leépít szinonimái

ige
  • leszállít, csökkent, visszafejleszt, redukál
  • bélistáz, elküld, elbocsát

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

változat

főnév
  • variáció, variáns (szaknyelvi), verzió, módosulat, modifikáció (szaknyelvi), mutáns (szaknyelvi)
  • fajta, válfaj, alfaj, alfajta
  • átdolgozás, átalakítás, parafrázis (idegen)
  • átirat

értékelés

főnév
  • megítélés, elbírálás, kritika, bírálat, becslés, kvalifikáció
  • elismerés, méltánylás, méltatás
  • pontozás, osztályozás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a leépít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

különleges

melléknév
  • kivételes, rendkívüli, különös, sajátságos, speciális, specifikus, nem mindennapi, extravagáns (idegen), sajátos, sajátszerű, excentrikus, szokatlan, furcsa, eredeti, egyedülálló, ritka, originális, spéci (szleng) Sz: szem nem látta, fül nem hallotta
  • kiemelkedő, elsőrangú, kivételes, osztályon felüli, extra, csodálatos, bámulatos, elképesztő, páratlan, példátlan, utolérhetetlen, utánozhatatlan, tüneményes, nagyszerű, remek, mesés, mesébe illő

kívánkozik

ige
  • vágyakozik, vágyik, vágyódik, vágyódozik (régies), áhítozik, óhajt, akar, eped, sóvárog

kísért

ige
  • csábít, ingerel, ösztönöz
  • ijeszt, fenyeget, lidérckedik, hazajár, háborgat, üldöz
  • megkísérel, próbál, próbálkozik

képmutató

melléknév
  • alakos, alakoskodó, színlelő, színlelt, színeskedő (régies), színmutató (régies), tettető, megjátszott, komédiás, komédiázó, szemforgató, szenteskedő, kegyeskedő, álszent, álszenteskedő, álbuzgó, ájtatos, alázatoskodó, kenetteljes, sunyi, kétszínű, kétkulacsos, köpönyegforgató, hipokrita, farizeus, álnok, hazug Sz: bort iszik, vizet prédikál; más a képe, más a lépe; szentfazék, csak a füle kormos

látás

főnév
  • a szeme világa (valakinek), látóképesség
  • szemlélet
  • tekintet, szem (tájnyelvi), visus (idegen)
  • (régies): látvány, látomás, látat (régies), jelenés, tünet
  • (választékos): látásmód

loccsan

ige
  • kicsap, kiömlik, lottyan, csobban, toccsan, poccsan (tájnyelvi), löbbenik (tájnyelvi)

tűzkő

főnév
  • kovakő (régies), kova (régies), tűzkova (régies), koha (régies)

iszonyodik

ige
  • irtózik, borzad, fél, retteg, viszolyog, visszariad, idegenkedik, undorodik, émelyeg, utálkozik, utál, csömörlik (régies)

intés

főnév
  • figyelmeztetés, intelem, dorgálás, leteremtés, szidás, feddés, rendreutasítás, megrovás, szemrehányás, pirongatás, rosszallás, letolás (bizalmas), fejmosás (bizalmas), prédikáció (bizalmas), lelkifröccs (bizalmas)
  • hívás, jeladás, sürgetés, biztatás, jel, jelzés, buzdítás, felszólítás

firkász

főnév
  • skribler (régies), zugíró, zugírász, zugfirkász, újságfirkász, zughírlapíró, zsurnálfirkanc (régies)
  • tintanyaló (pejoratív), aktakukac, irodista (régies), tollnok, hivatalnok, tintanyúl (szleng), tintamityu (szleng), tintafosó (durva)

jellemző II.

főnév
  • jegy, adat, paraméter (szaknyelvi), kritérium, érték

macskaszem

főnév
  • jelzőszem, jelzőlámpa, prizma, fényvisszaverő

megenyhül

ige
  • felenged, fölmelegedik, meglangyosodik, meglágyul (tájnyelvi), meglappanik (tájnyelvi)
  • megszelídül, megjuhászodik, lecsillapodik, megbékül, megbocsát, kiengesztelődik, megnyugszik

becsapódik

ige
  • becsukódik, bevágódik, betevődik, bezuppan (tájnyelvi)
  • (eső): beesik, becsap
  • csalódik, felsül, megjárja, pórul jár, befürdik (valamivel) (szleng), pofára esik (durva), bemázsál (tájnyelvi), csúffá lesz (tájnyelvi), felcsúfolódik (tájnyelvi)

nyugvás

főnév
  • nyugalom, nyugovás (régies), pihenés, béke

mindennap

határozószó
  • naponta, naponként, gyakran, gyakorta

lefekszik

ige
  • lepihen, ledől, leheveredik, elnyúlik (bizalmas), elnyújtózik, ledöglik (durva), ellappan (régies), lenyugszik, aludni tér, nyugovóra tér, elkussodik (régies), leszuny (tájnyelvi), legebed (tájnyelvi), lehencseredik (tájnyelvi), levackol (szleng), behéderol (szleng) Sz: egyenesbe veti a szekeret; leteszi a fejét; nyugalomra hajtja a fejét; vízszintesbe helyezkedik; elteszi magát holnapra; tollasbálba megy
  • (valakivel): közösül, együtt hál, odaadja magát (valakinek)
  • (bizalmas): lepaktál
  • behódol, megalázkodik, meghajol

kutatás

főnév
  • keresés, nyomozás, cserkészés, csapázás (tájnyelvi), keresgélés, felderítés, kifürkészés, kipuhatolás, szaglászás, szimatolás, invesztigáció (idegen), invesztigálás (szaknyelvi), vizslatás, kémlelés, szondázás, tudakozódás, kérdezősködés, kivizsgálás
  • tanulmányozás, stúdium, vizsgálat, búvárlat, adatgyűjtés, elemzés, analízis

leszakít

ige
  • letép, leválaszt, leszakajt (tájnyelvi), lecihel (tájnyelvi), leszed
  • defloreál (idegen)

metsz

ige
  • vág, szab, hasít, szeldel (tájnyelvi), szeletel, vagdal, szecskáz (tájnyelvi), felmetél, trancsíroz
  • sakterol (szaknyelvi)
  • nyes, megnyes, lenyes
  • vés, gravíroz (idegen), ró, marat, belevés
  • keresztez, érint, átmegy
  • csíp, mar

lehelet

főnév
  • lélegzet, levegővétel, respiráció (szaknyelvi), levegő, szuszogás
  • életerő
  • szufla (bizalmas)
  • pára
  • fuvallat, fuvalom (régies), szellő, szellet (régies), pneuma (idegen)

kóborol

ige
  • járkál, jár-kel, jön-megy, csatangol, csavarog, kószál, kódorog, kóborog, tévelyeg, bolyong, tekereg, ténfereg, kujtorog, mászkál, cselleng, lődörög, kóricál, lóg (valahol) (bizalmas), őgyeleg, ődöng, lézeng, barangol, vándorol, csalinkázik, flangíroz (régies), bumlizik (bizalmas), flangál (bizalmas), császkál, csámborog, csamangol (tájnyelvi), csatrangol (tájnyelvi), lórász (tájnyelvi), bitangol (tájnyelvi) Sz: a csavargyárban dolgozik; az országot kerüli; bolyong, mint a vadludak; kalészol, mint a dongóbogár; kavillóban van; mindig a soron ül, mint az árva malac; nyakába veszi a világot; oda van kavillóban; odajár az ebadóba

levelező

főnév
  • levélíró
  • tudósító, korrespondens (régies)
  • (régies): levélmintakönyv

mindeddig

határozószó
  • mostanáig, eddig, mind ez ideig, ez idáig, eddigelé (tájnyelvi), eleddig (tájnyelvi)