magyar szinonimái

melléknév
  • magyarországi, hazai, honi, hazámfia, magyari (régies)
  • magyaros

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elsorvad

ige
  • elsenyved, elpusztul, lefogy, kiaszik, csonttá-bőrré aszik, elszárad, tönkremegy, lesoványodik, elfonnyad, meggyengül, elgyengül, fogy, megcsappan, erejét veszti, elhal, elenyészik, elerőtlenedik, emésztődik (régies), eleped (régies), degenerálódik (szaknyelvi)
  • hanyatlik

állatidomítás

főnév
  • állatszelídítés, betanítás, dresszúra
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a magyar szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

levegő

főnév
  • lég, légáram, légáramlás, légtömeg (szaknyelvi), légtest (szaknyelvi), levegőég (régies), ég (tájnyelvi), ájer (régies), luft (idegen), pneuma (idegen)
  • szabad, természet, zöld, erdő-mező
  • hangulat, közhangulat, szellem, közszellem, közvélemény, tömeghangulat, légkör, atmoszféra, miliő
  • üresség, űr, semmi

közgazdász

főnév
  • ökonómus (szaknyelvi), közgazda (régies), nemzetgazdász (régies)

környező

melléknév
  • körülvevő, körülzáró, szomszédos, határos, környéki, környezeti

kioson

ige
  • kimegy, kilopódzik, kiszökik, kisurran, kisuhan, kisettenkedik, kisompolyog, kisunnyog (bizalmas), kiorozkodik (tájnyelvi), kifirren (tájnyelvi), kisajdul (tájnyelvi), kisuttyan (tájnyelvi)

löveg

főnév
  • ágyú, pattantyú (régies)

megfordít

ige
  • irányt vált, fölcserél, reverzál (idegen), átfordít, invertál (idegen), elfordít, felborít, felfordít
  • kifordít, visszájára fordít

varroda

főnév
  • varróműhely, varróiskola, varróüzem
  • szabóműhely

kecskerágó

főnév
  • kecskerágító, papsapka

kapitalista

főnév
  • tőkés, magántőkés, tőkepénzes

géz

főnév
  • kötszer, kötözőszer, pólya, mullpólya (szaknyelvi)
  • fátyolszövet

kereskedő

főnév
  • üzletember, nagykereskedő
  • kiskereskedő, viszonteladó, kalmár, boltos, kufár, nepper, kupec, tőzsér (régies), kofa, szatócs (régies), vásáros, vándorkereskedő, házaló, árucserélő, liferáns (idegen), üzér
  • elárusító, árus, eladó
  • üzletkötő

mégiscsak

határozószó
  • végül, utoljára, mindamellett, mindazonáltal, végtére, de

megzabál

ige
  • megeszik, felfal, felhabzsol, bezabál (durva), betúr (szleng), bepofáz (durva)

bilincs

főnév
  • rabbilincs, vas, rablánc (választékos), karkötő (szleng), kézvas, kézibéklyó, kézlánc, kurtavas (régies), csincsér (tájnyelvi), karperec (szleng), mancsova (régies), rózsafüzér (szleng), béklyó, gúzs, nyűg
  • rabság, megkötöttség

összefogódzik, össze

ige
  • összekapaszkodik, összefogódzkodik

népi

melléknév
  • populáris, vulgáris
  • plebejus, egyszerű, naiv
  • paraszti, néprajzi, etnikai

maholnap

határozószó
  • nemsokára, előbb-utóbb, csakhamar, hamarosan, rövidesen, a közeljövőben, közelesen (tájnyelvi), kisvártatva (választékos)

letérdel, letérdepel

ige
  • térdre borul, térdre esik, térdre hull, térdre omlik, leveti magát, lerogy, lerogyik
  • térdet hajt

megbíz

ige
  • felhatalmaz, meghatalmaz, feljogosít, kijelöl, kinevez, kiküld, delegál, akkreditál (idegen), ráruház
  • megkér, felszólít, meghagy, utasít

nehezék

főnév
  • ellensúly, balansz, ballaszt, terhelés, kölönc (tájnyelvi), kolonc, holtsúly, holtteher, nyomaték, nyomtaték (régies), homokzsák, fenéksúly, cölönk (régies), súly, viharkötő
  • levélnyomó, levélnehezék

marha I.

főnév
  • szarvasmarha, sőre (tájnyelvi)
  • bika
  • tehén
  • ökör
  • (régies): háziállat, jószág (régies), barom
  • (régies): vagyon, jószág (régies), ingóság, kincs

kráter

főnév
  • katlan, kürtő, döbör (régies)
  • bombatölcsér

megemészt

ige
  • feldolgoz
  • leküzd, túljut (valamin), felemészt, felhasznál
  • elkölt (régies), fogyaszt (régies), elfogyaszt (régies)
  • elsajátít, megtanul, megért, magáévá tesz
  • (tűz): elhamvaszt, eléget
  • tönkretesz, elpusztít, megsemmisít
  • (tájnyelvi): elemészt, megöl, pusztít, megmérgez

nemzedék

főnév
  • generáció, korosztály
  • emberöltő, emberivadék (régies)
  • nép, nemzet, náció (régies)