmozódik

eltúloz

ige
  • felnagyít, kihegyez, kiélez, dramatizál, felfúj (bizalmas), kiszínez, feltupíroz (bizalmas) Sz: a bolhából elefántot csinál; a szúnyogból elefántot csinál
  • túlzásba visz, túlhangsúlyoz, túljátszik

hanta

főnév
  • mellébeszélés, fecsegés, üres beszéd, halandzsa (bizalmas), blabla (bizalmas), zagyvaság, szószátyárkodás, locsogás, mesebeszéd, szájjártatás, süketelés (szleng), karattyolás (bizalmas), süket duma (szleng), sóder (szleng), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng)
  • hazudozás, füllentés, lódítás, kitaláció, hasalás (bizalmas)

komoly

melléknév
  • megfontolt, érett, higgadt, felelősségteljes, tisztességes, rendes, tisztes, jóravaló, szolid, megbízható
  • való, valós, igaz
  • figyelemre méltó, megfontolandó, elgondolkodtató
  • fontos, jelentős, nagy horderejű
  • súlyos, kritikus, aggasztó, veszélyes
  • nyomós, alapos
  • (műalkotás): igényes, alapos, értékes, maradandó
  • nagy, országos, kiadós, számottevő
  • értékes, drága, költséges
  • (összeg): csinos, kellemes
  • ünnepélyes, fennkölt
  • sötét, szigorú, komor

középen

határozószó
  • középütt, közbül (tájnyelvi), középhelyt (tájnyelvi), középül (tájnyelvi), középaránt (régies)

megrak

ige
  • megpakol, felpakol, felmálház, megterhel, megtetejez (tájnyelvi), telerak, tetéz
  • felépít, felhúz (falat), összerak
  • megver, elver, eldönget, megruház (bizalmas), elnadrágol, elnáspángol, elpáhol, eldönget, kiporol, betakar (szleng), megkalapál (bizalmas), meggyepál (tájnyelvi), elporol, elagyabugyál, ellátja a baját

loccsan

ige
  • kicsap, kiömlik, lottyan, csobban, toccsan, poccsan (tájnyelvi), löbbenik (tájnyelvi)

kijárat

főnév
  • kimenet, kijáró, kivezető út
  • ajtó, kapu

kétségbe esik

ige
  • aggódik, összeomlik, kesereg, elcsügged, gyötrődik, elkeseredik, elkedvetlenedik, elszomorodik, letörik, desperál (idegen)

kisvártatva

határozószó
  • hamarosan, csakhamar, valamivel utóbb, kevéssel utána, maholnap, rövid idő után, rövid időn belül, nemsokára, kevésvártatva (tájnyelvi)

levegőzik

ige
  • szellőzik, szellőzködik, kiszellőzteti magát, lélegzik, lélegzetet vesz, légfürdőzik, légfürdőt vesz, luftol (szleng)
  • kifújja magát

kimenekül

ige
  • kijut, kiszökik, kibujdosik, kivándorol, kisurran, emigrál, kilókhecol (tájnyelvi)
  • elszökik, elmenekül, kivergődik, kivánszorog, kitör, kigázol (régies), kihatol (régies)
  • (bajból): megszabadul, megmenekül, kijut

jellemző I.

melléknév
  • tipikus, jellegzetes, sajátos, sajátságos, velejáró, ráillő, rá valló, specifikus, egyéni, egyedi, individuális, karakterisztikus, markáns, megkülönböztető

kituszkol

ige
  • kitol, kinyom, kilökdös, kitessékel, kiszorít, kitaszigál, eltávolít

lírai

melléknév
  • bensőséges, érzelmes, érzelemdús, idillikus
  • költői, poétikus