külön-külön szinonimái

határozószó
  • egyenként, egyedenként, fejenként, egyedileg, személyesen, egyesleg (tájnyelvi), szálanként, darabonként, egyénenként, egyesével, külön, ki-ki

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lenéző

melléknév
  • lekicsinylő, lefitymáló, fölényes, fölényeskedő, fensőbbséges, leereszkedő, vállveregető, lekezelő, megvető, lebecsülő, lesajnáló (szleng)
  • kevély

magasröptű

melléknév
  • magasztos, magas, fennkölt, fenséges, emelkedett, átszellemült, szárnyaló, szublimis (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a külön-külön szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

közép

főnév
  • középpont, gócpont, centrum
  • átlagérték, középérték

kioson

ige
  • kimegy, kilopódzik, kiszökik, kisurran, kisuhan, kisettenkedik, kisompolyog, kisunnyog (bizalmas), kiorozkodik (tájnyelvi), kifirren (tájnyelvi), kisajdul (tájnyelvi), kisuttyan (tájnyelvi)

kihűl

ige
  • hideg lesz, meghidegedik, megdermed
  • elhidegül

karácsonyeste

főnév
  • szenteste, bővedest (tájnyelvi), bővedeste (tájnyelvi)

kukorica

főnév
  • tengeri (tájnyelvi), málé (tájnyelvi), törökbúza (tájnyelvi), kukrica (tájnyelvi)

lemberdzsek

főnév
  • dzseki, anorák

tősgyökeres

melléknév
  • törzsökös, tőrőlmetszett, régi, ősi
  • igazi, hamisítatlan, eredeti, valódi, valóságos
  • bennszülött
  • honos

imitáció

főnév
  • utánzás
  • imitálás, színlelés, mímelés
  • utánzat, hamisítvány

idomít

ige
  • dresszíroz, edz, treníroz, betanít
  • belovagol
  • szelídít
  • alakít, formál

féltékenység

főnév
  • szerelemféltés (választékos), féltés (régies), féltékenykedés

irtó II.

határozószó
  • nagyon, éktelenül, szörnyen, roppantul, irtózatosan, bosszantóan, iszonyúan, rettenetesen

leszerel

ige
  • levesz, leemel, leakaszt, szétszed, szétválaszt
  • elbocsát, hazaküld, obsitol (régies), elenged, elküld, kiszuperál (bizalmas)
  • lefegyverez, demilitarizál, demobilizál, pacifikál (idegen)
  • (valakit): megfékez, megakadályoz, feltartóztat, kivéd, elhárít, visszaver, hatástalanít, útját állja, meghiúsít, megállít, leráz (szleng), lekoptat (szleng)

mártír

főnév
  • vértanú, hitvalló, hitbajnok (régies)
  • áldozat

avasodik

ige
  • megromlik, megbüdösödik, romlik

névmás

főnév
  • pronomen (szaknyelvi)

melyik

névmás
  • mely, hányadik
  • amelyik, amely

külső I.

melléknév
  • kinti, kívülálló, extern (idegen), kint levő, kívülről jövő, külsődleges, periferikus (idegen)

közállapot

főnév
  • közélet, társadalmi-gazdasági viszonyok

legfelső

melléknév
  • legmagasabb, első, legfőbb, maximális, extrém
  • felsőfokú

megzavarodik

ige
  • (folyadék): felkavarodik, felzavarodik, megzavarosodik (tájnyelvi)
  • elveszti a fejét, összezavarodik, zavarba jön, azt se tudja, hol áll a feje
  • megbolondul, megháborodik, meghibban, megbomlik (választékos), bedilizik (bizalmas), meghabarodik (tájnyelvi), megkattan (szleng), megtébolyodik, megőrül, elborul, megkeveredik

lámpás

főnév
  • laterna (idegen), lámpa, lámpi (tájnyelvi), égő
  • fáklya (régies)

kiselejtez

ige
  • kiválogat, kiválaszt, kiszed, kiemel, kirostál, kiszuperál (bizalmas), kimustrál, szanál (bizalmas), eltávolít, kidob, eldob, kivet, kilök, félredob, szemétre dob, sutba dob, túlad (valamin), megszabadul, akolbólít (tájnyelvi)

leiszik

ige
  • lekortyol, lehörpöl, leszürcsöl
  • (leissza magát): becsíp, berúg, lerészegedik

méltánytalan

melléknév
  • méltatlan, igazságtalan, becstelen, sportszerűtlen, jogtalan, egyenlőtlen, elfogult, egyoldalú, kedvezőtlen, rosszindulatú, érdemtelen