külsőség szinonimái

főnév
  • pompa, ceremónia, szertartás, látszat, külszín, máz
  • formaság, formalitás
  • formai elem
  • (régies): szél, vég

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ufó

főnév
  • ufonauta, földönkívüli, idegen
  • repülő csészealj

vízfejű I.

melléknév
  • agyvízkóros
  • ostoba, buta, hülye, üresfejű, bamba
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a külsőség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

középkor

főnév
  • mezozoikum (szaknyelvi)
  • mediaevum (szaknyelvi)

kiözönlik

ige
  • kitódul, kizúdul, kicsődül, kiáramlik, kiárad

kijárat

főnév
  • kimenet, kijáró, kivezető út
  • ajtó, kapu

karbantartás

főnév
  • gondozás, fenntartás, javítás, szervizelés, kezelés, tisztítás

kulcshelyzet

főnév
  • döntési helyzet, kulcspozíció (idegen), kulcsállás

lencse

főnév
  • (fényképezőgépé) objektív, optika
  • szemlencse
  • anyajegy, (arcon) szépséglencse (régies)
  • szemölcs, bibircsók

trafikos

főnév
  • szivarárus, dohányárus

impertinencia

főnév
  • szemtelenség, arcátlanság, orcátlanság (választékos), pimaszság

időnként, időközönké

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, kivételesen, elvétve, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

feltett, föltett

melléknév
  • eltökélt, kitűzött, elhatározott, megingathatatlan

iskolás

főnév
  • tanuló, diák

letagad

ige
  • lehazudik, eltagad, elmismásol (bizalmas), elmisol (tájnyelvi) Sz: lehazudja a csillagokat is az égről

máshol

határozószó
  • másutt, egyebütt (tájnyelvi), másfelé, máshelyütt, egyébhova (tájnyelvi), egyebün (tájnyelvi)

azáltal

határozószó
  • azzal

néző I.

melléknév
  • figyelő, szemlélő, bámészkodó
  • (régies): jósló, varázsoló, jövendölő

memória

főnév
  • emlékezőtehetség, emlékezet, emlékezés, emlékezőképesség, visszaemlékezés
  • memóriaegység, RAM

kürtös

főnév
  • trombitás, kornétás (régies)

közbeszól

ige
  • közbevet, bekapcsolódik a beszélgetésbe, belebeszél, közbevág, szavába vág, megakaszt, félbeszakít, közbekotyog (bizalmas), belepofázik (durva), beledumál (szleng), belevakerál (szleng), belevartyog (szleng)
  • beleavatkozik, közbelép, közbejön

légitámadás

főnév
  • bombázás, repülőtámadás

méhraj

főnév
  • raj, méhcsalád

lángelme

főnév
  • lángész, zseni, géniusz, tehetség, szellem, szellemóriás, koponya, agy, észkombájn (szleng), lumen (bizalmas), einstein (szleng), penge (szleng), tűzelme (régies)

kísért

ige
  • csábít, ingerel, ösztönöz
  • ijeszt, fenyeget, lidérckedik, hazajár, háborgat, üldöz
  • megkísérel, próbál, próbálkozik

lekaszabol

ige
  • lemészárol, legyilkol, leöldös, kardélre hány, összeaprít, levág, felkoncol, levagdal
  • elpusztít, megöl, másvilágra küld
  • lesarabol (tájnyelvi)

mély II.

főnév
  • mélység, mélyedés, fenék, mélypont