odahív szinonimái

ige
  • odahí (régies), odaszólít, odaint, odarendel, odabolondít (bizalmas), odacitál, becitál, behív, odacsődít, odafáraszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meghazudtol

ige
  • ellentmond, megcáfol, rácáfol, letagad, tagad, elutasít, visszautasít, érvénytelenít, érvénytelennek nyilvánít, megdönt, learedál (tájnyelvi), dezavuál (idegen)
  • meghamisít, eltorzít, kiforgat, félremagyaráz

egyező

melléknév
  • egybevágó, megfelelő, egybeeső, egymást fedő, azonos (valamivel), egyenlő, egyforma, ugyanaz, ugyanolyan, szakasztott olyan, egyöntetű, egyenértékű, analóg (idegen), összeillő, összehangzó, összeegyeztethető, hasonnemű, rokon, homológ (idegen), kongruens (idegen), korrespondens (régies), harmonikus
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a odahív szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nudli

főnév
  • krumplinudli, angyalbögyörő (tájnyelvi), angyalbögyöllő (tájnyelvi), cicinka (tájnyelvi)
  • (szleng): semmi, nulla (bizalmas), túró (szleng)

métely

főnév
  • szőrféreg (tájnyelvi)
  • mételykór
  • betegség, kór
  • ragály, kontagium (idegen), járvány, kontamináció (szaknyelvi)

mély II.

főnév
  • mélység, mélyedés, fenék, mélypont

megemlékezik

ige
  • felidéz, felemleget, visszaemlékezik, visszapillant, felhoz
  • méltat, megünnepel
  • megül, kommemorál (idegen)
  • megemlít, szól
  • örökül hagy

nyomtatott

melléknév
  • nyomtatásos, nyomott, kiadott, megjelentetett, publikált

őrlődik

ige
  • töredezik, kopik
  • darálódik
  • emésztődik, gyötrődik, kínlódik, rágódik, eszi magát(bizalmas)

lépcsőzetes

melléknév
  • teraszos
  • fokozatos, szakaszos, lépésenkénti, apránkénti, stadiális (szaknyelvi)

lehetetlen II.

főnév
  • lehetetlenség, képtelenség, abszurdum

jóvátétel

főnév
  • helyrehozatal, vezeklés, bűnhődés, expiálás (régies)
  • kiengesztelés, elégtétel
  • orvoslás, javítás, helyesbítés, korrigálás (idegen), reparálás (idegen), rendbehozatal
  • kárpótlás, kártérítés, kártalanítás, fájdalomdíj, kompenzálás, ellensúlyozás, rehabilitálás, revízió

lírikus I.

melléknév
  • lírai, bensőséges, idillikus

összeg

főnév
  • végösszeg, összesség, mennyiség
  • pénzösszeg, summa (bizalmas)

pazarló

melléknév
  • tékozló, könnyelmű, költekező, pénzpocsékoló, fecsérlő, tobzódó (régies), bőköltő (tájnyelvi), préda (tájnyelvi), pazar (régies), kihányó (tájnyelvi), kordé (tájnyelvi)
  • bőkezű

elköszön

ige
  • búcsúzik, elbúcsúzik, búcsút vesz, búcsút mond

súlytalan

melléknév
  • könnyű, habkönnyű, leheletkönnyű, pille
  • lényegtelen, jelentéktelen, bagatell
  • hangsúlytalan, nyomatéktalan

rendelkezés

főnév
  • intézkedés, utasítás, parancs, rendelet, rendszabás (régies), határozat, diszpozíció (szaknyelvi), ediktum (régies), végzés, direktíva (idegen), meghagyás, előírás, instrukció (idegen), ukáz (régies)

odajuttat

ige
  • odaküld, elküld
  • odaajándékoz, odaad

nosztalgia

főnév
  • sóvárgás, vágyakozás, vágyódás, óhajtás, epekedés, kívánkozás, áhítozás
  • honvágy

otthon I.

főnév
  • lakás, hajlék, fészek, családi tűzhely, fedél, magánház, kvártély, tanya, rezidencia, lak, kuckó, zug, barlang, odú
  • menhely, szeretetház (régies), szegényház (régies), konviktus (régies)
  • panzió
  • szülőföld, hon

reform

főnév
  • átalakítás, változtatás, újítás, megújítás, nováció (idegen)
  • átalakulás, változás, megújulás, megújhodás (választékos)

ólálkodik

ige
  • leselkedik, settenkedik, sompolyog, cirkál, szunnyog (tájnyelvi), lófrál (bizalmas), koslat, somfordál, kujtorog, mászkál, lábatlankodik, lebzsel, lődörög, cselleng, oson, oldalog, lopakodik, lopódzik, ténfereg, sündörög, őgyeleg
  • (régies): incselkedik

mindeddig

határozószó
  • mostanáig, eddig, mind ez ideig, ez idáig, eddigelé (tájnyelvi), eleddig (tájnyelvi)

öngyilkos

melléknév
  • szuicid (idegen), önpusztító

reménység

főnév
  • remény, reménykedés, bizakodás
  • kilátás, valószínűség, lehetőség