tolerancia szinonimái

főnév
  • türelem, türelmesség, béketűrés
  • (szaknyelvi): ellenállóképesség
  • (szaknyelvi): tűrés, tűréshatár

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

származék

főnév
  • ivadék, leszármazott, utód, sarj, fióka, kölyök, sarjadék, gyermek, fajzat, családfi (tájnyelvi)
  • származékszó, képzett szó, derivátum (szaknyelvi)

fizetéses

melléknév
  • fizetett, díjazott
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tolerancia szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

térítésmentes

melléknév
  • ingyenes, díjtalan, díjmentes, bérmentes, költségmentes, illetékmentes, potya (bizalmas)

szokik

ige
  • hozzászokik, megszokik, beilleszkedik, idomul, alkalmazkodik

szétzilál

ige
  • összezilál, összekuszál, szétkuszál, összeborzol, összeszálal (tájnyelvi)
  • feldúl, megzavar, összezavar, felkavar, felborzol

sugárkezelés

főnév
  • sugárterápia, radioterápia (szaknyelvi), aktinoterápia (szaknyelvi), besugárzás (bizalmas)

tintaceruza

főnév
  • másolóceruza

tüskés

melléknév
  • tövises, tüskös (tájnyelvi), gazos (régies), csekmetes (tájnyelvi), csipkés (tájnyelvi)
  • szúrós, bökős
  • borostás, borotválatlan
  • barátságtalan, elutasító, visszahúzódó, morózus
  • sértő

rézsútos

melléknév
  • ferde, rézsút (régies), csapinós (régies), átlós, lejtős, dőlt, elhajló, diagonális, harántékos (tájnyelvi), félszakos (tájnyelvi)

rendező II.

főnév
  • szervező, organizátor (idegen), menedzser
  • filmrendező
  • (bizalmas): rendező pályaudvar
  • vonatrendező

nagyváros

főnév
  • világváros, főváros, metropolisz, megapolisz (idegen)

röpdolgozat

főnév
  • röpi (szleng), röpke (szleng), röppentyű (szleng), repcsi (szleng), röpdoli (szleng)

újraoltás

főnév
  • revakcináció (idegen)

válogatós

melléknév
  • kényeskedő, finnyás (pejoratív), kényes, elpuhult, bélebűzhödt (tájnyelvi), pincos (tájnyelvi), poszomántos (tájnyelvi)
  • igényes, nagyigényű, kifinomult
  • követelődző, rátarti, szőröző (bizalmas), szőrszálhasogató

jelmondat

főnév
  • mottó, alapgondolat, jelige, szlogen, maxima (régies)

zengzet

főnév
  • (régies): zengés, szép hangzás, hangzat (régies)
  • zene, zenélés
  • dallam
  • (régies): költemény, dal, ének
  • szózat

tologat

ige
  • tologál (tájnyelvi), toszogat (tájnyelvi), taszigál
  • halogat, halaszt, húz-halaszt, elodáz, elnapol, kitol, elnyújt, későbbre tesz, patópáloskodik (választékos), késleltet, lassít, hátráltat

tér2

főnév
  • terület, terep, hely, térség, sáv, zóna, öv, égbolt, köz, helyszín, aréna, sík, grund (bizalmas), placc (bizalmas)
  • (szaknyelvi): mező, tartomány
  • helyiség, üreg
  • rés, sorköz, hézag
  • hatókör
  • (érvényesülésre): lehetőség, alkalom, mód

trónfosztás

főnév
  • detronizáció (idegen), detronizálás (idegen), visszahívás

zaj

főnév
  • hangoskodás, hangzavar, lárma, ordítás, ricsaj, zsivaj, zsinat (tájnyelvi), zsibongás, ribillió, kravál (régies), zsibvásár, csinnadratta, hűhó, zenebona, ramazúri
  • robaj, morajlás, zúgás
  • nesz, zörej, zörgés
  • csendháborítás
  • sürgés-forgás, tülekedés, nyüzsgés, forgalom, mozgalmasság

tökéletes

melléknév
  • kifogástalan, hibátlan, eszményi, ideális, abszolút (idegen), optimális, páratlan, teljes, mintaszerű, utánozhatatlan, megismételhetetlen, utolérhetetlen, felülmúlhatatlan, példaszerű, példás, példátlan, makulátlan, gáncstalan, perfekt (idegen), fogyatkozatlan (régies)
  • kitűnő, kiváló, kimagasló, kiemelkedő, nagyszerű, remek, pompás, mesteri, briliáns, elsőrendű, elsőrangú, penge (szleng)
  • élethű, pontos, precíz

szószedet

főnév
  • szójegyzék, szótár, glosszárium (szaknyelvi)

túlzott

melléknév
  • eltúlzott, mértéktelen, szertelen, végletes, indokolatlan, vérmes, felnagyított, túlvitt (régies), túlhajtott, túlzásba vitt, túlméretezett, féktelen, exorbitáns (idegen), túlságos

zene

főnév
  • muzsika, muzsikaszó, zeneszó, dallam, melódia
  • talpalávaló