megengedhetetlen szinonimái

melléknév
  • elfogadhatatlan, akceptálhatatlan (idegen), illegális, törvényellenes, jogtalan, szabálytalan, tiltott, lehetetlen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csalfa

melléknév
  • hamis, hitegető, hűtlen, csapodár, csalárd, megbízhatatlan, állhatatlan, kikapós, csalfás (tájnyelvi), kecsegtető (tájnyelvi), csali (tájnyelvi)
  • csalóka, csalogató, hiú (ábránd, remény), megtévesztő, délibábos, illuzórikus, illuzórius (régies), csalékony, üres (képzelgés)

megpattan

ige
  • pattan, megpercen (tájnyelvi)
  • megreped, kifakad
  • (szleng): meglép (bizalmas), elszökik, távozik, kereket old, elillan, dobbant (szleng), lepattan (szleng), lelép (bizalmas), elpucol (szleng), eldönget, elhúz (szleng), lelécel (szleng), fölszívódik (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megengedhetetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mártír

főnév
  • vértanú, hitvalló, hitbajnok (régies)
  • áldozat

lator

főnév
  • gonosztevő, rabló, zsivány (régies), útonálló, haramia, gyilkos
  • gazfickó, gazember, akasztófáravaló
  • (régies): szerető, kurafi
  • (jelzőként): gonosz, elvetemült, gyalázatos, galád, bitang, hitvány, álnok, istentelen, vásott, engedetlen, csintalan
  • pajzán, huncut
  • buja, parázna, kicsapongó

külön-külön

határozószó
  • egyenként, egyedenként, fejenként, egyedileg, személyesen, egyesleg (tájnyelvi), szálanként, darabonként, egyénenként, egyesével, külön, ki-ki

kombinát

főnév
  • nagyüzem

megbélyegzés

főnév
  • megjelölés, billog (tájnyelvi), stemplizés (tájnyelvi)
  • elítélés, becsmérlés, ócsárlás, stigmatizáció

megszárít

ige
  • kiszárít, megaszal, megfonnyaszt

viasz, viaszk

főnév
  • pecsétviasz
  • méhviasz

kialakulatlan

melléknév
  • ködös, homályos, határozatlan, bizonytalan, zavaros, képlékeny, változékony, ingatag, megoldatlan, elintézetlen, elmosódott, rendezetlen, kétséges, problematikus

kertészet

főnév
  • kertművelés, hortikultúra (idegen), kertépítés

gyújtótávolság

főnév
  • fókusztávolság (szaknyelvi)

kihelyez

ige
  • kitesz, kirak, kipakol, kirámol
  • kölcsönad, bérbe ad, befektet, kiad

megújul

ige
  • megújhodik, felújul
  • megfiatalodik, felfrissül, felüdül, regenerálódik
  • újjáalakul, újjászületik, újjáéled, föllendül
  • kiújul, feléled, megismétlődik, újrakezdődik

mire

határozószó
  • amikorra
  • és erre

búcsújárás

főnév
  • búcsú, zarándoklat, felvonulás, processzió (régies), ájtatosság
  • (bizalmas): jövés-menés, sürgés-forgás, járkálás, forgalom

pártonkívüli

melléknév, főnév
  • független, pártatlan

odairányul

ige
  • ráirányul, odafordul, rátapad

megérik

ige
  • megérlelődik, beérik
  • kialakul, kiformálódik, kiforr, kibontakozik, kifejlődik
  • megkomolyodik

margaréta

főnév
  • margitvirág, papvirág (tájnyelvi), katókavirág (tájnyelvi)

megmosakodik, megmos

ige
  • megmosdik, tisztálkodik, felfrissíti magát
  • megfürdik, letusol, zuhanyozik

nyugtalan

melléknév
  • izgő-mozgó, nyughatatlan (tájnyelvi), állhatatlan, változékony, csihatag (tájnyelvi), nyüzsgeteg (tájnyelvi), fészkelődő, zajos, besózott Sz: álmában is ellenséggel harcol; azt műveli, mintha rozsféreg lenne a seggében; bogár bújt a seggébe; egész nap lót-fut, mint a csatlóskutya; eleven, mint a madár; eleven, mint a csík; felkelti az alvó macskát; hétördög; izeg-mozog, mint a sajtkukac; jár, mint az ördög motollája; jön-megy, mint a bűnös lélek; keresztben áll benne a lélek; kutya farkára való; magával sem bír; mindig mozog, mint a sajtkukac; mintha tüskén ülne; nem fér a bőrébe; nem találja a helyét; nem fér a bőrében; nincs nyugta, mint a bolygó zsidónak; nyüvek termettek az alfelében; olyan rossz, mint az ördög; olyan fürge, mint az ürge; olyan, mint az ördög kötötte rokka; olyan, mint az égés; olyan, mint a higany; ördög bújt beléje; pondró van a fenekében; szúrja a zabszem a fenekét; tűkön ül; zabszem van a seggében
  • kiegyensúlyozatlan, zaklatott, izgatott, aggódó, nyugtalankodó, aggodalmaskodó, szorongó, ideges, ingerlékeny, izgága, zavart, hebehurgya, nervózus (idegen), felspannolt (szleng), gondterhelt, felindult, feldúlt, felpaprikázott, epés, túlérzékeny
  • elégedetlen, zúgolódó, lázongó, türelmetlen, akadékoskodó, kötekedő, csendzavaró, háborgó, békétlen
  • mozgalmas
  • zűrzavaros, forrongó, háborús
  • viharos, hullámzó

meggyőződéses

melléknév
  • tudatos, hűséges, megbízható, elkötelezett

ledob

ige
  • levet, lelök, letaszít, lehajít, levág, lehajint (tájnyelvi), lehány, lerottyant (tájnyelvi), lesuvaszt (tájnyelvi), letosszant (tájnyelvi)
  • lecsap, odacsap, odavág

megrágalmaz

ige
  • meggyanúsít, bemocskol, befeketít, megvádol, bevádol, besároz, bepiszkol, leránt, eláztat (bizalmas), meghurcol, meggyaláz, megbecsmél (tájnyelvi), becsületébe gázol, sárral dobál, hírbe hoz, áskálódik Sz: kígyót-békát kiált rá; veszett nevét költi; csorbát ejt a becsületén; cégérré teszi; a nyelvén hordja

odacsap

ige
  • odadob, odahajít, odavet, odalök
  • odaszorít, odacsíp
  • (bizalmas): hozzácsatol, mellékel
  • odaüt, odasújt, odavág, ráver, odateremt, odarittyent (tájnyelvi), odalapít, földhöz vág, falhoz vág, falhoz mázol, rásújt