meghajol szinonimái

ige
  • bókol, hajlong, hajbókol, meghajlik
  • meghajtja magát, megsüvegel, kalapot emel
  • tisztel, tiszteleg, tiszteletet ró le
  • beadja a derekát, enged, fejet hajt, elfogad, meghódol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szállítószalag

főnév
  • szalag, futószalag, járószalag, futószár
  • elevátor (szaknyelvi)

csivitel

ige
  • csiripel, csicsereg, csipog, énekel, dalol, trillázik, csivog (tájnyelvi), csevetel (tájnyelvi)
  • csacsog, cseveg, fecseg, locsog, kotyog, tereferél, trécsel (bizalmas), szaporítja a szót, be nem áll a szája, dumcsizik (bizalmas), dumál (szleng), karattyol (bizalmas), pletykázik, pletykál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meghajol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megalapít

ige
  • létrehív, megalakít, konstituál (idegen), fundál (régies), felállít, megindít, megteremt

lefúj

ige
  • (szél): levisz, levet, eltávolít, lesodor
  • véget vet, befejez
  • visszavon, sztorníroz
  • megsemmisít
  • lepermetez, lespréz
  • elkábít

lángelme

főnév
  • lángész, zseni, géniusz, tehetség, szellem, szellemóriás, koponya, agy, észkombájn (szleng), lumen (bizalmas), einstein (szleng), penge (szleng), tűzelme (régies)

koponya

főnév
  • cranium (szaknyelvi)
  • halálfej
  • (bizalmas): fő, fej, kobak (bizalmas), ember, személy, kopoltyú (bizalmas)
  • (bizalmas): ész, agy, lángész, zseni, kapitórium (tájnyelvi)

megerjed

ige
  • kiforrja magát
  • megbuggyan (bizalmas), megromlik

megünnepel

ige
  • megül, megtart, megemlékezik
  • lakomát tart, ünnepséget rendez

virágágy

főnév
  • ágyás, ágy, grupp

kiértékel

ige
  • elbírál, felbecsül, megbecsül
  • kielemez, feldolgoz, felmér, értelmez, interpretál, analizál, boncolgat, osztályoz, besorol, minősít

kezeskedik

ige
  • jótáll, szavatol, garantál, garanciát vállal, kezességet vállal, biztosít, felel, felelősséget vállal

hagyján

határozószó
  • elmegy, megjárja, elviselhető

kimenet

főnév
  • kijárat, kiút, kivezető út, kivezetés, kivezető nyílás, elvezetés, levezetés, torkolat, lefolyás, kifolyás
  • (szaknyelvi): output
  • kimenetel, folyomány, kifejlet, következmény, eredmény, végpont

mellesleg

határozószó
  • mellékesen, közbevetőleg, érintőleg, futólag, közbevetve, odavetőleg, zárójelben, azonkívül, amellett még, egyébként, egyébiránt, kitérésképpen

mosatlan I.

melléknév
  • piszkos, szennyes, mosni való, mocskos, koszos, tisztátlan, csetres (tájnyelvi), retkes (bizalmas), maszatos

bűnbánat

főnév
  • bűntudat, megbánás, töredelem (régies), sajnálkozás, önvád, lelkiismeret-furdalás, lelkifurdalás, vezeklés, szánom-bánom, magába szállás, penitencia (idegen)

pelyhedzik

ige
  • tollasodik, pelyhesedik
  • (arcszőrzet): serked, nő

oldószer

főnév
  • hígító, szolvens (szaknyelvi)

meghány-vet

ige
  • megbeszél, megvitat, taglal, értekezik (valamiről), eszmecserét folytat (valamiről), tanakodik, megtanácskozik, átgondol, megtárgyal, átbeszél (bizalmas), megfirat (tájnyelvi), irget-forgat (tájnyelvi), megdumál (szleng)
  • megfontol, mérlegel, gondolkodik, töpreng, tűnődik, latolgat, morfondíroz, fontolóra vesz, elmélkedik (valamin), elrágódik (bizalmas), rekonsziderál (régies)

mázsál

ige
  • mér, lemér, mérlegel

megrokkan

ige
  • megnyomorodik, megcsonkul, megsántul
  • összeesik, összerogy, megroppan, megdől

odaszól

ige
  • odavet (néhány szót)
  • beszól
  • odatelefonál, odacsörög (bizalmas)

megkeres

ige
  • felkutat, kikutat, előkerít, előkotor, felderít, rátalál, felfedez, kifürkész (régies), kiszaglász (bizalmas), felhajszol (bizalmas), felfürkész (tájnyelvi), felkajtat (tájnyelvi)
  • felkeres, meglátogat, megyen (valakihez) (régies)
  • kérvényez, kérelmez, folyamodik, kérvényt terjeszt fel
  • (pénzt): keres, előteremt, megszerez, gyűjt, felhalmoz, összerak, megtakarít, összekuporgat

lehelet

főnév
  • lélegzet, levegővétel, respiráció (szaknyelvi), levegő, szuszogás
  • életerő
  • szufla (bizalmas)
  • pára
  • fuvallat, fuvalom (régies), szellő, szellet (régies), pneuma (idegen)

megszoroz

ige
  • megsokszoroz, multiplikál (idegen)

ólálkodik

ige
  • leselkedik, settenkedik, sompolyog, cirkál, szunnyog (tájnyelvi), lófrál (bizalmas), koslat, somfordál, kujtorog, mászkál, lábatlankodik, lebzsel, lődörög, cselleng, oson, oldalog, lopakodik, lopódzik, ténfereg, sündörög, őgyeleg
  • (régies): incselkedik