megerjed szinonimái

ige
  • kiforrja magát
  • megbuggyan (bizalmas), megromlik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

odavaló

melléknév
  • ottani, ott született, helybeli, odavalósi (tájnyelvi), őshonos, őslakó
  • belföldi, bennszülött, hazai, honi
  • odaillő, helyénvaló, arravaló, illő, helytálló, találó, odavágó, helyes, illendő
  • rátermett, alkalmas

teknősbéka

főnév
  • teknős, teknőc, teknönc (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megerjed szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

máshol

határozószó
  • másutt, egyebütt (tájnyelvi), másfelé, máshelyütt, egyébhova (tájnyelvi), egyebün (tájnyelvi)

lavíroz

ige
  • ügyeskedik
  • vitorlázik (szleng)
  • (szaknyelvi): ferdéz, krejcol (szaknyelvi)
  • (régies): kertel, köntörfalaz, hímez-hámoz
  • (szleng): néz, kémlel

külsőség

főnév
  • pompa, ceremónia, szertartás, látszat, külszín, máz
  • formaság, formalitás
  • formai elem
  • (régies): szél, vég

komoly

melléknév
  • megfontolt, érett, higgadt, felelősségteljes, tisztességes, rendes, tisztes, jóravaló, szolid, megbízható
  • való, valós, igaz
  • figyelemre méltó, megfontolandó, elgondolkodtató
  • fontos, jelentős, nagy horderejű
  • súlyos, kritikus, aggasztó, veszélyes
  • nyomós, alapos
  • (műalkotás): igényes, alapos, értékes, maradandó
  • nagy, országos, kiadós, számottevő
  • értékes, drága, költséges
  • (összeg): csinos, kellemes
  • ünnepélyes, fennkölt
  • sötét, szigorú, komor

megbíz

ige
  • felhatalmaz, meghatalmaz, feljogosít, kijelöl, kinevez, kiküld, delegál, akkreditál (idegen), ráruház
  • megkér, felszólít, meghagy, utasít

megszenved

ige
  • megbűnhődik, meglakol, megfizet, bán, megadózik (tájnyelvi)
  • (régies): elvisel, eltűr, elszenved

vidéki

melléknév, főnév
  • falusi, provinciális (idegen)
  • mucsai (durva), parlagi, tahó (bizalmas)

kialvatlan

melléknév
  • elcsigázott, kimerült, fáradt, nyúzott, beesett szemű, karikás szemű

kései

melléknév
  • késői, utóbbi, késlekedő, késedelmes, megkésett, elkésett

gyűjtemény

főnév
  • kollekció, készlet, garnitúra
  • archívum, képcsarnok, műcsarnok, múzeum, galéria
  • antológia, album, almanach (régies), válogatás, csokor
  • felsorolás, jegyzék, lajstrom

kiigazítás

főnév
  • helyesbítés, helyreigazítás, korrekció, megigazítás, igazítás
  • renoválás, javítás, kijavítás, megfoltozás, rendbehozás

megvádol

ige
  • bevádol, inkulpál (régies), inkriminál (idegen), vádat emel, bepanaszol, feljelent, gyanúsít, bepiszkol, befeketít

misztikus

melléknév
  • titkos, titokzatos, rejtélyes, rejtelmes, obskúrus (régies), enigmatikus (idegen)

bugris

melléknév
  • bárdolatlan, faragatlan, modortalan, pallérozatlan, neveletlen, udvariatlan, közönséges, útszéli, alpári, parlagi, primitív, nyers, otromba, tanulatlan, iskolázatlan, durva, böszme (tájnyelvi)

párzik

ige
  • párosodik, párosul, közösül, nemz
  • (kérődző) üzekedik, hág, nőszik (régies), fedez
  • (hal) ívik, futos (tájnyelvi)
  • (tehén) folyat
  • (juh, kecske) bakol (tájnyelvi), bagzik (tájnyelvi), bagódik (tájnyelvi), bergzik (tájnyelvi), bezerel (tájnyelvi), rigyel (tájnyelvi)
  • (sertés) (tájnyelvi) rüvik
  • (szárnyas) petelődik (tájnyelvi)

odalenn, odalent

határozószó
  • ott lenn
  • vidéken
  • legalul

megértés

főnév
  • felfogás, appercepció (idegen), intelligencia, ész, értelem
  • belátás, ráébredés, ráeszmélés
  • együttérzés, empátia, jóindulat
  • egyetértés, azonosulás, összhang

mariníroz

ige
  • (tartósításképpen): pácol, besóz

megművel

ige
  • termővé tesz, megmunkál, kultivál (régies), bevet, felás, felszánt, megdolgoz, bemunkál (tájnyelvi), fertilizál

nyújtó

főnév
  • trapéz (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): láncfonal, vetülékfonal

meghajol

ige
  • bókol, hajlong, hajbókol, meghajlik
  • meghajtja magát, megsüvegel, kalapot emel
  • tisztel, tiszteleg, tiszteletet ró le
  • beadja a derekát, enged, fejet hajt, elfogad, meghódol

leépít

ige
  • leszállít, csökkent, visszafejleszt, redukál
  • bélistáz, elküld, elbocsát

megremeg

ige
  • megborzong, megrezdül, megrázkódik, meginog, megrezzen
  • megijed, elborzad, irtózik, iszonyodik, fél

odahív

ige
  • odahí (régies), odaszólít, odaint, odarendel, odabolondít (bizalmas), odacitál, becitál, behív, odacsődít, odafáraszt