kicsomagol szinonimái

ige
  • kipakol, kirak, kiürít
  • kibont, kinyit, kigöngyöl, szétbont, megold, kiold

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csapodár

melléknév
  • csélcsap, csalfa, könnyűvérű (nő), kikapós (nő), hűtlen, hűtlenkedő, léha, kanos (férfi) (tájnyelvi), ledér, csapda (tájnyelvi), állhatatlan, ingatag, változékony, megbízhatatlan Sz: ahányat lát, annyit szeret; könnyen félrelép; nem bír a vérével; összeszűri a levet; átlép a kerékvágáson

nyomorúságos

melléknév
  • keserves, bajos, gyászos, istenverte, jajos (régies), nyavalyás, verejtékes, vergődő, siralmas, szánalmas, kínos, gyötrelmes, sanyarú, mizerábilis (régies), fájó, szívszaggató, nyomorú (választékos), sötét, boldogtalan, részvétre indító, reménytelen, szerencsétlen
  • szegényes, krajcáros (régies), ínséges, szükségben szenvedő, rosszul fizetett, szűkös, nélkülöző, pénztelen, elhagyatott, nyomorgó
  • viseltes, kopottas, nyűtt
  • sivár
  • hitvány, nyomorult, silány, alantas, jelentéktelen, gyatra, vacak
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kicsomagol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kereskedő

főnév
  • üzletember, nagykereskedő
  • kiskereskedő, viszonteladó, kalmár, boltos, kufár, nepper, kupec, tőzsér (régies), kofa, szatócs (régies), vásáros, vándorkereskedő, házaló, árucserélő, liferáns (idegen), üzér
  • elárusító, árus, eladó
  • üzletkötő

ispotály

főnév
  • kórház, gyógyintézet, betegház (régies), ispita (régies)
  • (tájnyelvi): szegényház (régies), menhely (régies)

infrastruktúra

főnév
  • felszereltség, kiépítettség, háttérágazat (szaknyelvi)

hézag

főnév
  • nyílás, lyuk, rés, lakúna (idegen), spácium (szaknyelvi), hasadék, nyiladék, híjadék (tájnyelvi), hézaték (tájnyelvi), repedés, fuga (szaknyelvi), tűrés (szaknyelvi), ereszték (szaknyelvi), űr, térköz, szakadás, diasztéma (idegen), apertúra (szaknyelvi)
  • fogyatékosság, tökéletlenség, elégtelenség, csonkaság, gyengeség, hiányosság
  • hangrés, hiátus (szaknyelvi)
  • (szleng): hiba, kívánnivaló, probléma, nehézség, akadály, difi (bizalmas), balhé (szleng)

kezdőbetű

főnév
  • iniciálé

kiszipolyoz

ige
  • kihasznál, kiuzsoráz, kizsákmányol, kizsarol, tönkretesz, megfej (bizalmas), megvág (szleng), megpumpol (szleng), pauperizál
  • élősködik (valakin), a nyakán él (valakinek), a vérét szívja (valakinek)
  • elfáraszt, agyonfáraszt, túlhajszol, megerőltet, kitikkaszt, elgyötör, elgyöngít, elcsigáz, kifacsar, kizsigerel, lestrapál (bizalmas), kidögleszt (szleng), elnyű (tájnyelvi)

színtiszta

melléknév
  • vegyítetlen, keveretlen, tiszta, hamisítatlan, százszázalékos, valódi
  • csupa, merő

gyülekezet

főnév
  • gyülekezés, csoportosulás, társaság, társulás, csoport, sokaság, tömeg, menázs (régies), gyülevész (régies)
  • (protestáns): egyházközség, eklézsia, nyáj, fára (régies), hívők
  • (régies): tanácskozás, gyűlés

gyatra

melléknév
  • silány, gyarló, hitvány, selejtes, értéktelen, szegényes, ócska, rossz, vacak, csapnivaló, olcsó, dibdáb, ramaty, gyepér (tájnyelvi), tré (szleng) Sz: fabatkát sem ér

elrendeződik

főnév
  • rendbe jön, helyrejön, megoldódik, elintéződik

haladvány

főnév
  • sor, sorozat, számsor, progresszió

kívánkozik

ige
  • vágyakozik, vágyik, vágyódik, vágyódozik (régies), áhítozik, óhajt, akar, eped, sóvárog

körkörös

melléknév
  • koncentrikus (szaknyelvi)

megkörnyékez

ige
  • kerülget, csábítgat, rávesz, rábeszél, kecsegtet (választékos), rábír, megfűz (bizalmas), szédít (bizalmas), megkörül (régies), körülvesz (tájnyelvi), megkerít (tájnyelvi)

leszokik

ige
  • abbahagy, felhagy (valamivel), eláll (valamitől), lemond (valamiről), levetkőzik (valamit), letesz (valamiről), megszakít (valamit)

kidolgozás

főnév
  • megmunkálás, véghezvitel, alakítás, formálás, kiformálás, kivitelezés, szerkesztés, tervrajz, előkészítés
  • kiállítás, alak, forma, kivitel

kérdés

főnév
  • tudakozódás, érdeklődés, informálódás, kérdezés, kérdésföltevés, interpelláció (idegen)
  • probléma, feladvány, rejtély, rejtvény, titok, talány
  • vitapont
  • tárgy, téma

kinyílik

ige
  • felnyílik, feltárul, szétnyílik, széttárul, kitárul, kivágódik, kicsapódik, felcsapódik, felpattan, kikapcsolódik, kigombolódik, kioldódik, kinyitódik (tájnyelvi)
  • kivirágzik, kivirít, kifakad, kifeslik, kibújik, kisarjadzik, virágba szökken
  • kifejlődik, kibontakozik, kibomlik
  • felenged, megnyílik, közlékennyé válik

lényeges

melléknév
  • lényegi, létfontosságú, sorsdöntő, kulcsfontosságú, lényegbevágó, szubsztanciális (szaknyelvi), központi, fő, érdemi, fontos, alapvető, elemi, sarkalatos, integráns (idegen), domináló (idegen), domináns (idegen), döntő, meghatározó, releváns (szaknyelvi), kruciális (idegen), kardinális
  • jelentős, számottevő, nagy, nagy fontosságú, említésre méltó, konstitutív (szaknyelvi), nyomós, súlyos, elengedhetetlen

kifutó

főnév
  • gurulópálya, leszállópálya
  • küldönc, boy (idegen), kihordó, kézbesítő, hivatalsegéd

ízléstelen

melléknév
  • giccses, ízlésromboló, csúnya, cifra, tarka, rikító, csiricsáré (pejoratív), vásári (pejoratív), finc-fanc (tájnyelvi)
  • idétlen, ostoba, torz, durva, illetlen, sikamlós, visszataszító, gusztustalan, obszcén

kisebbrendű

melléknév
  • alacsonyabb rendű, jelentéktelenebb

leszalad

ige
  • lemegy, lefut, lerohan, lesiet
  • (torkán): legördül, lecsúszik