megengedhetetlen szinonimái
melléknév
- elfogadhatatlan, akceptálhatatlan (idegen), illegális, törvényellenes, jogtalan, szabálytalan, tiltott, lehetetlen
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
szederjes
melléknév
- kékes, lilás, elkékült, hupikék (bizalmas), megkékült, szilvakék, kékesvörös, ibolyaszínű, violaszínű, tarjagos (tájnyelvi)
lator
főnév
- gonosztevő, rabló, zsivány (régies), útonálló, haramia, gyilkos
- gazfickó, gazember, akasztófáravaló
- (régies): szerető, kurafi
- (jelzőként): gonosz, elvetemült, gyalázatos, galád, bitang, hitvány, álnok, istentelen, vásott, engedetlen, csintalan
- pajzán, huncut
- buja, parázna, kicsapongó
külön-külön
határozószó
- egyenként, egyedenként, fejenként, egyedileg, személyesen, egyesleg (tájnyelvi), szálanként, darabonként, egyénenként, egyesével, külön, ki-ki
megbélyegzés
főnév
- megjelölés, billog (tájnyelvi), stemplizés (tájnyelvi)
- elítélés, becsmérlés, ócsárlás, stigmatizáció
kialakulatlan
melléknév
- ködös, homályos, határozatlan, bizonytalan, zavaros, képlékeny, változékony, ingatag, megoldatlan, elintézetlen, elmosódott, rendezetlen, kétséges, problematikus
megújul
ige
- megújhodik, felújul
- megfiatalodik, felfrissül, felüdül, regenerálódik
- újjáalakul, újjászületik, újjáéled, föllendül
- kiújul, feléled, megismétlődik, újrakezdődik
búcsújárás
főnév
- búcsú, zarándoklat, felvonulás, processzió (régies), ájtatosság
- (bizalmas): jövés-menés, sürgés-forgás, járkálás, forgalom
megérik
ige
- megérlelődik, beérik
- kialakul, kiformálódik, kiforr, kibontakozik, kifejlődik
- megkomolyodik
nyugtalan
melléknév
- izgő-mozgó, nyughatatlan (tájnyelvi), állhatatlan, változékony, csihatag (tájnyelvi), nyüzsgeteg (tájnyelvi), fészkelődő, zajos, besózott Sz: álmában is ellenséggel harcol; azt műveli, mintha rozsféreg lenne a seggében; bogár bújt a seggébe; egész nap lót-fut, mint a csatlóskutya; eleven, mint a madár; eleven, mint a csík; felkelti az alvó macskát; hétördög; izeg-mozog, mint a sajtkukac; jár, mint az ördög motollája; jön-megy, mint a bűnös lélek; keresztben áll benne a lélek; kutya farkára való; magával sem bír; mindig mozog, mint a sajtkukac; mintha tüskén ülne; nem fér a bőrébe; nem találja a helyét; nem fér a bőrében; nincs nyugta, mint a bolygó zsidónak; nyüvek termettek az alfelében; olyan rossz, mint az ördög; olyan fürge, mint az ürge; olyan, mint az ördög kötötte rokka; olyan, mint az égés; olyan, mint a higany; ördög bújt beléje; pondró van a fenekében; szúrja a zabszem a fenekét; tűkön ül; zabszem van a seggében
- kiegyensúlyozatlan, zaklatott, izgatott, aggódó, nyugtalankodó, aggodalmaskodó, szorongó, ideges, ingerlékeny, izgága, zavart, hebehurgya, nervózus (idegen), felspannolt (szleng), gondterhelt, felindult, feldúlt, felpaprikázott, epés, túlérzékeny
- elégedetlen, zúgolódó, lázongó, türelmetlen, akadékoskodó, kötekedő, csendzavaró, háborgó, békétlen
- mozgalmas
- zűrzavaros, forrongó, háborús
- viharos, hullámzó
ledob
ige
- levet, lelök, letaszít, lehajít, levág, lehajint (tájnyelvi), lehány, lerottyant (tájnyelvi), lesuvaszt (tájnyelvi), letosszant (tájnyelvi)
- lecsap, odacsap, odavág
megrágalmaz
ige
- meggyanúsít, bemocskol, befeketít, megvádol, bevádol, besároz, bepiszkol, leránt, eláztat (bizalmas), meghurcol, meggyaláz, megbecsmél (tájnyelvi), becsületébe gázol, sárral dobál, hírbe hoz, áskálódik Sz: kígyót-békát kiált rá; veszett nevét költi; csorbát ejt a becsületén; cégérré teszi; a nyelvén hordja
odacsap
ige
- odadob, odahajít, odavet, odalök
- odaszorít, odacsíp
- (bizalmas): hozzácsatol, mellékel
- odaüt, odasújt, odavág, ráver, odateremt, odarittyent (tájnyelvi), odalapít, földhöz vág, falhoz vág, falhoz mázol, rásújt