megérik szinonimái

ige
  • megérlelődik, beérik
  • kialakul, kiformálódik, kiforr, kibontakozik, kifejlődik
  • megkomolyodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megejt

ige
  • elvégez, lebonyolít, eszközöl, foganatosít, megtesz, teljesít, effektuál (idegen), szerét ejti, módját ejti
  • (régies): lelő, elejt
  • tőrbe csal, kelepcébe csal, megfog
  • elcsábít, megbecstelenít, teherbe ejt, felcsinál (durva)
  • elbűvöl, elvarázsol, elbájol, elragad, megfog, rabul ejt, lebilincsel, lenyűgöz

zárol

ige
  • kivon (valahonnan), lefoglal, befagyaszt, betilt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megérik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

másfelől

határozószó
  • máshonnan, egyebünnét (tájnyelvi)
  • másrészt, másrészről, más tekintetben, ezzel szemben, amellett, különben, máskülönben, egyébként, azonkívül, ráadásul

latyak

főnév
  • sár, pocsolya, lucsok, csatak, locspocs, habarék (tájnyelvi), loncs (tájnyelvi), metyek (tájnyelvi), lubóka (tájnyelvi), szotyé (tájnyelvi)

külső I.

melléknév
  • kinti, kívülálló, extern (idegen), kint levő, kívülről jövő, külsődleges, periferikus (idegen)

kommüniké

főnév
  • közlemény, nyilatkozat, bejelentés, hirdetmény

megbirkózik

ige
  • megküzd, szembeszáll, legyőz, leküzd, úrrá lesz, megold, megfejt (valamit)
  • boldogul, bír, elbánik (valakivel, valamivel), elbír (valamit)

megszemélyesít

ige
  • megtestesít, perszonifikál (idegen)
  • játszik, alakít, megformál, tolmácsol, megjelenít

vidámság

főnév
  • jókedv, derű, vígság, vigasság, öröm, életöröm, boldogság, ujjongás, eufória, vigadozás, örömmámor, derültség, mókázás, viccelődés

kiáltozás

főnév
  • kurjantás, kurítás (tájnyelvi), rikoltás, sivítás, visítás, sikítás, sikoly, rivallás, dörgés, ordítás, üvöltés, harsogás, bömbölés, bőgés

kese

melléknév
  • (tájnyelvi): fakó, sárgás, kesely (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szőke, szöszke, világosszőke, hirtelenszőke, keseszőke

gyutacs

főnév
  • kanóc, gyújtózsinór
  • hüvely, töltény, patron (régies), csappantyú, kapszli (régies)

kihűt

ige
  • lehűt, meghűt, hideggé tesz, lelohaszt, megdermeszt, jegel, behűt
  • lecsillapít, lehűt

megüzen

ige
  • tudtul ad, hírül ad, értesít
  • megír

miszerint

kötőszó
  • hogy

buggyos

melléknév
  • puffos, bő

partvonal

főnév
  • partszegély, part, partvidék, tengerpart, tópart, folyópart
  • (szaknyelvi): oldalvonal, taccsvonal, taccs (bizalmas)

odaköt

ige
  • odakötöz, hozzáköt, hozzákötöz, hozzáfűz, ráköt, leköt, odaerősít, odarögzít, fixál, odakapcsol, hozzákapcsol, odaszíjaz, odaláncol, odamadzagol, odatűz, hozzácsatol, odaragaszt, ráhurkol, odacsomóz, csomót köt (valamire)

megerőszakol

ige
  • megbecstelenít, meggyaláz, megront, megejt, megszeplőtlenít (régies), bemocskol, megerőltet (tájnyelvi), megparáznít (tájnyelvi)

mari

melléknév, főnév
  • (szaknyelvi): cseremisz

megmutat

ige
  • rámutat, látni enged, szem elé tár, bemutat, prezentál
  • szemléltet, ábrázol, kiállít, érzékeltet, megismertet
  • jelez, kimutat
  • feltár, fölfed, kitakar, bemutat, kinyilvánít
  • nyilvánvalóvá tesz, bebizonyít
  • fitogtat, csillogtat

nyugvópont

főnév
  • holtpont
  • nyugalom

meghajlik

ige
  • meggörbül, megvetemedik, elfintul (tájnyelvi), megroskad, megereszkedik, elgörbül, elhajol, megdől
  • meghajol, meghajtja magát, bókol, pukedlizik (régies), üdvözöl
  • meggörbed, görnyed, meghorgad (tájnyelvi)
  • fejet hajt (valaki előtt), meghódol, engedelmeskedik, enged
  • meglágyul

leendő

melléknév
  • jövendőbeli, jövőbeli, jövendő, jövő, esendő (régies), majdani, bekövetkező

megreggelizik

ige
  • (tájnyelvi): megfrüstököl (tájnyelvi), megfölöstökömözik (tájnyelvi)

odahat

ige
  • befolyásol, érvényesít
  • intézkedik